AKG pedagógiai program
	2. Tantárgyszerkezet

Az AKG igazodva a hazai előírásokhoz, megszokásokhoz – bizonyos kivételektől eltekintve – tantárgyakba szervezte azt a tudásmennyiséget, a fejlesztési feladatok tevékenységformáit, amelyeket a tanulók személyiségfejlődésének támogatása érdekében a nevelőtestület fontosnak tartott. A három képzési szakaszra önállóan is meghatároztuk a feladatokat. A pedagógiai program kialakítását követően döntött a nevelőtestület az iskola tantárgyi szerkezetéről, ezzel egy időben meghatározta a tárgyak tevékenységformáját, időkeretét, feltételeit, s kijelölte a tantárgyi programot létrehozó szakmai műhelyt. A tantárgyi programok tervezéséhez, valamint tanítási gyakorlathoz, a nevelőtestület megállapodott a szakmai rendezőelvekben.

2.1. Egy tantárgy létrehozásának megállapodott menete:

Kezdeményezheti a nevelőtestület, szakmai műhely, szaktanár, vagy akár tanuló is. A nevelőtestület dönt a tárgy besorolásáról, óraszámáról, biztosított feltételeiről. Csak a nevelőtestületnek benyújtott és többsége által jóváhagyott tantárgyi program alapján válhat egy tevékenység hivatalos tantárggyá. Az egyes tantárgyak fejlesztési követelményei, tananyag tartalma a szakmai műhelyekben testületi összehangolás nélkül, önállóan alakulnak ki, mert a tárgy kijelölése, feladatainak meghatározása biztosítja azt, hogy melyik tantárgyblokknak van prioritása egy képesség erősítésében, az átfedések nem gyöngítik, hanem erősítik egymást. A szakmaszerűség minőségi kritériumait biztosítják az AKG szakmai műhelyei, amelyek önálló szervezeti egységek az AKG-ban, autonómiájuk van a tantárgyak tervezésében, feltételeinek meghatározásában, a követelmények kialakításában, egyben a szakmai műhely kötelessége az adott tárgy tanulásához szükséges feltételeket megteremteni, a tárgy tanítását megszervezni. A szakmai műhely joga és kötelessége a tárgy eredményei, tapasztalatai, tanulói, patrónusi, szülői visszajelzések alapján a tantárgy korrekciója, modernizációja, felülvizsgálata. A felülvizsgálat eredményeként végrehajtott korrekcióhoz nem szükséges a nevelőtestület jóváhagyása.

2.2 A szempontok a tantárgyak rendszerére

• A tantárgyaknak – és ezeket kiegészítő más tevékenységformáknak – együtt kell biztosítani az AKG alapelveinek, képzési céljainak teljesülését
• A tantárgyak kiválasztása, hatókörük kijelölése, a tantárgyi programok létrehozása, valamint mindezek megvalósítása során az iskola tanító funkciójának hatékony érvényesítése érdekében az iskolai hatások motivációs környezetének összehangolására törekedjünk és a tanulásszervező funkciót erősítsük, a tanulók minden más tevékenységét explicit módon is tanulásnak tekintjük
• Minden tantárgy- amelynek vannak központi érettségi követelményei (közép ill. emelt). A program lezárásakor, alkalmassá kell, hogy tegye a tanulókat az adott szintű érettségi színvonalas letételére. A tantárgyi programok lezáráskor az érettségi követelmények teljesítéséig terveződnek legalább. (Ezt az előírást külön-külön nem rögzítik a tantárgyi programok)
• A tantárgyak összességében tartalmazzák a magyar és a világ kultúrájának a társadalomban az értelmiségtől elvárt információit, képességelvárásait.
• Meg kell szüntetni a tárgyak közötti hierarchiát, de a tanulók egyéni súlyozási lehetőségét, egyéni haladási ütemét biztosítani kell egy-egy tantárgyon belül.
• Csökkenteni kell a tantárgyak számát széttagoltság helyett átfogó műveltségterületeket tanítsunk
• A különböző tárgyak céljainak, szakmai tartalmának megfelelő tevékenységformákat biztosítsunk, többfajta tevékenységre szervezzük az iskolát
• A tantárgyak rész és kimeneti követelményeit nyilvánosságra kell hozni
• A szaktudományok, különböző gyakorlati tevékenységek eltérő logikai rendszerének, a pedagógusok különfajta szakmai, módszertani felkészültségének, valamint a kimeneti elvárások eltérésének figyelembevételével kapcsoljuk össze a különböző tantárgyakat. A közös célok keretei között a szaktárgyaknak autonómiájuk van
• Speciális célokhoz helyileg kifejlesztett ismerethordozókat kell készíteni

2.3. Szempontok az egyes tantárgyak számára

• Egy tárgy kialakításának megállapodott menete, közösen elfogadott és elvárt prioritási rendje: adott műveltségi terület kiemelt kompetenciafejlesztési funkciói, tantárgy helye a képzés rendszerében a tanulók életkori sajátosságai, speciális szakmai követelményei, a tanulók személyes motivációi, adottságai, a tárgy módszertani sajátosságai, a rendelkezésre álló feltételek
• Olyan szakmai programokat alakítsunk ki, melyekben nem csak az a feladat, hogy azt tanítsuk, amit az érintett szaktudomány követel, inkább a tanulhatóság, a célzott fejlesztési feladatok biztosítsák a tananyag szelekció alapját. Feladat, hogy olyan módon alakuljon ki az egyes tevékenységformák tudásanyaga, olyan módszereket válasszunk, melyekre a gyerekeknek szüksége van.
• Az egyes tantárgyblokkok, tantárgyak, tevékenységformák tananyag kiválasztási szempontjaiban elsősorban a személyiségfejlesztési, szemléletformálási célok dominálnak, s csak másodsorban a megszerezhető lexikális ismeret, a tananyagtartalom és a közvetítés módja igazodjon a tanulók életkorához
• A tananyagtartalmak feleljenek meg az érintett szaktudomány, szakma minőségi követelményeinek
• Minden képzési formának, programnak biztosítania kell, hogy rövidebb távon is átlátható, sikert, motivációt biztosító legyen a gyerekek számára. A programegységeknek önmagukban is lezártnak, egésznek kell lennie.
• A tanulás elsősorban tanulói aktivitásra épüljön. Az interiorizáció egyéni és csoportos gyakorlás, az érdemi használat eredménye legyen.
• Azok a tárgyak amelyek alkalmasak egy- egy AKG-ban is meghirdetett szakképzési irány alapozására, (társadalomtudományi, gazdasági tárgyak, informatikai tárgyak, művészeti tárgyak) vegyék figyelembe az adott szakma képesség és attitűd elvárásait is
• A tantárgynak tartalmaznia kell az adott terület érettségi követelményeit, tanulóink legyenek képesek mind az emelt, mind a középszint teljesítésére.