40.
szám 2003. december
Miért pont én??? (Melinda)
...Úgy gondoltuk, készítünk mi is egy ilyen saját AKG-s Love Story-t, melyben a két főhős, Barbara és Melinda szerelmi életét mutatjuk be. Azért törekedtünk a változatosságra is, így nem napi sorozatként látható, hanem az interneten lehet megnézni a képeket és a hozzájuk tartozó szöveget.
,,Itt a Mikulás, vegyen rugalmas porzsákot!” (Nyárai Gerzson)
Szerintem nem sokan gondoltak eddig bele, hogy ez a Mikulás-mizéria mi is valójában... én megtettem, nem is volt annyira jó.
Tesók (Balla Júlia)
Arról kérdeztem őket, hogy mi befolyásolta az iskolaválasztást és változott-e a viszonyuk egymáshoz vagy az iskolához attól, hogy testvérük is AKG-s.
Operaházi látogatás a nyolcadikkal (Juhász Tomi)
A nyolcadikos évfolyam október végén meglátogatta az Operaházat. Megkérdeztem néhány gyereket, mi a véleményük erről a látogatásról.
World Press 3. (Balla Júlia)
Már az előző évek folyamán egyértelművé vált, az épület nem elég tágas óriási fotók bemutatására. Idén a helyzet rosszabbodott, mert sokkal több látogatója volt a kiállításnak.
Katalin bírónő lejáratja magát! (Nyárai Gerzson)
Katalin bírónő naponta jelentkezik az egyik kereskedelmi csatornán. Ebben a műsorban megtörtént(?) eseteket dolgoznak fel egy bíróságnak álcázott stúdióban. Az ügyvédeken és a bírónőn kívül mindenki színész (ismét csak egy óriási kérdőjelet tudnék ideírni).
Novecento (Herner Máté)
Akkor, azon a napon elhatározta: odaül élete fekete-fehér billentyűi elé, és elkezd egy abszurd és zseniális zenét játszani; bonyolultat, de szépet, valamennyi közt a legnagyobbat. És hogy élete hátralévő részében erre a zenére fog táncolni. És hogy soha többé nem lesz boldogtalan.
Észlelés Gánton, avagy lehet-e élvezni a holdfogyatkozást mínusz tíz fokban? (Ginter Zsófi)
A válasz természetesen igen, hiszen a Supernova szakkör idei második észlelése is remek hangulatban telt. (De az is igaz, hogy a rettentő hideget legtöbben csak a fűtött kisbuszban, váltásokban bezsúfolódva tudtuk elviselni...) Ennek ellenére öszszességében jó volt az este.
Az írás és sok egyéb... (Papi András)
Én most jelenleg hirtelen ötlet szerint az írásról írnék néhány keresett szót
CBA – avagy mit tegyünk, ha éhesek vagyunk (Greskovits Bori)
Mit csináljunk, ha nincs elég pénzünk arra, hogy jóllakjunk az Ildinél, vagy hogy kimenjünk a kínaiba? Legjobb, ha ilyenkor a CBA felé vesszük az irányt.
CBA (Ligetvári András)
Valószínűleg az iskolánk történetének egyik legérzékenyebb pontjára tapintottam a témaválasztásnál. A fent említett közért valószínűleg tönkremenne az AKG diákjaitól (vagy inkább azok szüleitől) származó bevételek nélkül, ám az is kétségtelen, hogy egyesek minden erejükkel azon vannak, hogy mégiscsak csődközeli állapotba hozzák a CBA-t.
Az óriás (Bősz Anett)
Nekem ugyan a cirill betűs szavak látványa is több napos elfoglaltságot jelentett (és a végére már tényleg mindent el tudtam olvasni), még mindig rengeteg dolog volt, amit itthon az ember nem lát. Nagyon tetszett például az utcán lévő sarlós-kalapácsos emlékművek mindegyike, amiken CCCP-s címer díszelgett, de nem bírtam ki, hogy ne fényképezzek le mindent, amin – talán hasonló megfontolásból – meghagyták a vörös csillagot.
...és az elnök (Bősz Anett)
Egy sikeres újraválasztás, átláthatatlan célok, egy alá nem írt jegyzőkönyv, egy szülinap Greenpeace-es tortákkal. Címszavakban így lehet összegezni az orosz államfő 2003-as évét. És ki tudja, lehet, hogy nem éri meg a szilvesztert...
Magyar Űrnap, 2003. (Farkas Zsizsi)
Egy kis ízelítőt szeretnék adni abból, milyen is egy űrnap, hogy telik az egész.
Leo Delibes: Coppélia - táncjáték 3 felvonásban (Farkas Zsizsi)
Egy édes kis mese az egész, amit tánccal mesélnek el. Egy babáról szól, aki gyönyörű és rendkívül élethű. Persze ezzel nem kevés galibát okoz...
Az operaház fantomja (Abay Kinga)
Gondolom, mindenki hallott már a titokzatos, tragikus történetű csillárról és a Fantomról, aki a párizsi Operaházban tanyázik. Ezt a Webber-darabot most Magyarországon is játsszák.
Kontroll (Jakab Juli)
Valamilyen rejtélyes okból kifolyólag kb. a film második percéig azt gondoltam, hogy ez egy vígjáték, olyan helyesen valamiamerikás.
