A nyomtatás történetének főbb állomásai, a nyomtatási eljárások

Egyiptomiak – papirusz, ókor – viasztábla, fakéreg
II. sz. Papír – Kína
IV. sz. Újság – Kína
868 – Nyomtatás – Kína
IX. sz. Rongypapír – Európa
XIII. sz. – Mechanikus sokszorosítás: bélyegzés, nyomás
XV. sz. – Fametszéses nyomás
1440 Johannes Gutenberg: könyvnyomtató sajtó (sajtó: kétoldalas nyomású sokszorosító, egyenletes festékeloszlással)
Schöffer – betűöntési technológia
1473 Hess András – első könyv Magyarországon: Chronika Hungarorum
1539 Sylvester János – első magyar nyelvű könyvek: Magyar-Latin Nyelvtan, Új Testamentum
1550 Heltai Gáspár – első magyar nyomda

• Magasnyomás – a nyomóformák kiemelkednek a felületről, ezeket festékezik be
• Síknyomás (litográfia) – kőre, fémlemezre rajzolják a képet, vegyi úton alakították a nyomóformát.
• Ofszetnyomás – a nyomó és nemnyomó elemek egy síkban vannak, csak a nyomó elemeken tapad meg a festék – innen egy gumikendőre kerül, arról a papírra.
• Mélynyomtatás – a nyomóelemek bemélyednek a nyomóforma felületébe. A nyomaton a festékréteg vastagsága pontonként változó, ezáltal valódi árnyalatok alakíthatóak ki a képen.
• Szitanyomtatás – egy szövet nyílásai a nyomóelemek helyén nyitottak.
• Digitális nyomógépek – a ma használatos nyomtatási eljárás