A tanulás képességének elsajátítására elsősorban azoknak a gyerekeknek lenne szükségük, akiknek rendszeresen elkalandozik a figyelmük, amikor a tankönyveiket olvassák.

A gdanski és varsói egyetem pedagógusai és pszichológusai majd egy évtizede kidolgoztak egy módszert, mely minden korosztályban eredményesebbé teheti a tanulást. 1990-ben létrehozták a Megismerőképességeket Fejlesztő Stúdiót, melynek programjával egyidejűleg fejlesztik az emlékezetet, a figyelmet, gondolkodást és a gyors tájékozódást, vagyis bővítik az emlékezés határait, pontosságát, tartósságát. A képzési anyag nem elemeiben újszerű, hanem szerkezetében. Komplex, sokféle technikát alkalmazó módszer, amely ugyanakkor nagyon is gyakorlatias. Nem elméleti anyagot adnak a szülők és pedagógusok kezébe, hanem konkrét képességfejlesztő gyakorlatokat.

Már az óvodások figyelmét is lekötik gyakorlataikkal

A programot 1995-ben Magyarországon is elindította egy hasonló nevű stúdió, mely dr. Marhoffer Ildikó vezetésével azóta is sikeresen működik.
- Ennek a programnak az a legnagyobb varázsa, hogy kétezer év tanulási stratégiáiból állt össze - meséli Papik Éva, a stúdió egyik munkatársa. - A módszer lényege, hogy a gyerekek megtanuljanak rendszerben gondolkozni, s hogy fejben egységes egésszé állítsák össze a tananyagot. Az óvodában és az iskola első osztályában - amíg nincs osztályzat - a szülők nem idegesítik magukat a tanulási nehézségek miatt, de mihelyt belép a teljesítménykényszer, görcsösen igyekeznek, hogy csemetéjük a legjobbat nyújtsa. A stúdióban használt módszer segítségével a nebulók évek múlva is vissza tudnak emlékezni a tananyagra - ígéri a tanárnő, aki az egynapos pedagógusoktatás egyik vezetője. Alsó tagozatosoknak hat hónapig tart a program, heti kétszer hatvan percben, felsősöknek nyolc hónapon keresztül heti kétszer két órában. Egyetemistáknak és érettségire készülő középiskolásoknak harminchat órás tanfolyamuk elvégzését ajánlják, de gondoltak a legkisebbekre is. Óvodások részére négy hónapon át heti egyszer hatvan percben állították össze a gyakorlatokat.
- Volt, aki túlságosan hosszú időnek találta ezt a hatvan percet, azt gondolván, a gyerekek nem bírnak ki ennyit. Mi úgy érezzük, nagy a különbség az óvodás és az első osztályos gyerekek követelményszintje között, tehát nem árt, ha az óvodás képes egy helyben ülni egy órán át. Persze ehhez az kell, hogy a feladatok érdekesek, játékosak legyenek. Módszerünk segít átlépni az óvodai rendszerből az iskolaiba: itt is képességfejlesztést végzünk, a kicsik megtanulják hosszabb időre összpontosítani a figyelmüket - meséli a különböző korosztályoknak szervezett tanfolyamaikról.
Minden korosztály részére ugyanazzal a metodikával állítják össze a gyakorlatokat, az adott életkornak megfelelően. Különböző blokkokat jelölnek ki, attól függően, hogy milyen képességeket akarnak fejleszteni. Ízelítőül néhány "hallásra" nem könnyen érthető, de vizuálisan jól megfogható példa: az emlékezet és az asszociációs készség fejlesztésére használják az ún. "kampó-módszert", a "lánc-módszerrel" a helyesírást gyakoroltatják, a problémahelyzetek megoldásával a konvergens és divergens gondolkozást fejlesztik, a "kulcsszó-módszer" pedig a nyelvtanulásban kiváló segítség. Néhány éve szinte csak iskolákban, manapság már óvodákban is alkalmazzák e technikát. A pedagógusok megfigyelése szerint a tréningen részt vevő gyerekek hosszabb ideig képesek a figyelemre. Ráadásul a hatás nem mulandó, ezek a gyerekek felnőtt korukban is nagyobb teljesítményre lesznek képesek - vélik a stúdió munkatársai. - Módszerüket mindenkinek ajánljuk, nem teszünk különbséget jó és rossz képességű gyerek között.