Boldogít-e a pénz? (Bíró Dávid)
Ha elkezdem sorolni a 4, 15, 46, 49, 59 számokat, bizonyára senki se tudja, hogy miről beszélek, pedig ezek a számok az ötöslottó nyerőszámai – amit november végén sikerült eltalálnia a szerencsés nyertesnek. A hatalmas összeg (5,1 milliárd forint) március óta növekedett. Boldogít-e a pénz???
Fliegauf Benedek: Rengeteg (Greskovits Bori)
Az őszi szünet utolsó délutánján megbeszéltem pár barátommal, hogy kihasználjuk ezt a kis időt, ami még hátravan, és elmegyünk moziba. Hallottam már korábban a Rengetegről, és nagyon érdekelt, hogy milyen lehet. Kinéztük, elmentünk, megnéztük.
A nagy Ő - The Bachelor (Ruisz György)
A TV2 ismét kitett magáért. A két Big Brother és a Hárman párban című valóságshow-k után ismét egy óriási baromsággal töltötték meg a műsorok 20-22 óráig terjedő időszakát, azaz a főműsoridőt.
Kill Bill: vol. 1. (Jakab Juli)
Szeretem azt gondolni, hogy tudok erről a filmről elfogulatlanul beszélni. Pontosabban: elfogulatlanul tudom azt mondani rá, hogy jó. Lehet, hogy nem tudok.
Quentin Tarantino (Jakab Juli)
Ha csak nagy vonalakban és felületesen nézzük a közelmúlt amerikai filmtermését, akkor kijelenthetjük, hogy ma Hollywoodban két olyan rendező él, akinek bárki, bármikor, bármit. Az egyik Steven Spielberg, kb. negyvenévnyi filmes tapasztalattal, rengeteg díjjal és általa teremtett legendákkal a háta mögött, a másik pedig Quentin Tarantino...
Szeress most! (Ruisz György)
Pénz, szerelem, hűtlenség, csillogás, csók, baleset, tragédia – itt van Magyarország legújabb szappanoperája. Volt szerencsém(?) megtekinteni a Szeress most! „Varázslatos pillanatok” című epizódját.
Egy tömör történet egyszerűsített változata (Papi András)
Nem olyan régen, de az itteni viszonylatok szerint: egy emberi élethez mérten mégiscsak méretes ideje leledzik eme felemelő sztori, azaz átírás és tömörített tényfeltárás. Szóval fogom magam és megállítom nyelvem ily módi pattogását, és rátérek az akkor volt történésekre.
A Szubjektív magazin hetedikes különszáma
Csibebemutatkozók
Milyen nekünk az AKG? (Herbert Fruzsina)
Túl vagyunk egy táboron, lassan két hónapja ismerjük egymást. Tudjuk egymásról, milyenek vagyunk hajnali kettőkor, milyenek vagyunk, ha egy óra alvás után felébresztenek hajnali háromkor, ki mennyire eszi a vacak kaját, ki fél a bogaraktól, meg ilyenek.
A 7.-esek Halloweenja (Kovács Nóri)
Az éjszaka sötétjében kísértetiesen villogó sárga töklámpások, a felnőtteket fehér lepedőben ijesztgető kisgyerekek. A mai Halloween fesztiválok többségének egészen kellemes hangulata van, annak ellenére, hogy az ünnep szoros összefüggésben áll a másvilági lelkek látogatásával. ... Az AKG 7. évfolyamának egyik tanulója kitalálta, hogy október 31-én csináljunk egy tökkiállítást.
Mi, azaz a hetedikesek eddigi élete (Herbert Fruzsina)
Még csak három hónapja, hogy osztálytársak vagyunk, de úgy érezzük, mintha már évek óta ismernénk egymást. Már az is összecsiszol, hogy ennyi embert közösen ismertünk meg, nem beszélve a sok közös programról. Ezekről és rólunk fogok most írni.
Interjú egy nyitótábor szervezővel, avagy minden, amit tudni kell a háttérről... (Farkas Zsizsi)
Arthur király és a szent Grál. Ez volt a mostani hetedikesek nyitótáborának keretjátéka. Most betekintést nyerhetünk a kulisszák mögé is...
Tesók az AKG-ban (Balla Júlia)
Köztudott, hogy nagyon sok testvérpáros vagy trió jár az AKG-ba. Ebben az évben különösen sok tesó jelentkezett, közülük hatan járnak csak hozzánk (a 9. évfolyamra). Hogy érzik magukat a hetedikes-kilencedikes testvérpárok? Ez engem különösképpen érdekelt, hiszen korábban már én is jártam egy iskolába az öcsémmel.
Nincs nagy gond velük (Juhász Tomi)
Interjú Horn Ágnessel, a hetedikesek évfolyam felelősével
7.-es körkérdések (Ruisz György)
Minek néznek engem ezek a hetedikesek? (Nyárai Gerzson)
Beszélgetés a hetedikesekkel (Ginter Zsófia)
Mikor nemrég felmentem a hetedikesekhez interjúkészítés céljából, igencsak meglepődtem. Tényleg nem gondoltam volna, hogy ilyen kedvesek! Őszintén szólva nem néztem ki belőlük, hogy ennyire nyitottak, barátságosak és hogy ennyire „AKG-sok”... (Persze, kivételek azért vannak!)
