Éppen hat éve, 1996-ban készítettem el iskolámnak, az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumnak legelső, bemutatkozó honlapját. Ezzel az elsők között jelentünk meg az interneten. Az azóta eltelt időszak alatt a honlap sokat változott, jelenleg a 4. verziója található meg a http://www.akg.hu címen. Nem szégyellem bevallani, hogy a honlap fejlesztését tulajdonképpen saját képzésemre is használtam – ügyelve persze arra, hogy a honlap ne a kísérleti ló szerepét töltse be –, a lap tartalmi és formai megjelenése együtt fejlődött szerkesztőjének tudásbázisával. Azt hiszem, hogy ezzel nem vagyok egyedül. Amíg az iskolai weblapokat műkedvelő tanárok és diákok készítik, nem pedig professzionális webszerkesztők, a honlapok megjelenésére erősen rányomja a bélyegét készítőinek aktuális felkészültsége, a lehetőségek számát erősen korlátozza a helyben lévő „szakértők” tudásszintje. Az internetes megjelenítés (nevezhetjük webszerkesztésnek) csínját-bínját persze én sem ismerem, hiszen ez egy hatalmas témakör, melynek egy-egy területével akár évekig is lehetne foglalkozni, akkor sem biztos, hogy az adott terület szakértőjévé válhatnánk. Gondoljunk csak bele, mekkora energiát kéne fordítani arra, hogy up-to-date legyünk, azaz mindig a legfrissebb fejlesztéseit ismerjük például a következő alkalmazásoknak, eljárásoknak: html, dhtml, shtml, xml, css, perl, javascript, java, VBscript, flash, vrml, php, ? stb., és akkor még nem is beszéltünk a multimédia-, képszerkesztő- és grafikus webszerkesztő-eszközökről. És persze a legtöbb iskolai webszerkesztőnek emellett még tanítania/tanulnia is kell.
Az alábbiakban a hat év „tanulva-szerkesztés” tapasztalatait szeretném megosztani önökkel, remélve azt, hogy ezzel segítséget tudok nyújtani azoknak, akik iskolai honlapjuk elkészítésében, fejlesztésében gondolkodnak.
Iskolánknak már a Sulinet program előtt sikerült állandó (bérelt vonalas) internet-elérést biztosítani a Soros Alapítvány C3 programjának segítségével. Számítógéppel is elég jól el voltunk látva, így annak sem volt akadálya, hogy a tanulók önálló internet-használatát biztosítsuk. Emellett 1996-tól először fakultatív módon, később az alapképzésbe beépítve szerepelt az iskola informatika tantervében a különböző alapvető internetes alkalmazások (elsősorban e-mail levelezés, jelen idejű kommunikáció és böngészés) megismertetése. 1996-tól a mai napig működik a „profi” felhasználók képzését segítő Internet alkotókör (itt elsősorban weblapfejlesztéssel foglalkozunk), de más tantárgyak szaktanárai is előszeretettel használják az iskola internetes lehetőségeit az egyszerű információgyűjtéstől kezdve a színvonalas szaktárgyi bemutatóoldal készítéséig.
Az iskola honlapjának első változatai a kor divatjának megfelelően frame-es (keretes) szerkezetben menü-, banner- és tartalomoldalakat tartalmazott. A keretes szerkezet előnye, hogy a menü és a banner (ebben az esetben az iskolát megnevező képi vagy szöveges címet jelöl) állandó helyen található, a különböző információs oldalak betöltése után nem kell visszatérni a nyitólapra, hanem a továbbra is látható menüsoron újabb tartalomoldal választható ki.
(kép: http://www.akg.hu/tartalom/website/v2.jpg)
Egy újabb változatban már hangsúlyt kapott az aktuális információk megjelenítése – ezzel egy kicsit a honlap funkciója is megváltozott.
(kép: http://www.akg.hu/tartalom/website/v3.jpg)
A legújabb változatokban eltűnt a keretes szerkezet, az állandó menü megjelenítésére más módszereket találtam, az aktuális információk közlésére még nagyobb területet szántam. Ennek okait próbálom meg részletezni az alábbiakban.
Egy iskolai honlap tulajdonképpen kétféle célt szolgálhat. Egy iskolát bemutató oldal, melynek funkciója az, hogy az iskola iránt érdeklődőknek a lehető legtöbb információt nyújtsa, alapvetően statikus jellegű. Az ilyen típusú oldalakat úgy érdemes felépíteni, hogy minden szükséges információ könnyen megtalálható legyen, ugyanakkor a nyitóoldal tetszetős megjelenítésével (design) maga az iskola is be tudjon mutatkozni – legalább képileg. Egy ilyen oldal az iskola internetes névjegye. A nyitóoldalon nagyméretű kép (az iskoláról, a névadóról) szerepelhet, a menük között elsősorban az iskolát strukturáltan bemutató információk lehetnek. Az oldal frissítésével akár évekig is lehet várni.
Egy dinamikus oldal igyekszik mindig a lehető legfrissebb információkat megjeleníteni, már a nyitóoldalon. A külső látogatók informálása mellett akár az iskolához kötődő látogatóknak (tanulók, szülők, tanárok) is tud fontos és érdekes információkat nyújtani. Azt persze egy ilyen oldal sem teheti meg, hogy az iskola iránt érdeklődő látogatók ne találják meg az iskoláról szóló alapvető információkat, de a napi hírek vagy fontos aktuális információk akár a nyitóoldal nagyobbik részét is elfoglalhatják.
A két funkció, illetve a kétféle megjelenítés keverése szerintem a legideálisabb megoldás. Az arányok azonban változhatnak. Az AKG oldala sokkal inkább tartozik a dinamikus oldalak közé, mint a statikus bemutatóoldalak közé. Ennek egyik oka az, hogy az oldalt szerettem volna intranet jellegű „belső hírportállá” változtatni. Az iskolába járó tanulók nagy internet-fogyasztók, jelentős többségük rendelkezik otthoni internet-eléréssel is. Az oldal iskolai médiává vált, híreket, beszámolókat, tudósításokat tartalmaz. Ez a rendszer persze sokkal gyakoribb frissítéseket igényel, úgyhogy aki nem ér rá, ne is próbálkozzon vele. Nincs annál kiábrándítóbb, mintha egy weboldal újdonságként számol be az egy-másfél évvel ezelőtti szalagavató eseményeiről.
