Szubjektív

Tartalom

4. szám 1997. április 18. - április 30.

Trainspotting

A mozi tele van 17-18 éves fiúkkal, lányokkal, akik talán egy kis szombat esti kikapcsolódásra vágynak. Ülnek a helyükön, egy-két szót egymással, közben zörgetik a popcorn-os zacskóikat. A terem elsötétül és néhány reklám után egyszerű, fehér felírás a mozivásznon: Trainspotting.

Nem érdemes lefordítani, fantázianév, de kb. ennyit jelent: vonatstírölők. A film Skóciában játszódik, kocsmákban, pályaudvarokon, diszkóban és bárokban. A sze-replők? A társadalom legalja. Van itt mindenki: focibolond, idegbeteg alkoholista, gimnazista lány, aki „víkendkor átvedlik acidki-rálynővé" és még sokan mások. Egy a közös bennük: mindenki „szed" valamit. Az egyik még beéri a sex-el és a focival, a másik komplett iszákos, a többiek meg már narkóznak. A film főleg róluk szól és egy olyan országról, ami „még egy tisztességes gyarmatosítót sem tudott szerezni".

A történet leges-legelején a főhős, Renton (Ewan McGregor) elmondja: ő nem az „életet" választotta hanem valami mást, a narkózás nyújtotta világot. A filmben egyébként az egyik lány elmondja, hogy milyen érzés belőni magadat: „Vedd az életed legjobb orgazmusát és szorozd be 1000-el ... és még mindiig a közelében sem vagy." Tehát ennek a filmnek a fő témája a narkó, éppen ezért legalább 100-szor láthatjuk benne, mint visszatérő mozdulatot, az ing feltűrését, a „véna paskolást", a tű beszúrását és végül a hanyattvágódást. Aztán mindenki egymás hegyén hátán fekszik teljesen belőve és közben egy kis csecsemő totyog körülöttük. A nézők önkéntelenül felszisszennek: Hogy kerül ide ez a baba? Hogy lehet, hogy ő ITT kezdi az életet? Aztán választ kapunk ezekre a kérdésekre is, amikor a gyerek meghal. A film egyik legmegdöbbentőbb képsora ez, amikor állnak a babaágy mellett a 18-20 éves fiúk és bámulják a kicsit már elszürkült kisbabát. Nem tudnak mit mondani, de értik, hogy ez most az ő hibájuk ... vagyis a narkó hibája. Az anyagé, amivel él, aki él, ameddig él. Az igazán kétségbe ejtő az, hogy nem beszélnek erről, nem próbálnak meg tenni ellene valamit, hanem újra elkábítják magukat. El akarnak menekülni ebből a világból, ahol már mindent elrontottak, amit csak el lehet és lassan a néző is rájön: nekik már tényleg semmijük sincs „azon" kívül.

Azután az egyikőjük fellázad. Elege lesz az életből, megundorodik a saját maga által kialakított világtól és elhatározza, hogy leszokik. Szerez „utolsó adagnak" egy seggkúpot, amit felnyom magának, viszont csak „Skócia legrosszabb WC-jén" jön rá a szar mellékhatásaira is. Közben a kúp „távozik a szervezetéből" így a fiú elkezdi keresni a WC-ben turkálva, majd bele is mászva. Igen, a főhős egyszerűen belemászik a klozetbe. A nézők röhögnek, de azért látni az arcukon az undort és a megütközést. Talán mondanom sem kell, hogy nem sikerül leszoknia a fiúnak a narkóról, állandóan visszaesik. A szülei időközben rátalálnak és bezárják egy szobába, ahol rémképek és hallucinációk gyötrik elvonási tünetként. Átmenetileg itt sikerül leszoknia és felkerül Londonba, ahol még munkát is kap. De a régi haverok itt is megjelennek és minden kezdődik előlről. Sikerül ezeknek a „kishalaknak" megkaparintani egy nagy drogfogást, amiből szép haszonra tesznek szert. Aztán persze az egyikőjük meglép a pénzzel.

Közben pedig állandóan dumálnak. Többnyire semmiségekről. Fociról, narkóról, csajokról. Összefutnak, belövik magukat, keménykednek a sörözőben. Eltöltik az időt a maguk módján, ahogy az elvárható az amerikai blank generation európai képviselőitől. Nekünk meg már elegünk van a világukból, a mocsokból, amiben élnek és a narkóból, amiért bármit megtennének. Aztán, 93 perc lelki terror után végre fölkapcsolják a villanyokat és mi megdöbbenve vesszük észre a nyúzott, szürke arcokat körülöttünk, egykori vidám fiúkat és lányokat, akiknek furcsán sült el a szombat esti szórakozásuk.

Végül pedig idézet a filmből, amit a főszereplő mond a film végén, amikor úgy gondolja, hogy végre sikerülhet világot változtatni.

„Olyan leszek, mint akárki más: a munka, család, a rohadt nagyképernyős tévé, a mosógép, a kocsi, a cédé és az elektromos konzervnyitó, jó egészség, alacsony koleszterin szint, fogorvos, jelzálog, első otthon, szabadidőruha, poggyász, nappali garnitúra, barkácsolás, tévévetélkedők, gyorsétkezde, gyerekek, séták a parkban, munka kilenctől ötig, golf, kocsimosás, néhány pulóver, családi karácsony, nyugdíj, adókedvezmény, ereszcsatorna-tisztítás, mindennapi élet, és eljön a nap, amikor meghalok."

Bebesy Panna