Apáczai Csere János pedagógiai örökségét őrzik

Babits Mihály tanárként nem a lexikális anyag precíz elsajátítását tartotta fontosnak, hanem azt, hogy diákjait megtanítsa gondolkodni és beszélni. Erre a gondolatra épült az a lassan egy évtizedes múltra visszatekintő módszer, melyet 1990-ben az Alternatív Közgazdasági Gimnázium induló tanári gárdájának igényei alapján Oroszlány Péter dolgozott ki. Azt tartották szem előtt, mivel lehetne erősíteni a gyerekek koncentráló-, beszéd-, emlékező-, gondolkodó- és olvasóképességét. Új tantárgyak születtek: kommunikáció és a tanulás tanítása elnevezésekkel. Kidolgozásukat az a sok éves szakmai múlt motiválta, melyben bebizonyosodott: a fiataloknak segítségre van szükségük a hatékony tanulás megtanulásához. A módszer kialakításakor - melynek lényege, hogy gyakorlatok hosszú sorát adja a különböző képességek fejlesztéséhez - a szerző több évszázadnyi metodikát tekintett át, visszamenve egészen a humanista Apáczai Csere János munkásságához.
- Módszerünk legfőbb újdonsága az, hogy az iskolai tanítás keretén belül, akár külön tantárgyként, akár az átlagos tantárgyakba beépítve tanítani lehet. A beszédművelés éppúgy beépíthető a magyar-, mint a biológiaórákba - magyarázza Oroszlány Péter, aki elmondta, az általa kidolgozott módszert eddig körülbelül száz általános és középiskola, azaz 2500-3000 tanár vette át. Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban 1991-től folyamatosan tartanak felkészítő tanfolyamokat az érdeklődő iskolák számára. Persze a módszer akkor igazán hatékony, ha teljes tantestületek veszik át. - Nálunk tanévkezdéskor egy hónapon keresztül minden nap van egy dupla óra, amelyen a módszerhez készült tankönyv egy részét átvesszük. Októbertől a tanárok felváltva, a saját tantárgyukba építik be a gyakorlatokat: például a biológia tanár az ökológia tanítása közben úgy építi be a beszédfejlesztést az óráiba, hogy a légző- és artikulációs gyakorlatok mellett a szokásosnál jóval több kiselőadást kér a tanulóktól. Mivel ez a módszer időigényes, ezért nem folyamatosan, hanem csak időszakosan jelenik meg a tanítási órákon. Egy-egy probléma körüljárására legalább egy hónapot rászánnak, nem hajlandóak alávetni magukat a középiskolákban szokásos "szorít az idő, essünk gyorsan túl rajta" tanítás elvének. Arra törekednek, hogy emberbarát - diákbarát módszerekkel oktassanak. A tanulás tanítását a kilencvenes évek elején könyv formájában is kiadták (eddig három kiadásban), mely a képességfejlesztő gyakorlatok egész sorát tartalmazza majd háromszáz oldalon keresztül. Úgy vélik, a felsorolt képességeket 6-18 éves kor között - az életkornak megfelelően - folyamatosan fejleszteni kell, s nem csupán az általános iskola alsó tagozatában. A tanári tapasztalatok ugyanis azt mutatják, az alsós iskolában még jól olvasó gyerekek a középiskolában gyakran gyatrán olvasnak hangosan. Éppen ezért a spontán fejlesztés helyett e képességek tudatos fejlesztésére van szükség. Az összeállított gyakorlatsorokból megfeleloen szelektálva egyaránt taníthatóak általános alsós, felsős, valamint középiskolás gyerekek. Arra a kérdésre, mennyire mérhető a módszer hatékonysága, Oroszlány Péter azt felelte: a tudományos mérésnek számtalan hátulütője van, ezért úgy döntöttek, a tanári megfigyeléssel mérik a gyerekek teljesítményét. Szakmai tapasztalataikat saját pedagógiai lapjukban, a Taní-tani című orgánumban közlik rendszeresen. Fontosnak tartják a szülőkkel való szorosabb együttműködést is, ezért patrónusi rendszerükben minden tanárra 10-12 gyerek jut, akik a középiskolai évek alatt végig figyelemmel kísérik az adott tanulók fejlodést. A tapasztalatok szerint a gyerekek szeretik és (középiskolásként) hasznosnak ítélik a módszert. Az iskola a Rudolf Steiner-féle pedagógia egyik gondolatát tekinti alapelvének, mely szerint az iskolában az a legfontosabb, ami a tanár lelke és a gyermeki lélek között lezajlik. Ha ez megvan, az ismeretek átadása szinte magától megy.

Megismerőképességeket Fejlesztő Stúdió: XV. ker., Budapest, Szilas park 32., tel.: 410-6679

Szénási Zsófia

(Kismama)