A hangsúlyeltolódás annak is köszönhető, hogy képtelen voltam egy igazán szép statikus címlap megtervezésére. Úgy éreztem, hogy egy iskolára jellemző nyitóképet nem tudnék elkészíteni. Persze egy olyan oldal elkészítése, ami egy fotót, szép keretet, vonalakat, nyomógombokat tartalmaz, nem jelent különösebb problémát, az iskola hangulatát, specialitását (miben más a mi iskolánk, mint a többi) azonban nem tudnám megragadni. Nem tartom magam igazán művész léleknek, így egy olyan terméket nem is akartam létrehozni, aminek véleményem szerint valóban műalkotásnak kéne lennie – legalábbis akkor nem lenne sablonos, unalmas és jellegtelen. Az is az igazsághoz tartozik, hogy az iskolánk mindössze 14 éves, nincs névadója, épülete ugyan nem túl csúnya, de én személy szerint unalmasnak találom az épület-képeket a nyitóoldalakon (ehhez képest az első változatokban nálunk is ilyen szerepelt).
Az okok közé tartozik még az a fajta exhibicionizmus, ami minden weblapkészítőre jellemző: az oldal látogatottsága legyen a lehető legnagyobb. A statikus oldalak látogatói szinte kizárólag iskolán kívülről érkeznek, és akkor sem válnak visszatérő látogatóvá, ha a nyitólap egyébként szép és praktikus. Ha olyan oldalt sikerül készíteni, ami naponta-hetente új, érdekes és hasznos információkkal bővül, a látogatók számát is többszörösére lehet emelni. Oldalunk előkelő helyen szerepel az oktatási intézmények látogatottsági toplistáján és ez talán ennek is köszönhető.
Bár iskolánk weboldalát én soha nem találtam különlegesen tetszetősnek, mégis sikerült néhány elismerő szakmai kritikát szerezni:
A weboldalhoz tartozó szaktárgyi oldalak is kaptak már elismerést:
A menüszerkezet
Az iskola honlapja egy nyitóoldalból és 5 kategóriába rendezett menüszerkezetből áll. A menüt minden megnyitott oldal tetején el lehet érni, így nem kell visszatérni a nyitólapra, ha másik menüpontot szeretne megtekinteni a látogató. Az oldalak tetején lévő Flash menürendszerben nyitni és zárni lehet a kategóriákat, ily módon lehet kiválasztani az egyes menüpontokat. A nyitóoldalon a felső menün kívül egy oldalt lévő sávban fel van sorolva az összes menüpont, amire azért van szükség, hogy az oldal első megtekintésekor a látogató átláthassa az általunk kínált összes lehetőséget. Ha a menürendszer felépítéséhez menü-kategóriákat készítünk, nem várhatjuk el a látogatóktól, hogy mindegyik kategória megnyitásával ismerje meg a teljes tartalmi kínálatot – ez különösen akkor igaz, ha viszonylag sok menüvel rendelkezik az oldal, mint például a mi esetünkben. Az oldalsó menüfelsorolás alatt még egy banner-csoport is található, ami a legnagyobb és legérdekesebb iskolai weboldalakat (csillagászat, képzőművészet, virtuális séta) ajánlja egy-egy kis logó segítségével.
Egy iskolai honlap elkészítésekor érdemes alaposan megtervezni a menürendszer felépítését. A következőket tanácsolom ennek tervezéséhez:
Ne szerepeljen túl sok főmenüpont (menü-kategória) a nyitóoldalon – egy 10-12 menüpontot tartalmazó rendszer áttekinthetetlennek tűnik. Én hatékonyabbnak tartok egy 5-6 kategóriát megjelenítő menürendszert, ahol az egyes kategóriák egyértelműen elkülönülnek egymástól és az általunk kínált tartalom megtalálásához ésszerű útmutatót kínálnak. A kategóriákat egy iskola esetében célszerű akár a lehetséges felhasználók szerint csoportosítani (érdeklődő szülőknek, diákoknak, tanároknak szóló információk alapján), vagy funkcionális csoportokat alkotni (tanulás, szórakozás, közösség,?). Úgy érdemes kategóriákat választani, hogy azok neve és száma a későbbiekben se változzon, ne kelljen újratervezni az egész oldalt egy újabb kategória megjelenése miatt.
A mi oldalunk 5 kategóriát tartalmaz. Az iskoláról szóló kategóriában vannak az iskolai információkat tartalmazó és az iskolát bemutató oldalak; az iskolapolgárok kategóriában a tanulók, tanárok és volt tanulók listái, weboldalai, dolgozatai; a csoportok kategóriában az AKG-s tanulócsoportok saját oldalai; a média kategóriában az iskolaújságok, rádiók, videók találhatóak, az iskoláról szóló cikkek gyűjteménye, valamint a különböző fórumok, csevegési lehetőségek; végül a tartalomjegyzék kategóriában egy site-map (webkalauz), az oldalak indexe A-tól Z-ig, a weboldal története, a hírarchívum és egy link-ajánló rovat szerepelnek. A kategóriák elrendezésekor szempont volt az is, hogy ne legyen nagyon eltérő számú menüpont az egyes kategóriákban.
Az impresszum
Alapvető feltétel, hogy egy weboldal címlapján impresszum szerepeljen, vagy közvetlen elérés az impresszumhoz. Az oldal készítőjének felelőssége az oldalon megjelenő tartalom, még akkor is, ha a weboldalnak vannak olyan részei, amiket akár a látogatók is készíthetnek (pl. faliújság, fórum). Ugyancsak felelősséggel tartozik a belinkelt oldalak tartalmáért. Egyértelműnek tűnik, hogy egy iskolai weboldal nem mutat pornográf vagy gyűlöletkeltő oldalak felé. A megszokott eljárás szerint az oldal készítőjét figyelmeztetni szokták, ha jogilag vagy etikailag kifogásolható tartalom jelenik meg a szerkesztése alatt álló oldalakon. Az AKG nyitóoldalán a szerkesztő neve és e-mail címe mellett az utolsó módosítás dátuma is szerepel. Egy iskola esetén praktikus még az iskola elérhetőségét, telefonszámát is megjeleníteni.
