AKG
pedagógiai
program
 

Bevezetés

Az AKG-t egy pedagóguscsapat kezdeményezésére az akkori oktatási kormányzat támogatásával, öt nagyvállalat (Állami Biztosító Rt, Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat, Magyar Hitelbank Rt, Skála Coop Kereskedelmi Vállalat, Taurus Gumiipari Gépgyár,) Budapest Főváros Tanácsa valamint a Művelődési Minisztérium (ezek jogutódjai) közös alapítványa hozta létre, és tartja fenn 1988. óta. A megalakulás felemás jogi helyzete, mindvégig nehézségeket okozott. Az 1985. évi közoktatási törvény ugyanis nem engedte a nem állami iskolák létrehozását, s a kísérleti engedély alapján jött létre az induló jogi állapot. Furcsa módon az ország első alapítványi iskolája volt az utolsó állami iskolák egyike is, hiszen egészen 1999-ig, a kísérlet végéig az AKG az OM (MM, MKM) alapítványi formában működő kísérleti iskolája volt, ez idő alatt az iskolák döntő többsége önkormányzati fenntartásúvá vált. Az iskola 19 éves története során mindvégig azzal küszködött, hogy a születő jogszabályok „előtt járva”, folyamatosan korrigálja alapító okiratát, pedagógiai programját, szervezeti szabályzatát, mert jogszabályok számos olyan elemet tartalmaztak melyekhez csak nehézséggel tudtunk alkalmazkodni. Meg kellett találnunk az állandóság biztosítékait a folyamatos változás viszonyai között. Erre pedig a legfőbb eszköz mindvégig a „dokumentum-gyártás”, volt. Számos olyan jogi, szakmai anyag készült, melyek létrehozásának legfőbb oka a törvény, a jogszabály módosulása volt. Sajnálatos – de a demokratizálási folyamat természetes velejárójának tartjuk –, hogy a szakmai feladatokat rendre felülírta a törvények változásának politikai, államigazgatási, bürokratikus környezet követelményrendszere. Az AKG nevelőtestülete mindvégig megfelelt az aktuális jogszabályi környezet minden előírásának, anélkül, hogy feladta volna szakmai elképzeléseit. Az állandóság, a stabilitás megőrzése mellett a folyamatos önkorrekció is jellemzi a gimnázium gyakorlatát és időszakonként a programjának egyes elemeit is felülvizsgálta a nevelőtestület. A módosítások természetes okai – tapasztalatok felhalmozódása, társadalmi környezet változása, hibák korrekciója – mellett a legfőbb indok a megvalósíthatósági követelmény volt. Ezen belül csak egy elem a jogi környezet folyamatos változása, átalakulása volt. Legalább ilyen fontos ok a szakmai lehetőségek folyamatos bővülése, a társadalmi elvárások változása, a program lassú közelítése volt az eredeti elképzelések megvalósítása felé. Akkor és ahol változtak a feltételek, ott és úgy igyekeztünk kompromisszumainkat feladni, közeledni az ideálisnak vélt megoldás felé. Az AKG természetes állapota az önkorrekció képessége, következik a programból, a szervezetből egyaránt. Mindig megpróbáltuk az adott időszakban szakmailag szükséges gyakorlati korrekciókat összekapcsolni a formalizált jogszabályi előírások módosításaiból következő kötelező feladatokkal. Így azután az egyébként is rugalmasra, a korrekcióra eleve alkalmassá tett szervezet az alakulást követő 17 év alatt rendkívül változatos jogi felhatalmazással volt kénytelen lényegében változatlan szakmai célokkal megvalósítani ugyanazokkal a pedagógusokkal, változatlan helyszínen.

Az alábbiakban a folyamatot bemutatandó felsoroljuk a legfontosabb jogi dokumentumokat (csak alapító okiratokat, pedagógiai programokat, működési engedélyeket soroljuk, a többi számtalan jogi dokumentum szinte felsorolhatatlan).

01. 1987. január 3. „Károlyi Mihály Közgazdasági Gimnázium – egy alternatív közgazdasági gimnázium programja”
02. 1987. november 24. MM engedély kísérleti iskola megszervezésére
03. 1988. augusztus 27. Fővárosi Tanácsi határozat „Közgazdasági Gimnázium működtetésére, amelyik alternatív képzést folytat”
04. 1988. szeptember 30. az AKG nevelőtestülete jóváhagyja az első közös pedagógia programot
05. 1988. november 24. az alapítók létrehozzák az AKG Alapítványt, amely a kísérleti engedély alapján a fenntartói jogokat gyakorolja
06. 1989. február 17. Fővárosi Tanács és MM szerződés 10 évre. Ennek alapján az AKG a Művelődési Minisztérium alapítványi formában működő kísérleti iskolája
07. 1989. augusztus. Az AKG harmadik pedagógiai programja. „Mi az ebihalak pártján vagyunk” Jóváhagyta nevelőtestület és az alapítvány kuratóriuma.
08. 1989. december. MM pedagógiai program jóváhagyás
09. 1995. június. Hatosztályos gimnázium pedagógiai programja nevelőtestületi, 1995. december fenntartói; 1996.02.14. MKM jóváhagyás
10. 1997. november 17. Alapító Okirat. MKM jóváhagyás
11. 1998.március 16. MKM – AKG Alapítvány együttműködési megállapodás
12. 1998. június 12. pedagógiai program MKM jóváhagyása
13. 1999. július 28. AKG működési engedély. ( „tisztán alapítványi iskola”)
14. 2004. augusztus 27. AKG Alapító Okirat. módosítás
15. 2004. október 15. AKG Alapító Okirat módosítva a nyilvántartásba vétel
16. 2005. február. Az AKG pedagógiai programjának felülvizsgálata nevelőtestületi döntés
17. 2005. augusztus 23. AKG Alapító Okirat módosítás
18. 2005. október 12. AKG működési engedély egységes szerkezetbe foglalva és kiegészítve
19. 2006. március 28. AKG Alapítvány pedagógiai program felülvizsgálat jóváhagyása
20. 2006. augusztus 27. AKG működési engedély egységes szerkezetbe foglalva és kiegészítve

