Népszava, 2004. március 8.
Több tudományos-fantasztikus film stábja forgatott már a holdbéli gödrökben
Magyari Béla egykori űrutasjelölt szerezte meg a honvédségtől a sisakokat, a robotépítő szakkör Lego-elemekből építette fel miniatűr önjáróját, hogy az Alternatív Közgazdasági Gimnázium Szupernova szakköre szimulált Mars-expedíción vehessen részt a Gánti medencében a múlt hét végén.
Sikeresen zárult az első szimulált Mars-expedíció a Gánti medencében, amelyet az elmúlt hét végén rendezett az Alternatív Közgazdasági Gimnázium Szupernova szakköre. A kört nyolc éve alakította meg az űrbiológia iránt különleges érdeklődést tanúsító fiatal tanár, Simon Tamás - aki azóta az Origo tudományos szerkesztője. S legaktívabb tanítványai között volt Sík András, aki ma vezeti az alaposan megnövekedett létszámú, immár robotépítő szakkörrel kooperáló Szupernovát.
Csak két diákcsoport töltött ugyan egy-egy napot a világtól elzárt négy-négy főnyi csapatokban. Ám több tucatnyi jelenlegi és egykori Szupernova tag - s megannyi patrónusuk - szervezte, támogatta a Mars-utazás modellezését. Például Magyari Béla egykori űrutasjelölt szerezte meg a honvédségtől a MIG-repülők sisakjait, amelyeket a "marsi" fiúk és lányok viseltek a "bevetés" idején.
Egyetemi hallgatók, tanárok, s maguk a diákok tervezték meg Sík Andrással és Orbán Ádám csillagász hallgatóval együtt a háromnapos programot. A megfigyelőberendezésekre, a marsiakkal összeköttetést tartó, úgynevezett földi irányító központ kommunikációs eszközeire az Asztronautikai Társaság és csillagászati kutatóhelyek, civil szervezetek segítségével tettek szert az AKG elszánt szakkörösei. A robotépítő szakkör Lego-elemekből építette fel miniatűr önjáróját, amelyet magával vitt mérésekre a két egymást váltó kutatócsoport.
Az egykori bauxitkitermelő hely, ahol berendezkedett a Bányászati Múzeum, ideális helyszín volt egy modellezett Mars-küldetéshez. Több tudományos-fantasztikus film stábja forgatott az akkor még inkább holdbélinek nevezett gödrökben. A meddőhányóktól szabdalt táj, az elhagyott bánya, a kozmikus magány ideális képzetét kelti.
A nyolc Mars-asztronautajelöltet hetekkel a gánti túra előtt válogatták ki tesztekkel, alaposan próbára téve csillagászati ismereteiket. Fizikai próbának is alávetették őket, tesztelték állóképességüket. A legfiatalabb magyar marskutató 15 éves volt, a legnevezetesebb pedig az a most érettségiző Gaál Bernadett, aki megjárta két éve Amerikát a NASA űrügynökség vendégeként, miután helyezett lett egy nemzetközi űrkutatási pályázaton.
Az irányító stáb mellett állt szakértőként Egri Győző fizikus és Keresztúri Ákos, akit egyetemista létére tudományos tanácsadójának kért fel a miniszterelnök s egy jelenlegi AKG diák: Turczi Dávid. Ő szintén pályázaton nyert NASA tanulmányutat, és közelről figyelhette, hogyan irányítják az éppen akkor a Marsra ereszkedő Spirit önjáró robotot.
A kiválasztott diákok sokat tanultak már az előkészületek során. Együttműködést az elzártság állapotában. Átélték, mit jelent kilépni egy kozmikus tájon a földi közösségtől távol - akárcsak az űrben. Gyakorolták az együttműködést. A kozmikus magányt. A tervszerű időbeosztást. Dokumentálni a kutatási eredményeket. A késleltetett kommunikációt. Állandóan készen álltak egy váratlan drámai vagy éppen katasztrófa helyzetre, amit szimuláltak is éjszakai műszakban a földi irányítók..
További tanulásra lesz lehetőség. Az első emberes űrutazást a Marsra legalább három évtized múlva tervezik. Közben űrhajósok utaznak a "közeli" Holdra, meg a nemzetközi űrállomásra. A mai szupernovások tervezik és próbálják ki majd a jövendő önjáró robotokjait.
S talán a Szupernova szakkörösök gyerekei elindulnak a vörös bolygóra...
N. Sándor László