Linkek
Az iskola nyitóoldalán a jobb szélső sávban praktikus és érdekes külső hivatkozások (linkek) szerepelnek kategóriákba rendezve. Alapvetően nem javaslom azt a megoldást, hogy egy nyitóoldalon külső oldalakra történő hivatkozásokat helyezzen el a weboldal szerkesztője, mivel ha tényleg érdekes oldalakra mutatnak ezek a hivatkozások (különben meg mi értelme lenne feltenni őket), arra ösztönzik a látogatót, hogy lépjen tovább, hagyja el az éppen látogatott honlapot – a visszatérés a mi honlapunkra kétséges. Ha fel is tesz ilyen hivatkozásokat a szerkesztő, a továbblépéskor nyíljon újabb ablak, hogy az eredeti honlap is megnyitva maradjon.
Azért döntöttem amellett, hogy az egyébként elég nagy adatbázissal rendelkező Kitekintés (link-ajánlatok) rovatunk mellett a nyitóoldalon is szerepeljenek a legfontosabb hivatkozások, mert arra akartam ösztönözni az oldalunk látogatóit (elsősorban az iskolához kötődő látogatókat), hogy honlapunkat default (alapértelmezett) nyitólapként állítsák be böngészőjükön. Az iskola számos gépén is a böngésző alapértelmezett nyitóoldala az iskola honlapja, így a böngésző megnyitásakor a felhasználó rögtön tovább is léphet a leggyakrabban látogatott webkikötőkre.
A Kitekintés rovatban több mint 1700 kategóriába rendezett linkajánlat szerepel. Újabb ajánlatot bárki küldhet a weboldalon keresztül (hetente egy tucat újabb ajánlatot kapok is). A tanulás kategóriában lévő linkek tantárgyak szerint vannak rendezve, így szaktárgyi segítség is kapható általuk. A linkek ellenőrzése komoly munka, hibás linkek megtartása az oldal hitelességét veszélyezteti. A linkek ellenőrzését az ingyenesen használható Xenu (home.snafu.de/tilman/xenulink.html) programocskával végzem – ez a program bizonyult a sok-sok általam kipróbált link-ellenőrző program közül a leggyorsabbnak. Link-ellenőrző programot érdemes arra is használni, hogy saját weboldal szerkezetünkben kiszűrje a hibás hivatkozásokat.
Interaktivitás a nyitóoldalon
A honlap látogatója az AKG nyitóoldalán javaslatot tehet az ott megjelenő külső hivatkozásokra („Ajánlj weboldalt!”), javasolhat társalgási témát a fórumokhoz („Ajánlj témát!”), valamint szavazhat aktuális, iskolát érintő kérdésekben. Ezek az interaktivitást biztosító lehetőségek személyesebbé teszik a kapcsolatot a látogató és a weboldal között („ha általam ajánlott és gyakran látogatott hivatkozás szerepel a nyitóoldalon, én is gyakrabban leszek az oldal vendége” ? „ha engem érdeklő témáról folyik a társalgás, visszatérő látogatója leszek a fórumoknak” – gondolhatják). Az interaktivitás az oldal szolgáltató jellegét erősíti.
Aktualitások a nyitóoldalon
Az AKG nyitóoldalának legnagyobb területét az iskolai hírekről és a weboldal újdonságairól beszámoló Hírek, újdonságok rovat teszi ki. A legfrissebb hír a lap tetején, a többi kronológiai sorrendben, egymás alatt helyezkedik el. Igyekszem minden hírhez fényképet találni. A leggyakoribb hír ebben a rovatban a különböző iskolai rendezvényekről szóló fényképes tudósítás. Az AKG egyik kiemelt célja a szülői házzal való rendszeres kapcsolattartás, a szülők bevonása az iskola életébe. Ez a módszer alkalmas lehet arra, hogy a szülők nyomon követhessék az iskolai életet, gyermekük tevékenységéről ne csak beszámolók útján értesülhessenek. Fontos, hogy a különböző hírek és újdonságok közlésekor a megjelentetés dátuma is szerepeljen – több iskolai oldalon láttam már olyan információkat, amikről igazából az sem derült ki, hogy melyik tanévre vonatkoznak.
A nyitóoldal a hírek sokasága miatt hosszanti irányban nyúlik el (hasonlóan a hírportálokhoz). Ha olyan oldalt szeretne készíteni valaki, amelyik egy képernyő méretű (nem jelenik meg a gördítősáv), ennyi információt nem tudna bezsúfolni. Elkerülhetetlen a hírcsokrot tartalmazó keret vagy egyéb szövegdoboz (akár flash vagy java alkalmazás) görgethetővé tétele.
Számláló, statisztika
Mindenképpen érdemes nyomon követni egy honlap látogatottságát. Az már más kérdés, hogy ennek nyomait érdemes-e egyáltalán megjeleníteni a nyitóoldalon (a webszerkesztő anélkül is utánanézhet sokféle adatnak, hogy az oldalon számláló lenne). A mi oldalunkon kétféle szolgáltató statisztikáit is meg lehet tekinteni (Hungarian Top1000, YaHun), emellett egy saját cgi script is számlálja a látogatókat. Azért jelenítem meg a külső szolgáltatók statisztikáit, mert azok viszonylag kedvező képet adnak az oldal látogatottságáról. Hogy ha drasztikusan csökkenne a látogatottság, valószínűleg nem hagynék linket ennek megtekintésére.
Mire jó a külső statisztika?
Honlapunk rovatai közül a legtöbb más iskolák honlapjain is megtalálható, így részletesebben csak azokat a rovatokat mutatnám be, amelyekkel ritkábban találkoztam más weboldalakon – talán sikerül újabb ötletekkel szolgálnom az iskolai honlapfejlesztőknek.
A belső oldalak
Az AKG weboldalán jelenleg összesen 29 saját rovat és 20 AKG-s „külső” weboldal (tanulócsoportok és évfolyamok) található. A saját rovatok egységes színvilággal rendelkeznek és mindegyik rovat tetején megtalálható a fent említett beépített menürendszer – hasonlóan a nyitóoldalhoz. A színvilág a lehető legegyszerűbb: fehér háttér mellett fekete szöveggel és kék hivatkozásokkal (linkekkel) – ettől csak a nyitóoldal tér el egy kicsit, a nem túl rikító, de a kiemelések miatt szükséges táblázat-színezéssel. A külső AKG-s weboldalak egyéni szerkesztésűek, így köztük semmilyen azonosság nem fedezhető fel, kivéve egy AKG nyitóoldalra mutató linket, amit általában mindegyik oldalszerkesztő fel szokott helyezni.
