A tanulásmódszertannal eredményesebb lehet a
tanulás
2000. március 4., szombat, 13.11
Kevés szülő van tisztában azzal, hogy a gyerekek az iskolai tanulás során csak lehetőségeik töredékét használják ki. A számtalan korrepetálás még nem garantálja a többlettudást. Az ismeretek elsajátításának módszerét viszont éppúgy tanítani lehetne és kellene is, mint az iskolai anyag többi részét.
A tanulás képességének
elsajátítására elsősorban azoknak a gyerekeknek lenne szükségük, akiknek rendszeresen elkalandozik a figyelmük, amikor a tankönyveiket olvassák. |
A gdanski és varsói egyetem pedagógusai és pszichológusai majd egy évtizede kidolgoztak egy módszert, mely minden korosztályban eredményesebbé teheti a tanulást. 1990-ben létrehozták a Megismerőképességeket Fejlesztő Stúdiót, melynek programjával egyidejűleg fejlesztik az emlékezetet, a figyelmet, gondolkodást és a gyors tájékozódást, vagyis bővítik az emlékezés határait, pontosságát, tartósságát. A képzési anyag nem elemeiben újszerű, hanem szerkezetében. Komplex, sokféle technikát alkalmazó módszer, amely ugyanakkor nagyon is gyakorlatias. Nem elméleti anyagot adnak a szülők és pedagógusok kezébe, hanem konkrét képességfejlesztő gyakorlatokat.
Már az óvodások figyelmét is lekötik gyakorlataikkal
A programot 1995-ben Magyarországon is elindította egy hasonló nevű stúdió, mely dr.
Marhoffer Ildikó vezetésével azóta is sikeresen működik.
- Ennek a programnak az a legnagyobb varázsa, hogy kétezer év tanulási
stratégiáiból állt össze - meséli Papik Éva, a stúdió egyik munkatársa. - A
módszer lényege, hogy a gyerekek megtanuljanak rendszerben gondolkozni, s hogy fejben
egységes egésszé állítsák össze a tananyagot. Az óvodában és az iskola első
osztályában - amíg nincs osztályzat - a szülők nem idegesítik magukat a tanulási
nehézségek miatt, de mihelyt belép a teljesítménykényszer, görcsösen igyekeznek,
hogy csemetéjük a legjobbat nyújtsa. A stúdióban használt módszer segítségével a
nebulók évek múlva is vissza tudnak emlékezni a tananyagra - ígéri a tanárnő, aki
az egynapos pedagógusoktatás egyik vezetője. Alsó tagozatosoknak hat hónapig tart a
program, heti kétszer hatvan percben, felsősöknek nyolc hónapon keresztül heti
kétszer két órában. Egyetemistáknak és érettségire készülő középiskolásoknak
harminchat órás tanfolyamuk elvégzését ajánlják, de gondoltak a legkisebbekre is.
Óvodások részére négy hónapon át heti egyszer hatvan percben állították össze a
gyakorlatokat.
- Volt, aki túlságosan hosszú időnek találta ezt a hatvan percet, azt gondolván, a
gyerekek nem bírnak ki ennyit. Mi úgy érezzük, nagy a különbség az óvodás és az
első osztályos gyerekek követelményszintje között, tehát nem árt, ha az óvodás
képes egy helyben ülni egy órán át. Persze ehhez az kell, hogy a feladatok
érdekesek, játékosak legyenek. Módszerünk segít átlépni az óvodai rendszerből az
iskolaiba: itt is képességfejlesztést végzünk, a kicsik megtanulják hosszabb időre
összpontosítani a figyelmüket - meséli a különböző korosztályoknak szervezett
tanfolyamaikról.
Minden korosztály részére ugyanazzal a metodikával állítják össze a gyakorlatokat,
az adott életkornak megfelelően. Különböző blokkokat jelölnek ki, attól függően,
hogy milyen képességeket akarnak fejleszteni. Ízelítőül néhány
"hallásra" nem könnyen érthető, de vizuálisan jól megfogható példa: az
emlékezet és az asszociációs készség fejlesztésére használják az ún.
"kampó-módszert", a "lánc-módszerrel" a helyesírást
gyakoroltatják, a problémahelyzetek megoldásával a konvergens és divergens
gondolkozást fejlesztik, a "kulcsszó-módszer" pedig a nyelvtanulásban
kiváló segítség. Néhány éve szinte csak iskolákban, manapság már óvodákban is
alkalmazzák e technikát. A pedagógusok megfigyelése szerint a tréningen részt vevő
gyerekek hosszabb ideig képesek a figyelemre. Ráadásul a hatás nem mulandó, ezek a
gyerekek felnőtt korukban is nagyobb teljesítményre lesznek képesek - vélik a
stúdió munkatársai. - Módszerüket mindenkinek ajánljuk, nem teszünk különbséget
jó és rossz képességű gyerek között.