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) Magyarország első olyan iskolája, amelyik programjában – sőt nevében is – azonosságot vállalt a múlt század eleji reformpedagógiai irányzatokkal. Az iskola egy pedagóguscsapat önálló kezdeményezésére, közösen összeállított programja alapján alakult meg. Az AKG megalapításának egyszerű, pragmatikus okai voltak. Gyakorló középiskolai tanárok tanítási problémáikra kerestek kezdetben egyéni, majd falakba ütközvén, közös szervezeti, szakmai választ, s ezekből a magyar középiskolákat általánosan is jellemző gondokra adott egyedi válaszokból alakult ki a program. Az iskola tehát a praxis szülötte, az alkotók átlépve saját egyéni korlátaikon, közös választ kerestek – és megtalálni véltek – gondjaikra. A gyakorlati, hétköznapi szakmai problémák összegzése az iskola szerepének átfogó értelmezését tette szükségessé, majd a pedagóguscsapat együtt határozta meg saját iskoladefinícióját, s ezt követően ennek minden részletében a pedagógiai stratégiának alárendelt módon (tevékenységek, szabályok, tér, idő stb.) megteremtettek egy hétköznapokban is működni képes iskolát. Ez az iskola hatosztályos gimnázium. Felkészít az érettségire, felsőfokú tanulmányokra, az értelmiségi pályákra. (végzett tanítványaink kb. 95%-a tanult, vagy jelenleg is tanul felsőoktatási intézményben.) E tény önmagában meghatározza az iskolahasználók körét. A magas túljelentkezési (6-6,5-szeres) arány pedig biztosítja, hogy alapvetően jól motivált, konszolidált tanulók járnak az AKG-ba. A felvételi rendszerünk sajátosságából következően – a tanulók harmadát nem az iskola, hanem az alapítvány veszi fel – mégis erősen differenciált általános iskolai tanulmányi előmenetelű tanulókat veszünk fel, de családi közeg ezeknél a tanulóknál is hasonló, mint az iskola által felvettek esetében. Az AKG-ban –1999 óta – kiegészítő támogatás hiányában a szülők fedezik a költségek mintegy harmadát. Bár differenciált a hozzájárulás mértéke, a költségtérítés miatt többnyire csak az átlagosnál magasabb jövedelmű családoknál jelenünk meg iskolai alternatívaként. (Örömteli tény, hogy szinte minden családból a testvérek is hozzánk jelentkeznek, másrészt az is fontos visszajelzés, hogy a nagyon sok pedagógus szeretné hozzánk járatni gyermekét). A havi 20-70 ezer ft. közötti szülői költségtérítés, az ingyenes elitgimnáziumokkal való versenyben, csak a programunkat ismerő és azt támogató, és jól kereső családoknak jelent vonzerőt. Ezt igazolja, hogy az OKI 2003. évi felmérése alapján az AKG-ba járó tanulók szüleinek a legmagasabb az iskolai végzettsége (15,93 év) az országban. Az AKG épületének helye is jelentős befolyással van az iskolahasználói körre. Óbudán, közlekedési centrumban található, így elsősorban a Budán és a buda-környéki agglomerációban lakó családok hatodikos gyermekei felvételiznek hozzánk. Ebben a körzetben az országos átlagot meghaladó jövedelemmel, és anyagi feltételekkel rendelkeznek a családok. Tanítványaink így olyan gyerekek, akik az országos átlagnál messze jobb körülmények között, ingergazdag környezetben élnek, nagy hányaduk jó idegen nyelvi előképzettséggel, művészeti és sportkörökbe járva, számos külföldi nyaralással (teleléssel) az emlékeiben érkezik az iskolánkba, és itt is hasonló életet él. A tipikus AKG-ba járó diák öntudatos, az életkori sajátosságoknak megfelelő módon ugyan, de erős érték- és normatudattal, de elfogadási készséggel rendelkezik, nagy többségük erősen motivált, jó kognitív adottságokkal rendelkezik. Az ő fejlődésüknek támogatására vállalkozik az AKG.

   
 


Kiindulási pontok