Amik egy iskolai honlapon szerepelni szoktak
Az iskoláról szóló írásos dokumentumokat (pedagógiai program, tantervek, szaktárgyi követelmények, éves program és munkarend, felvételi tájékoztató) mindenképpen érdemes interneten is megjelentetni, ezek mutatják be az iskolát hivatalos formában. Ezek mellett mi még egy tanárlistát, telefonmellék listát és térképet is nyújtunk.
Visszajelzés rovatunkban a látogató észrevételeit meg is címezheti (az igazgatónak, a titkárságnak, a webmesternek, a rendszergazdának,?). Az elküldött visszajelzést a címzett e-mailben kapja meg.
A tanulók legjobban sikerült dolgozatait, különmunkáit publikussá tesszük, a dolgozatokat tanulók szerint és tantárgyak szerint is csoportosítjuk. A dolgozatokat a tanulók általában számítógépen írják, tanáruk javaslatára helyezem fel a munkákat az oldalra.
Publikussá tesszük a végzős tanulók felsőoktatási jelentkezéseinek statisztikáit, valamint a sikeres felvételik statisztikáit (ennek aktualizálásában azért eléggé lemaradtunk), így a (gimnáziumi) iskolaválasztásnál a szülők arról is képet kaphatnak, hogy milyen továbbtanulási irány jellemző iskolánkra (közel 50%-ban gazdasági pályát választanak tanulóink) és mennyire sikeresek a különböző felvételi eredmények.
Az évfolyamok tanulólistáit publikussá tesszük. Ezen az is megjelenik, hogy melyik tanuló melyik tanulócsoportba tartozik (kupac) és ki a patrónusa. Ugyancsak megjelenítjük a végzett évfolyamok tanulói listáit is (e-mail címekkel és a volt tanulók weboldalaival), megkönnyítve, hogy a tanulók később is rátalálhassanak egymásra. Ezekről bővebben a személyes adatok kezeléséről szóló fejezetben írok majd.
Tanulócsoportok és évfolyamok oldalai
Az AKG-ban vannak olyan tanulócsoportok, szakkörök, melyeknek egész éves munkájában jelentős szerepet tölt be egy saját weboldal fejlesztése. A legjelentősebb munkát közülük a Csillagászat alkotókör végezte. Weboldaluk (http://www.supernova.hu) több nemzetközi elismerést is kapott. Ugyancsak hivatkoztak már szakmai oldalakon a három AKG-s tanuló által szerkesztett kozmológia oldalra is (http://cosmo.supernova.hu). Az egyik német csoport német irodalmi elemzéseket készít az http://akg.hu/nemet weboldalra, a tavalyi irodalmi önképző csoport ugyancsak saját munkáit publikálta az http://akg.hu/irodalom oldalon. A Comenius 1 programhoz tartozó weboldalt (http://akg.hu/nemet/comenius1) is tanulók szerkesztették.
Másik csoportot alkotnak azok a szaktárgyi oldalak, ahol a szaktanár készít tantárgyához segédletet, gyűjteményt, illusztrációkat vagy egyéb szakmai anyagokat tartalmazó weboldalt. Ilyenek nálunk a Természettudományi tantárgyblokk weboldala (http://termtud.akg.hu); az internet alkotókör weboldala (http://akg.hu/net); a már sajnos nem létező filmklub alkotókör oldala (http://akg.hu/filmklub); a rajztanárunk által készített Paletta weboldal (http://akg.hu/paletta) – itt egyébként a tanulók képzőművészeti munkái vannak összegyűjtve; egy saját matematikai verseny weboldala (http://akg.hu/matek) – sajnos már ez sem üzemel; a természetjárók weboldala (http://tbuvar.akg.hu); valamint a számítógépes grafika tantárgyhoz tartozó segédanyagokat tartalmazó weboldal (http://akg.hu/grafika).
Az iskolai média alkotóköri keretben működik az AKG-ban. A már sajnos megszűnt AKG Press nevű iskolaújság (http://akg.hu/press) saját oldalán jelenítette meg archívumát, a már hat éve létező Szubjektív magazinnak pedig mind a 34 eddig megjelent számát teljes terjedelemben, szerző és témakör szerint rendezve lehet böngészni. Az iskolarádió (http://akg.hu/radio) csak adásidőket közöl honlapján, a videó alkotókör tanulóinak munkáit viszont le is lehet tölteni az http://akg.hu/video címről (ugyanezen a címen egyébként AKG-s események felvételei és tévériportok is letölthetőek).
A legtöbb évfolyam elkészítette saját weboldalát, ahol a tanuló- és tanárlisták, programok és órarendek mellett fotóalbumok, faliújságok, beszámolók is megtalálhatóak.
Fényképalbumok
Iskolai események, rendezvények, témahetek fotóit tartalmazza az AKG fotóalbuma (http://akg.hu/foto). Talán ez a rovat a legnépszerűbb tanulóink és a szülők körében, mivel igyekszem a lehető legtöbb eseményről napokon belül fényképes összeállítást készíteni. Az iskolai rendezvényeket a fotó alkotókör tanulói közül egy páran „hivatalból” dokumentálták, így mindig kaptam fényképeket, melyeket be lehetett szkennelni. Ma már fontosabbnak tartom a megjelentetés gyorsaságát, ezért digitális fényképezőgépet használok a fényképezéshez (gyorsabb eljárást tesz lehetővé, mint a hosszadalmas szkennelés és az elérhető minőség tökéletesen alkalmas a webes megjelenítéshez). Egyre gyakrabban alkalmazom azt az eljárást is, hogy az eseményeket videokamerával rögzítem, majd egy megfelelő tévékártyával felszerelt gépen állóképeket készítek a felvételből. Ezzel a módszerrel nagy mennyiségű kép készíthető (a legutóbbi Honfoglalás témahétről például közel 800 kép készült), a mozgóképről a legjobb képek választhatóak ki, a képek minősége viszont elmarad a hagyományos fényképekétől – azért így is tökéletesen élvezhető marad.
A képeket úgynevezett thumbnail oldalak segítségével jelenítem meg, így a kis képek (preview) közül a látogató az őt érdeklő képeket rákattintással teljes méretben is megtekintheti. Ezeket a thumbnail oldalakat és a megfelelő hivatkozásokat már nem „kézzel” szerkesztem. Több olyan shareware program is található, mely automatikusan elkészíti a megfelelő oldalakat a preview (kis) képekkel együtt.
