(1999. december Magiszter, Pedagógusok életmód- és iskolamagazinja)

Nem „újszerű”, hanem Új

Tankönyvbírálat

Stefány Judit – Bíró Gábor – Lőrinc László:
TÖRTÉNELEM I.
ŐSKOR, ÓKOR, KORA KÖZEPKOR
AKG KIADÓ 1998

A szerzők – méltóan az AKG eddigi tevékenységéhez – bátran vállalták a hagyományos tankönyvek stílusával és tartalmával való szakítást. Csak a kronologikus témafeldolgozás gyakorlatát vették át azoktól.

A könyv szellemisége és koncepciója világos, tiszta és áttekinthető. E mellett – hála a kiválóan válogatott forrásoknak és nyelvezetnek – a munka diákok és tanárok számára egyaránt élvezetes, élményszerű és érdekes.

A tanárok munkáját egy kiválóan szerkesztett és összeállított órai részletességű tanári kézikönyv segíti. A tanulók számára az alaposan, logikusan szerkesztett kérdések, személyes jellegű munkáltató feladatok segítik a tananyag megértését, folyamatosan ösztönözve a tovább gondolkodásra. Lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy a diákok a tanárokkal közösen fölfedezhessék a maguk számára a történelmi összegfüggéseket az elemzések, a viták és a felkészülés során.

A tananyag életszerűségét jelentősen felerősítik azok a tartalmi részek, amelyekben a szerzők a különböző életmódtípusokat, kulturális szokásokat, hagyományokat dolgozzák fel. A források gazdag választéka reális, valóságos, korhű ismeretek és összegfüggések elsajátítását teszi lehetővé.

A könyv egyik legfontosabb szellemi értéke, hogy mentes minden direkt, ideologikus magyarázattól, illetve „sugallattól".

A gazdag forrásanyag mellett változatos és érdekes ábrák, térképek, táblázatok teszik érthetővé a szakmai ismeretanyagot. Néhány térképeknél, illetve ábránál célszerű lenne, megnövelni a nagyságot a könnyebb áttekinthetőség kedvéért. Hiányossága a könyvnek, hogy az anyag adta lehetőségekhez képest kis hangsúlyt kap a természet és az ember kapcsolata, a természet és a társadalom kölcsönhatás rendszere, illetve a természeti feltételek hatásai a társadalmi közösségek kialakulására és fejlődésére.

Egyetlen egy olyan terület van, ahol a szerzők visszaléptek néhány korábbi jobb „hagyományos” magyar tankönyvhöz, illetve a külföldi modern tankönyvekhez képest: ez a túlzottan erős Európa-centrikus szemléletmód. A mai globális, multikulturális felfogás erősödése idején nem szabad kihagyni a tananyagból a világ egyéb az adott korszakokban is meghatározó részeinek például: India, Kína, Amerika történeti sajátosságainak párhuzamos megjelenítését, különös hangsúllyal a hasonlóságok és eltérések okainak tárgyalása. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a mai világ népességének kétharmadát az említett területek lakossága adja, akiknek gazdasági, kulturális, politikai súlya egyre nagyobb mértékben növekszik és civilizációs jellegzetességeik sok esetben teljesen eltérnek az európai hagyományoktól. Ezen kultúrák – a könyv stílusának megfelelő – feldolgozása és a később tervezett kötetekben is következetes végig vitele nagy mértékben segítené a diákokat és a tanárokat a modern értelemben vett „globalitás-tudat”, „európaiság-tudat”, „magyarság-tudat” és az „ön-azonosság” kialakításában. Erősítené az új nemzedékek tolerancia képességét és felkészítené őket a más típusú civilizációkkal, kultúrákkal egyre gyakoribbá váló hétköznapi találkozásra.

A könyv – a fenti kritikai megjegyzések ellenére is – a jelenleg forgalomban lévő középiskolás történelem tankönyvek között a leginkább alkalmas a tanulók történeti gondolkodásmódjának, látásmódjának kialakításához és fejlesztéséhez.

Kopcsik István

Értékelő táblázat

1-10 pont között (az 1-es elfogadhatatlan, a 10-es kiváló)