Margók
Többoldalas dokumentumnál külső és belső, egyoldalasnál bal és jobb margóról beszélhetünk. A margók méretezése: bal (v. külső) margó < felső margó < jobb (v. belső) margó < alsó margó – ez a legnagyobb. Oldalon belüli keretben lévő szövegre is érvényes.
Hasábok
Cél: könnyebb olvashatóság, illusztrációk behelyezése. Ideális sorhosszúság: 60-70 karakter, minimum 30 karakter. Rövid sorok sok elválasztást eredményeznek – csúnya és nehezen olvasható. Hasábok közé tehető vonal, végére záróvonal.
Címek
A címek rangsora (címek és alcímek) betűméretezéssel, kiemelésekkel (fat, kurzív) és soron belüli igazítással jelezhető, illetve ezeken kívül sorszámozással (elsősorban tudományos kiadványban).
1. Cím
1.1 Alcím
1.1.1. Alcím
Tanácsok: Középre igazított cím ne legyen kurzív, mert az oldal tűnik ferdének. A cím ne kerüljön a lap aljára, cím alatt legalább 3-4 sor álljon. A főbb címek inkább új oldalra kerüljenek. A címek alatt és felett mindig legyen térköz (a betűméretekhez igazodó) – a cím alatt kisebb térköz legyen, mint felette. Újságnál a szomszédos címek legalább 2p betűnagysággal különbözzenek.
Többsoros címek
Két sor: szélességük közt ne legyen nagy különbség
Három sor: a középső sor legyen a legszélesebb, vagy a legkeskenyebb (ez a
lipcsei soresési szabály)
Négy sor: A felső három és alsó három sorra is érvényes legyen az előző
szabály.
Sortávolság
Az alap (olvasható) sortávolság a betűméret 110%-a, tehát a sorok közt a betűméret tizede van. A sorritkítás alkalmazható kiemelésnek – a szöveg ritkítással olvashatóbbá tehető.
Élőfej
A nem összefűzött kiadványnál fontos, a lapok kieshetnek, elkeveredhetnek. Tartalmazhatja: oldalszám, kiadvány neve, dátum, rovat… Általában az egész lap szélességét elfoglalja.