A fotóalbumon kívül még a Virtuális Túra weboldala tartalmaz képeket az iskoláról. Egy napon felkerekedtem és körbe jártam az iskolát, fényképeket készítve a tantermekről, tanórákról, a falakon lévő, tanulók által készített alkotásokról. A túra fényképalbumát bebarangolva a látogató elég jó képet szerezhet magának az iskoláról.
Fórumok
Iskolai témákról cserélhetik ki véleményüket a látogatók a különböző tematikus fórumokon (http://akg.hu/forum). Több évfolyam saját fórummal is rendelkezik. Ezek a fórumok faliújságként üzemelnek, a beírások tehát később is olvashatóak. Saját scriptet használunk a fórumok üzemeltetéséhez, így könnyebben lehet testre szabni a fórumok megjelenítését. Természetesen rengeteg fórum, faliújság, vendégkönyv szolgáltatás létezik az interneten, ha valaki nem tud saját fórumot készíteni, ezeket ingyenesen használhatja.
A fórum üzemeltetése felelősséggel is jár, a fórumon megjelenő üzeneteket rendszeresen moderálni kell – különösen akkor, ha névtelen beírás is lehetséges, tehát ha nem szükséges egy előzetes regisztráció. Az eddigi tapasztalataim szerint kb. kéthavonta egyszer jelenik meg olyan üzenet, amit célszerű eltávolítani. Azért választottam a regisztráció nélküli, szabad beírásos fórumot, mert a regisztráció és az állandó belépés procedúrája jelentősen csökkenti a beírások számát. Szerintem regisztrálási kötelezettséggel elenyésző lenne egy iskolai fórum forgalma.
Az egyik legnépszerűbb fórumot az iskola Tavaszi Fesztiváljának alkalmára készítettem. Ekkor egy előre meghirdetett időpontban egyszerre használták a fórumot az iskola külföldön tanuló diákjai (kb. 6-7 tanuló), a már végzett tanulók (otthonról, vagy egyetemükről) és az iskolában tartózkodó diákok és tanárok.
Oktatás, távoktatás
A fentebb már említett szaktárgyi segédanyagokon kívül elsősorban informatika tantárgyból a tanulók és a tanárok egyéb oktatási célra is használjuk weboldalunkat.
A webes böngészés alapismereteiről találhatnak információkat a tanulók az http://akg.hu/tan címen. Itt egy 7+3 leckéből álló tananyag található, melynek olvasása során sorra ki lehet próbálni a különböző böngészési praktikákat. A 7. és a 11. lecke végén egy-egy tesztlap található, melyet kitöltve a tanulók érdemjegyet is kaphatnak. Az on-line tananyag előnye, hogy a tanulók egyéni tempóban haladhatnak és minden újabb technikát rögtön ki is próbálhatnak (ebben a témában nagyon különbözik a tanulók előismerete, van aki már évek óta internetezik, van aki csak most ül először internet elé). Ugyancsak egyéni haladási tempóban készíthetik el munkáikat a tanulók a számítógépes grafika tananyagból (http://akg.hu/grafika).
Különböző témakörökben on-line teszt kitöltése lehetséges az http://akg.hu/teszt címen. Ezt külső látogató nem használhatja, mivel a tanulók egyéni belépési kódot kapnak és belépés után a dolgozatnak is meg kell adniuk a tanártól kapott kódját. Ez azért szükséges, hogy csak saját dolgozatukat tudják elkészíteni és ne tudják előre átnézni a dolgozatokat. A cgi-ben készült program a teszt kitöltése után azonnal ellenőrzi a helyes válaszokat, a tanuló előtt rögtön megjelenik a dolgozatára kapott érdemjegy és a kapott pontszámokat a program egy olyan fájlban tárolja, amit csak a tanár tud módosítani. Ilyen tesztlapokat használunk már Word, Excel, internet, e-mail, html, grafika és számítógépes alapismeretek témakörökben (minta: http://akg.hu/teszt/5948.html).
Az AKG weboldala a html szerkesztő nyelven kívül elég sok egyéb technikai alkalmazást használ. Egy webszerkesztő könnyen esik bele abba a csapdába, hogy megismerkedik egy számára újdonságként ható technikai eljárással, majd úgy érzi, hogy ezt az eljárást weboldalán érdemes alkalmaznia – megmutatva, hogy lám, mi erre is képesek vagyunk.
Akkor érdemes egy html szerkesztésen kívüli eljárást alkalmazni, ha valóban fontos, érdekes vagy praktikus dologra szeretnénk használni. Érdemes mindig ügyelni arra, hogy az alkalmazást bármelyik böngésző használni tudja, vagy automatikusan más módszer alkalmazódjon akkor, ha a böngésző a megjelenítésre nem alkalmas.
HTML
Az általam készített weboldalak alapvetően html formázó utasítások segítségével készülnek. Az elkészítéshez Microsoft Frontpage szerkesztőt használok, de bármilyen olyan grafikus (úgynevezett WYSIWYG) szerkesztőt ajánlani tudok (pl. Dreamveawer, AOLPress), amelyik nem pakolja tele a html oldalt felesleges formázó utasításokkal vagy egyéb szövegekkel. Egyértelműen nem ajánlom a Word szövegszerkesztő html készítési lehetőségét, mivel az egy egyszerű oldalból is képes háromszor nagyobb méretű oldalt készíteni, mint más szerkesztők.
További információk a html-ről: http://www.akg.hu/net/html
CSS
Az egyik legfrissebb újítás weboldalunkon a minden rovatban és a nyitólapon használt azonos css (stíluslap) bázis. Ha egységes designnal tervezzük oldalainkat, a css használata praktikus és könnyű (könnyebb, mint minden oldal egyenkénti formázása). További információk a css-ről: http://www.w3.org/Style/CSS.
Javascript
Javascriptet elsősorban kiegészítő lehetőségként használok, öncélú javascript trükköktől igyekszem tartózkodni. Nem biztos, hogy egy weboldal látogatója hatodszor is örülni fog annak, ha az oldal megnyitásakor felpattanó üzenet köszönti. A státusz sorba írt üzenetek csak akkor praktikusak, ha valamiért szeretnénk elrejteni hivatkozásaink URL címét, egyébként (legalábbis számomra) eléggé idegesítő, ha nem a böngészőprogram megszokott üzeneteit (elsősorban a következő URL címet) látom. Felpattanó ablakok készítését sem ajánlom (pl. fotóalbum nézegetéséhez), mivel egyrészt a látogatónak automatikus reakciója a felpattanó ablakok (amik általában reklámok szoktak lenni) bezárása, másrészt hadd döntse el a látogató, hogy ő hány ablakban szeretne böngészni (ennek persze ellentmond a külső hivatkozások megnyitásáról leírt okfejtésem a Linkek fejezetben).
