látogató számláló AKG -rol

Népszabadság

Csillagok napja, csillagok könyve

(1998. április 4. Népszabadság)

Népszabadság cikkVilágszerte a mai napon ünneplik a csillagászat napját, amelynek főszereplője ezúttal a Hold lesz. A hazai rendezvényeket szervező Magyar Csillagászati Egyesület a budapesti érdeklődőket a Planetárium melletti parkba várja, ahol este nyolc órától a Hold mellett a tavaszi égbolt látványosságait (kettőscsillagok, ködök, galaxisok) is megtekinthetik távcsövekkel. A bemutatót kísérő előadások, számítógépes bolygóközi barangolások után a hagyományos "űrdiszkó" szórakoztatja majd a közönséget.

A csillagászegyesület helyi csoportjai vidéken - többek között Baján, Dávodon, Esztergomban, Felsőzsolcán, Kunszentmártonban, Szegeden, Székesfehérvárott és Szolnokon - is tartanak szabadtéri bemutatókat.

Akit a csillagászat napja látványosságai a téma mélyebb megismerésére sarkallnak, egy nemrég megjelent tudományos-ismeretterjesztő szakmunkát is a kezükbe vehetnek a nevezetes napon. Simon Tamás Csillagászat című könyve eredetileg gimnáziumi tankönyvnek készült, ám az igényes kiállítású és tartalmú kötetről az iskolapadból már kikopott olvasónak az jut az eszébe: jó lenne olyan iskolába járni, ahol ekkora terjedelemben és ilyen érdekesen foglalkoznak a csillagászattal. A középiskolai oktatásban általában néhány fizikaórát szentelnek e témának, ahol az ember megismerkedhet a csillagok – sőt az egész világegyetem – keletkezésének, "életének" és elmúlásának (feltételezett) fizikai alapjaival. Aki ezek után úgy dönt, hogy ő bizony csillagásznak áll, azt vagy a teljes elmagányosodás taszítja a bolygók karjaiba, vagy valamilyen magántermészetű elhajlás (csillagász-szakkör, ajándékba kapott távcső) motivál a döntésben.

Simon Tamás könyve - amennyiben a kiadó Alternatív Közgazdasági Gimnázium falain kívül is a diákok kezébe kerül - viszont feltehetően egy új magyar csillagászgeneráció útmutató olvasmánya lesz. A kötet - amellett, hogy felvázolja a "szakma" történetét az ókortól napjainkig (sőt...) - a csillagászat tárgyköréből merített ismereteinket is egységes rendszerbe foglalja. Nyári és téli napforduló, őszi és tavaszi napéjegyenlőség - ezek a fogalmak mindannyiunknak ismerősek, a könyv első fejezetének elolvasása után viszont álmunkból felverve is kapásból megmondjuk, hogy az év melyik napján a legalacsonyabb a Nap pályája.

A különféle világkeletkezési elméletek tudományos háttere, az égitestek "életútja", szűkebb hazánk, a Naprendszer bemutatása természetesen nem hiányozhat a kötetből, külön érdekesség azonban, hogy mindezt a legújabb tudományos felfedezések (például a Hubble űrteleszkóp, vagy a Marson körülnéző Nyomkereső felvételei) teszik igazán naprakésszé és megfoghatóvá.

A jövő egyik ismeretszerzési metódusaként Csillagászat és űrkutatás az interneten címmel internetes címlistát találunk a 100. oldalon, a szerző által legérdekesebbnek talált web-helyekkel (többek közt a NASA és a Kennedy Űrközpont is becserkészhető a megadott koordináták alapján).

A gazdag irodalomjegyzékkel és színes űrkutatásatlasszal záruló kötet talán egyetlen hiányossága, hogy nincs benne a csillagászat szakkifejezéseit, fogalmait magyarázó kislexikon. Igaz, űrlexikonból jóval több van a piacon, mint ismeretterjesztő olvasmányként is élvezetes csillagászat-tankönyvből.

H. M.

A Csillagászat alkotókör weboldala