Apáczai Csere János pedagógiai örökségét őrzik
Babits Mihály tanárként nem a lexikális anyag precíz elsajátítását
tartotta fontosnak, hanem azt, hogy diákjait megtanítsa gondolkodni és beszélni. Erre
a gondolatra épült az a lassan egy évtizedes múltra visszatekintő módszer, melyet
1990-ben az Alternatív Közgazdasági Gimnázium
induló tanári gárdájának igényei alapján Oroszlány Péter dolgozott ki. Azt
tartották szem előtt, mivel lehetne erősíteni a gyerekek koncentráló-, beszéd-,
emlékező-, gondolkodó- és olvasóképességét. Új tantárgyak születtek:
kommunikáció és a tanulás tanítása elnevezésekkel. Kidolgozásukat az a sok éves
szakmai múlt motiválta, melyben bebizonyosodott: a fiataloknak segítségre van
szükségük a hatékony tanulás megtanulásához. A módszer kialakításakor - melynek
lényege, hogy gyakorlatok hosszú sorát adja a különböző képességek
fejlesztéséhez - a szerző több évszázadnyi metodikát tekintett át, visszamenve
egészen a humanista Apáczai Csere János munkásságához.
- Módszerünk legfőbb újdonsága az, hogy az iskolai tanítás keretén belül, akár
külön tantárgyként, akár az átlagos tantárgyakba beépítve tanítani lehet. A
beszédművelés éppúgy beépíthető a magyar-, mint a biológiaórákba - magyarázza
Oroszlány Péter, aki elmondta, az általa kidolgozott módszert eddig körülbelül
száz általános és középiskola, azaz 2500-3000 tanár vette át. Az Alternatív
Közgazdasági Gimnáziumban 1991-től folyamatosan tartanak felkészítő tanfolyamokat
az érdeklődő iskolák számára. Persze a módszer akkor igazán hatékony, ha teljes
tantestületek veszik át. - Nálunk tanévkezdéskor egy hónapon keresztül minden nap
van egy dupla óra, amelyen a módszerhez készült tankönyv egy részét átvesszük.
Októbertől a tanárok felváltva, a saját tantárgyukba építik be a gyakorlatokat:
például a biológia tanár az ökológia tanítása közben úgy építi be a
beszédfejlesztést az óráiba, hogy a légző- és artikulációs gyakorlatok mellett a
szokásosnál jóval több kiselőadást kér a tanulóktól. Mivel ez a módszer
időigényes, ezért nem folyamatosan, hanem csak időszakosan jelenik meg a tanítási
órákon. Egy-egy probléma körüljárására legalább egy hónapot rászánnak, nem
hajlandóak alávetni magukat a középiskolákban szokásos "szorít az idő,
essünk gyorsan túl rajta" tanítás elvének. Arra törekednek, hogy emberbarát -
diákbarát módszerekkel oktassanak. A tanulás tanítását a kilencvenes évek elején
könyv formájában is kiadták (eddig három kiadásban), mely a képességfejlesztő
gyakorlatok egész sorát tartalmazza majd háromszáz oldalon keresztül. Úgy vélik, a
felsorolt képességeket 6-18 éves kor között - az életkornak megfelelően -
folyamatosan fejleszteni kell, s nem csupán az általános iskola alsó tagozatában. A
tanári tapasztalatok ugyanis azt mutatják, az alsós iskolában még jól olvasó
gyerekek a középiskolában gyakran gyatrán olvasnak hangosan. Éppen ezért a spontán
fejlesztés helyett e képességek tudatos fejlesztésére van szükség. Az
összeállított gyakorlatsorokból megfeleloen szelektálva egyaránt taníthatóak
általános alsós, felsős, valamint középiskolás gyerekek. Arra a kérdésre,
mennyire mérhető a módszer hatékonysága, Oroszlány Péter azt felelte: a tudományos
mérésnek számtalan hátulütője van, ezért úgy döntöttek, a tanári
megfigyeléssel mérik a gyerekek teljesítményét. Szakmai tapasztalataikat saját
pedagógiai lapjukban, a Taní-tani című orgánumban közlik rendszeresen. Fontosnak
tartják a szülőkkel való szorosabb együttműködést is, ezért patrónusi
rendszerükben minden tanárra 10-12 gyerek jut, akik a középiskolai évek alatt végig
figyelemmel kísérik az adott tanulók fejlodést. A tapasztalatok szerint a gyerekek
szeretik és (középiskolásként) hasznosnak ítélik a módszert. Az iskola a Rudolf
Steiner-féle pedagógia egyik gondolatát tekinti alapelvének, mely szerint az
iskolában az a legfontosabb, ami a tanár lelke és a gyermeki lélek között lezajlik.
Ha ez megvan, az ismeretek átadása szinte magától megy.
Megismerőképességeket Fejlesztő Stúdió: XV. ker., Budapest, Szilas park 32.,
tel.: 410-6679
Szénási Zsófia
(Kismama)