Javascriptet például váltóképek készítésére használok (amikor az egér ráhelyezésekor másik kép jelenik meg, pl. http://akg.hu/szub). Itt arra érdemes ügyelni, hogy a váltóképek ne legyenek nagyméretűek, vagy az oldal betöltésekor a váltókép is töltődjön be. Nem ajánlom a javás fphover.class váltókép kezelőt (Frontpage) vagy egyéb Javás váltóképet, mivel elég sok böngészőprogram alkalmatlan java megjelenítésére.
Javascript alkalmazás mutatja meg a 8. évfolyam weboldalán (http://akg.hu/handabanda) a következő születésnapos nevét, valamint javascript segít az on-line tesztlapok kezelésében is (http://akg.hu/teszt). A javascriptet nagyjából a böngészőprogramok 99,99%-a ismeri, úgyhogy nem kell feltétlenül ügyelni arra, hogy a javascriptet nem ismerő programok megfelelő alternatívát kapjanak. Érhetik azonban kellemetlen meglepetések is az embert, ha nem próbálja ki scriptjeit a különböző böngészőprogramokon – bizonyos dolgokat ugyanis másképpen kell definiálni Netscape és Internet Explorer esetében. Korábban egy olyan javascriptes menürendszerem, ami minden böngésző mellett csodálatosan működött, a Netscape 6 megjelenésével csődöt mondott (vagy a Netscape 6 mondott csődöt?).
További információk a javascriptről: http://www.akg.hu/net/javascript
PHP
Bár az AKG weboldalai php3 formátumban tárolódnak (a nyitóoldal tehát nem index.html, hanem index.php3), igazából csak egy pár dologra használtuk eddig a php által nyújtott lehetőségeket. Ami miatt minden oldal php3 kiterjesztést kapott, az az egységes menü fejléc megjelenítésének szükségessége. Minden belső weboldal ezzel a sorral kezdődik:
<script language="php">require("../menu.html");</script>
Ez a sor a megjelenő lap tetejére beilleszti a menu.html oldalt, ami a flash menüt tartalmazza. Azért nem a Flasht tartalmazó swf fájlt tölti be az oldal tetejére, mert a menu.html tartalmaz még egy böngészővizsgálatot is. Ha a böngésző nem alkalmas Macromedia Flash megjelenítésére, nem kényszeríti a látogatót a megfelelő plugin letöltésére, hanem alternatívaként egy html oldalon jeleníti meg a gif képekből álló menüt.
A nyitóoldalon gyakran szerepel még egy PHP-t használó szavazógép is. Ezen iskolai témákban lehet véleményt nyilvánítani. A szavazógép úgy van konfigurálva, hogy böngészőprogramonként és három óránként csak 1 szavazatot lehet leadni. Ha valaki szavazott, megtekintheti a szavazás jelenlegi állását.
Ugyancsak PHP-t használ az AKG-s e-mail cím kereső rendszer. A tanulók és tanárok neve és userneve szerint lehet keresni az e-mailes adatbázisban.
PHP végzi a levelek küldését is. Eredetileg a perlben készült formmail.pl programot használtuk, de az nem bizonyult kellően biztonságosnak.
PHP segítségével egyébként dinamikus oldal készíthető, ha egy weboldalon adatbázist szeretnénk kezelni, ez a legalkalmasabb módszer.
További információk a php-ről: http://www.php.net/manual/hu
Flash
A Macromedia cég Flash alkalmazása rendkívül látványos, kicsi és praktikus interaktív grafikák és animációk készítésére alkalmas. Bár a legújabb felmérések szerint a Flash lejátszási lehetőség a böngészőprogramok esetében meghaladja a 90%-ot, továbbra is érdemes ügyelni arra, hogy a Flash pluginnal nem rendelkező látogatók is alternatív lehetőségeket kapjanak. Mivel a Macromedia cég évente újabb verzióját jelenteti meg a Flashnek, a hozzá tartozó lejátszók sem feltétlenül kompatibilisek egymással, magyarul akinek csak Flash 4-es lejátszója van, az a Flash 6-ban készített animációt nem fogja látni. A Flash animáció megjelentetése tehát valószínűleg még évekig nem lesz a böngészőknek természetes alapképessége.
Az alternatíva felajánlásakor a rosszabbik megoldásnak találom azt, amikor egy nyitóoldal kínál választást a flash és non-flash oldalak között. Általában is elmondható, hogy egy látogatót ne kényszerítsünk felesleges lépegetésre, mert megunja és legközelebb nem tér vissza hozzánk. Találjunk megoldást arra, hogy a látogató böngészője automatikusan ismerje fel a kínált lehetőségeket, ha nem képes Flash megjelenítésére, akkor más tartalmat kapjon. A Macromedia weboldalán és más szakmai oldalakon többféle lehetőség közül is lehet választani.
Az AKG nyitóoldalán és a belső oldalak tetején megjelenő Flash menürendszer néhány érdekességet is tartalmaz. Egyrészt megjelenik rajta az iskola logója, az iskola neve és egyik szlogenje, majd a menükategóriák – mindez egy rövid animációba rendezve. Az egyes menükategóriákat megnyitva kigördülnek a menüket tartalmazó szalagok. A szalagokat vissza is lehet csukni, vagy egy újabb menükategória kiválasztásakor maguktól visszatérnek.
A menüpontok neve és a hozzájuk tartozó URL címek egy szövegfájlban tárolódnak, amit a Flash elindulásakor változóként betölt. Így a menüpontok megváltoztatásakor a szerkesztőnek nem kell az eredeti Flash programocskát megnyitnia és átszerkesztenie, hanem csak egy txt szövegfájlt kell átírnia. Ugyancsak egy szövegfájlból tölti be a Flash azt a szöveget, ami a menüsor alatt fényújságként jelenik meg – ez a szöveg mindig az iskola legaktuálisabb felhívását tartalmazza (pl. soron következő rendezvények időpontjai). A Flash animáció és a hozzá tartozó szövegfájlok első letöltéskor ugyanúgy ideiglenes mappákba (Cache, Temporary Internet Files) kerülnek, mint minden más, így az összesen 65 kb-os menü újabb oldalak megnyitásakor gyorsan megjelenik újból.
