46. szám 2005. október
Critical mass
Kerékpáros felvonulás a fővárosban
Már a felvonulás előtt kb. két héttel teljesen be voltam zsongva. Semmi máson nem járt az eszem, csak azon, hogy embereket szervezzek be, és hogy minél többen legyünk. Plakátokat nyomtattam és ragasztottam, szórólapokat osztogattam. Nagyon szerettem volna, ha az áprilisi tízezres tömeg még tovább nő.
Egy kis Critical mass történelem: az első ilyen felvonulás 1992 szeptemberében
volt San Francisco utcáin, 48 résztvevővel. Manapság több száz városban tartanak
ilyen felvonulást.
Eljött végre a várva várt nap. Már ötkor találkoztam négy barátommal, és együtt vágtunk neki. A városban nem nagyon lehetett érezni, hogy valami készül. Az állatkerthez közeledve azonban már elég sok kerékpárossal találkoztunk. A Hősök terére érve rögtön átirányítottak minket a műjégpályához. Itt egy kis várakozás után elindult a „kritikus tömeg”. Ha fölálltunk a bicikli nyergéből, nem lehetett látni a sor végét, és az elejét sem. Volt itt mindenféle bike: velocipéd, chopper, kemping, tandem… Mindenki nagyon jól érezte magát már az elején (erre abból következtettem, hogy kulacs helyett sör volt a tartókban, és nagyon hangosak voltak az emberek). Az Oktogonhoz érve sok bosszús autóssal lehetett találkozni, mivel visszafordították őket. Nagyon feelinges volt ez az egész, mindenhol, ahol eddig autók jártak, egy estére csak bringások lepték el a terepet. Az autósok ennek nem annyira örültek, lehetett látni sötétített fekete merciből kilógó, „napbarnított”, arany ékszerekkel telerakott kezet, ami nagyon stílusosan mutogatott felénk. Ezt nem annyira vettük jó néven. A Hősök terére viszszaérve megvártuk a sor végét, és mindenki a magasba emelte a kétkerekűjét. Nagyon szép látvány volt. Ezután valaki kocsmába, valaki pedig haza indult.
Ahogy hazaértem, elkezdtem adatokat keresni, hogy hányan voltunk. Sejtettem, hogy többen mint áprilisban, de ennyivel? Húszezer kerekes jött el, rövid számolgatás után rájöttem, hogy ez kétszer annyi mint áprilisban. Nem semmi!
Másnap sok emberrel beszéltem, és olyan véleményt nem hallottam, hogy rossz lett volna. Szerintem is jó volt. Meg volt minden szervezve, nem voltak fennakadások. Így kell ezt csinálni! Remélem kedvet kaptatok, és ti is jöttök legközelebb (ha minden igaz, áprilisban).
