Schuch Lili és Dorogi Fruzsina Gotthárdi Balázs

A budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban a diákok minden évben értékelik tanáraik teljesítményét. A gyerekek először nem értik, "hogy jönnek ehhez", aztán elfogadják, hogy itt az ő véleményüknek is súlya van.

A felsőoktatásban többé-kevésbé már megszokottá vált, hogy a félév végén a hallgatók véleményezik az oktatókat és a szemeszter eredményességét, középiskolában azonban még ritkaságnak számít a hasonló. Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG) van erre lehetőség.

- Nagy ma a verseny az iskolák között, ezért a színvonal fenntartása érdekében szükség van egyfajta minőségbiztosításra - szögezi le az intézmény ügyvezető igazgatója, Szűcs Tamás. - Nálunk a hetente megtartott értekezleteken minden tanár elmondhatja az észrevételeit, a szülők körében is tartottunk már reprezentatív felmérést, és immár hatodik éve minden év végén a diákokat is megkérjük, mondják el a véleményüket a tanáraikról és a patrónusaikról.

Az AKG-ban nincsenek osztályok, a patrónus felel meg a hagyományos iskolák osztályfőnökének, de kicsit több nála, hozzá fordulhat a diák minden problémájával. Az értékelés név nélkül történik, hétfokozatú skálán, éppen azért, hogy ne a megszokás vezérelje a tanulókat. Öt szempont szerint "osztályoznak", ez több ezer feldolgozandó adatot jelent. Minden tanár a saját eredményét kapja meg, valamint a tantárgyának és az évfolyamoknak az átlagát, így nagyjából el tudja helyezni magát a többiekhez képest. Az igazgató elmondta, hogy még soha nem fordult elő, hogy valakit a sorozatos rossz eredményei miatt elbocsátottak volna, ilyen esetben inkább közösen megbeszélik a teendőket.

- Amúgy ritka a rossz eredmény, a legtöbb tanár öt fölötti átlagot ér el, aminek nagyon örülünk, mert ez azt jelenti, hogy szeretnek ide járni a gyerekek - teszi hozzá az igazgató.

Szűcs Tamás

Kérdés azonban, hogy maguk a tanulók mi alapján döntenek. Erről beszélgettünk a tizedikes Bősz Brigittával, Münz Péterrel és Tóth Bencével, a tizenegyedikes Dorogi Fruzsinával és Schuch Lilivel. Azt mondják, a legjobb az, ha az ember nem az érzelmeire hagyatkozik, hanem objektív próbál maradni. Brigi például elmeséli: vele előfordult már, hogy olyan tanárnak adott jó értékelést, akinek nem igazán szereti a tantárgyát, Fruzsi szerint pedig nagyban megkönnyíti a helyzetüket, hogy több szempont szerint osztályozhatnak, így megeshet, hogy ugyanannak a tanárnak valamire hetest ad, másra pedig esetleg csak kettest.

Tapasztalataik szerint a tanárok különbözőképpen viselkednek, miután kezükbe veszik az eredményt. Van, akit, úgy tűnik, mintha nem is érdekelné, mások pedig szeretik megbeszélni a dolgokat, sőt olyan is akadt, aki azt kérte, mindenki írásban mondja el, véleménye szerint min kéne változtatnia. Azt azért a tanárok is tudják, hogy korosztályonként változó szokott lenni az elégedettség mértéke: a hetedikesek még lelkesek (az iskola hat évfolyamos), kilencedik-tizedikben már kicsit fáradnak a diákok, ekkor hajlamosabbak rosszabb értékelést adni, tizenegyediktől pedig újra jobbak szoktak lenni az eredmények.

Abban mindnyájan egyetértenek, hogy ez nagyon jó rendszer. Először furcsa volt, mondják, mert "hogy jövök én ehhez", aztán megszokták, hogy itt az ő véleményük is számít.

Az AKG tanárértékelésének oldala

A tanárértékelés szempontjai

A tanulók az őket tanító tanárokat értékelhetik ötféle szempont szerint. Ezek a szempontok (a kérdőív kérdései) a következők voltak: az órák légköre, a tanár rátermettsége, tanár-diák kapcsolat, értékelés, visszajelzés, összkép.

A tanulók az úgynevezett patrónusokat is ötféle szempont szerint értékelhetik: a csibefoglalkozások (csoportfoglalkozások) légköre, a patrónus rátermettsége, a patrónus-diák kapcsolat, a patrónus elfogadottsága, összkép.