Csevegőoldalunkon (http://akg.hu/flashchat) ugyancsak Flash található, ezt a csevegési lehetőséget azonban elég kevesen használják (minek, ha rengeteg más csevegőoldal található szerte az interneten).
További információk a Flashről: http://www.swf.hu/
CGI, Perl
A faliújságot, a levélküldést és az on-line teszteket működtette/működteti perl script, azonban egyre inkább szeretnénk áttérni a PHP használatára. A levélküldéshez és a faliújsághoz egyébként Matt Wright scriptgyűjteményét használtuk, amit el lehet érni a http://www.scriptarchive.com/ címen.
Animált gifek
A webszerkesztés hajnalán minden oldal aranyos kis animált gifekkel köszöntötte a látogatókat. Ezeket a gif animációkat tonnaszámra lehet letölteni az internet különböző bugyraiból. Biztosan mindenki találkozott már az ide-oda rohangáló kutyuskával, ami ugyan a kínálat legaranyosabb darabja, mégsem jelent újdonságot, ha valaki már ezredszer találkozik vele. A funkcionális animációk sem jobbak, az e-mail animációk (levél, postaláda,...) használata ma már kimondottan kínos. Általánosságban elmondható az a jó tanács, hogy sablonokat webszerkesztő ne használjon, ha igényes oldalt szeretne készíteni.
Az animált gifek még azért lehetnek kellemetlenek a látogató számára, mert méretük gyakran nem is kicsi, és mert az oldal letöltése Netscape estében nem fejeződik be (folyamatosan világít a Stop lámpa).
Keretes szerkezet
Ugyancsak a hazai webszerkesztés korai szakaszára volt jellemző az értelmetlen keretes szerkezetek megjelenése. A keretes szerkezet hasznosíthatóságáról fentebb már említést tettem, azonban az nem mindegy, hogy mit és hogyan helyezünk el ezekbe a keretekbe és egyáltalán hány keret és milyen elrendezésben szerepeljen a weboldalon. A keretek méretezésénél ügyelni kell arra, hogy nem minden látogató fogja ugyanabban a felbontásban szemlélni az oldalt, mint az oldal szerkesztője. Ha a kereteket százalékos arányban adjuk meg, akkor minden felbontásban ugyanúgy fog kinézni, viszont ha egy keretben csak képek (pl. nyomógombok) szerepelnek, akkor jobb inkább a képek méretéhez igazított pixeles meghatározása a keret szélességének vagy magasságának.
Elkerülhetetlen, hogy legalább az egyik keretben meg ne jelenjen egy gördítősáv. A legszebb persze az, ha a lehető legkevesebb helyen jelenik meg ez a sáv. Ha már szerepel gördítősáv a keretben, akkor lehetőleg az ne a weboldal közepén legyen. Mivel a gördítősáv mindig a keret jobb szélén található, ezért a tartalomoldalakat a weboldal jobb szélére helyezzük. A vízszintes gördítősáv megjelentetése kerülendő, kivéve, ha egy oldalt vízszintes elrendezésben szeretnénk olvastatni (ilyet is láttam már, de nem tűnt túl praktikusnak).
Ha már mindenáron keretes szerkezetet szeretne a szerkesztő (mint azt már írtam, ez a módszer már nem divat), lehetőleg olyan kereteket készítsen, amiknek nincs szegélyvastagsága, és nem is feltűnő a keretes felépítés (pl. nem tesz eltérő háttérszíneket, háttérképeket az egyes keretekbe).
Under Construction
Szerencsére ezzel a felirattal is egyre ritkábban találkozom. Mi értelme egy olyan oldal elkészítésének, amin csak ez a szöveg (vagy rosszabb esetben sablonos gif animáció) található – hacsak az nem, hogy a látogatókat bosszantsa. A weboldal látogatója nem azonos az oldal készítőjével, aki már tudja, hogy milyen fantasztikus dolgok szerepelnek majd az oldalon és alig várja az elkészültét, hanem egy nyűgös vendég, aki ennek a feliratnak a hatására még az oldal közelébe sem megy legközelebb.
Képek az oldalon
A képek és a szöveg elrendezésénél egy pár dologra érdemes odafigyelni. Ha a szöveg körbefolyik a kép körül, figyeljünk, hogy ez ne zavarja meg az olvasás rendjét (az emberek balról és fentről kezdik az olvasást – ha széles és keskeny képet rendezünk bal oldalra, az olvasó esetleg a kép alatt kezdi az olvasást, nem a kép melletti szöveggel). Ha két kép van egymás mellett (egy sorban) és az első képet vagy mindkettőt jobbra rendezzük, kellemetlen csalódásban lehet részünk, hogy ha kisebb felbontásban nézzük az oldalt és a képek így esetleg nem férnek el egymás mellett. Ilyenkor a böngészőprogram egymáson jeleníti meg a két képet. Mindig ellenőrizzük a képek (valamint a keretek és a táblázatok) elrendezését az általunk esetleg nem használt 600×800-as felbontásban is – még ez is elég gyakori az internetezők körében, ne bosszantsuk fel őket összevissza látszódó weboldalunkkal.
A képek és a szövegek tetszőleges elrendezéséhez nyugodtan használhatunk táblázatot – nem szükséges, hogy a táblázat szegélyei is látszódjanak, az elrendezés viszont sokkal könnyebben megy.
Ne rakjunk az oldalra több száz kilobájtos képeket, még nem minden látogatónknak van ADSL kapcsolata. Használjunk inkább thumbnail oldalakat kis preview képekkel. Egyébként is érdemes a képeket optimalizálni. Ez azt jelenti, hogy a kép felbontását és színpalettáját addig csökkentsük, tömörítését addig növeljük, amíg az nagyobb minőségromlással nem jár. A weben bőven elég a 75 dpi-s felbontás is, nincs szükség 300 dpi-re. A kevés színt tartalmazó képek (grafikák, logók) színpalettáját csökkentsük 8 bitesre (256 szín) és próbáljuk ki, hogy gif változatban, vagy jpg változatban lesz-e kisebb a mérete. A „fekete-fehér” képeket szürkeskálán (grayscale) mentsük, ne színesbe.
