Népszabadság, 2004. február 26.
Az ifjú Mars-kutató kilenc napot töltött Pasadenában a NASA űrközpontjában, ahol a Mars-szonda tevékenységének irányítását is megfigyelhette.
Hivatali dolgozószobájában látja ma vendégül Kiss Péter Turczi Dávidot, aki nemrég tért haza a NASA pasadenai űrközpontjából, ahol egy nemzetközi pályázat nyerteseként a Mars-programban vehetett részt. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a kormány nevében gratulál a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium tizedikes diákjának, aki tizenöt napig volt Amerikában, s ebből kilencet a Planetary Society elnevezésű bolygókutató társaság űrlaboratóriumában munkálkodott.
A diákok kettesével váltották egymást a Mars-programban, Turczi Dávid egy indiai fiúval vett részt a Spirit és az Opportunity Mars-szonda tevékenységének irányításában. Amint azt lapunknak a fiatal magyar űrkutató elmondta, képfeldolgozással foglalkoztak, és beülhettek a Spirit útját koordináló tudományos megbeszélésekre.
– Nem a köveket nézegettük – mondta Turczi Dávid –, az a tudósok dolga. A kamerák működését tanulmányoztuk, és elemeztünk. Ezenkívül bármilyen kérdést föltehettünk a projekt tudós- és mérnökcsapatának. Minden segítséget megkaptunk, sokat törődtek velünk, egyáltalán nem kezeltek kirakatbábuként minket, ez nagyon tetszett. A kutatóközpontban a hangulat káprázatos volt. Azt éreztem, ott vagyok, ahol a dolgok történnek.
A diák múlt heti hazatérte után részletesen beszámolt tapasztalatairól tanárának, Sík Andrásnak, aki a gimnázium csillagászati szakkörét vezeti. A 15 éves diák számára az volt az igazi meglepetés a Mars-programban, hogy az Opportunity eddig jobban produkál, mint a Spirit. A tervezők a különféle leszállási pontokon adódó nehézségek miatt ennek az ellenkezőjére számítottak.
– Érdekes volt belülről látni a Mars-programot – jegyezte meg Turczi Dávid. – A rozsdaszerű anyag megtalálását vagy a kis kerek kavicsokról készült képeket azonnal továbbították a sajtónak. Ott benn magától értetődő dolog volt, hogy mondjuk, a Spirit egy napon megtett 27,3 métert. De ez a világsajtóban nyilván szenzáció volt.
Hogy mi történik ezután? Erre Turczi Dávid azt felelte, semmi különös. Talán a jövőben nem kell annyit nyilatkoznia – az elutazás előtt napi nyolc-tíz interjút adott, ez kissé elfárasztotta. Folytatja tanulmányait, tartja a kapcsolatot az új barátokkal, köztük az indiai fiúval, s változatlanul lelkesen látogatja a Sík András vezette Supernova csillagászati szakkör foglalkozásait.
Ott most bizonyára sokáig téma lesz a vörös bolygó.
Rab László