Háttérkép
Az oldal háttérképe legyen diszkrét és homogén. Semmiképpen nem ajánlom egy részletekben gazdag kép felhelyezését, mivel az ilyen képek felett gyakran olvashatatlan a szöveg (a kép bizonyos részei sötétek vagy világosak lehetnek, a rajta lévő egyszínű szöveggel megegyező módon). Ne feledjük, hogy a háttérkép mindig mozaikszerűen rakódik az oldalra. A legcélszerűbb egy olyan mozaik készítése, amelyik az eredeti kép jobb szélén kapcsolódik a bal széléhez, valamint a tetején az aljához. A négyzethálósan megjelenő képecskék sorozata már kissé kellemetlen.
Ha egy kép az általunk használt felbontásban pontosan egyszer látszódik vízszintesen, egy ennél nagyobb felbontásban esetleg ismétlődni fog – ezért a kép szélességét a lehető legnagyobbra tegyük. Ilyen képet akkor használjunk, ha a kép nagyon keskeny és nagyon széles (a cél esetleg egy függőleges elválasztósáv megjelenítése). A kép magassága ilyenkor akár 2-3 pixel is lehet.
Ne tegyünk be hatalmas méretű háttérképet! Gondoljunk arra is, hogy a háttérkép letöltődéséig és megjelenéséig az oldal beállított háttérszíne látszódik, érdemes tehát ezt a színt is megadni, és olyan színt választani, ami hasonlít a háttérkép színéhez (így az oldalon lévő szöveg már akkor is olvasható lesz, ha a háttérkép még nem látszódik). Képzeljünk el egy fehér háttérszín/sötét háttérkép/fehér szöveg kombinációt, amin a látogató percekig semmit sem lát, mert a háttérkép még nem töltődött le, így hát eltávozik az oldalról.
Javaslatok az oldal látogatóinak
Ilyeneket ne tegyünk. Ne javasoljuk, hogy másik böngészővel, másik felbontásban, másik operációs rendszerrel látogassa az oldalunkat, mert úgysem fogja. A látogatónk épelméjű, tudja azt, hogy mit miért használ, ha az ő böngészőjén nem látható jó minőségben az oldalunk, nem fogja látogatni. Olyan oldalakat készítsünk, ami minden felbontásban, minden böngészővel jól látható. Még a választási lehetőségeket is kerülendőnek tartom (flash változat vagy html; frame-es változat vagy frame nélküli), a mai rohanó világban az emberek nem szeretnek extra oldalak letöltésére várakozni. Preload vagy üdvözlőoldal készítését is csak akkor javaslom, ha statikus weboldalunkra nem várunk sok látogatót és akik jönnek azok mindenképpen kíváncsiak lesznek a tartalomra. Üdvözlőoldal készítésekor egyébként hasznos dolog a cookie-k használata (emlékező oldal), ne kelljen ugyanannak a látogatónak minden egyes belépéskor ugyanazt a fantasztikus animációt végignéznie, csak első alkalommal, vagy csak kéthavonta egyszer.
Emlékező oldal készítése: http://www.webradio.hu/comp/js/js10.htm és: http://www.extra.hu/joey/cookies.htm.
Az oldal promóciója
Egy elkészített weboldalt csak akkor talál meg valaki, ha ismeri az URL címét, megtalálja valamilyen katalógusban, egy weboldalon hivatkozást talál az oldalra vagy rákeres egy keresőoldalon. Ha az oldal készítője semmit nem tesz az oldal promóciójának érdekében, soha senki nem fogja meglátogatni az oldalt. Az egyik legfontosabb lépés a keresőmotorokba való bejegyzés. Sajnos ezt egyenként kell megtenni, minden egyes keresőoldalon (pl. google, altavista, origo,?). Ugyancsak érdemes végigjárni a legismertebb katalógusokat (Yahoo, Hudir,?) és gondoskodni az oldal felvételéről. Iskolai weboldal esetén érdemes írni az iskolai weboldalakat összegyűjtő weblapszerkesztőknek is (pl. http://www.kfki.hu/iskola.html; http://www.fsz.bme.hu/hungary/c_edu_h.html; http://www.akg.hu/links/1kozep.html).
A keresőmotorok az oldalakon lévő szavak között keresnek, de előnyös helyen fog szerepelni a weboldal a találatok között, ha az oldal címében, vagy az úgynevezett meta tagekben szerepel a keresett kulcsszó. A találatok az oldal címét jelenítik meg (ezért a <title> html taget megfelelően kell kitölteni), és az oldal leírásánál leggyakrabban az oldal készítője által a <head> részben megadott (<meta name="Description" content="Az XYZ iskola igaz története">) leírás szerepel. Érdemes a „keywords” meta taget megadni az iskolához kapcsolódó legfontosabb kulcsszavakkal – ezek a kulcsszavak adhatják találatként az iskola weboldalát.
Személyes adatok kezelése
Fotóalbumunkba iskolai rendezvényekről készítek fényképeket. Az ezeken szereplő személyek beleegyezését kéne kérnem akkor, ha egy publikált képen az illető kiemelten szerepel (tehát nem a tömeg egyik résztvevőjeként). Ettől a leggyakrabban azonban eltekintek, mivel a fotóalbumok igazából belső használatra készülnek (tanulókon, tanárokon és szülőkön kívül nem nagyon látogatják), és a fénykép készítésekor általában mindenki tisztában van azzal, hogy milyen célból készül a kép. Pár dologra azonban ügyelek: igyekszem elkerülni a kedvezőtlen beállításokat az egyes személyekről („cikis” képeket nem jelentetek meg), a képek megjelenését faliújságon hirdetni szoktam (pl. hogy egy tanuló tudja, hogy az évfolyamáról, tehát valószínűleg róla is kép került az internetre), és ha valaki kéri, azonnal eltávolítom onnan. Azt gondolom, hogy ezzel az eljárással még mindig jobban ügyelek a személyes adatok megjelenítésére, mint az az interneten található más képgyűjtemények esetében történik.
A tanulókról kizárólag az az adat jelenhet meg, hogy melyik évfolyamra járnak, melyik kupacban tanulnak és ki a patrónusuk. Ezen adatok megjelenéséről ők is tudnak. Kérésre innen is eltávolítom a nevüket, mint ahogy egy ilyen eset már meg is történt.
A tanuló e-mail címe és weboldalának címe csak kifejezett kérésre kerül fel a honlapra. Kezdetben minden e-mail címet megjelentettünk az évfolyamlistákon, egy idő után azonban kiderült, hogy az ilyen oldalak gyakran kerülnek e-mail cím gyűjtő, spam (kéretlen levél) küldő vállalkozások látókörébe. Ma már csak a volt tanulók oldalán található e-mail cím, az is csak a tanulók kifejezett kérésére.
