A kiadványok tipográfiai csoportosítása a következő szempontok szerint történhet:
Ezeket a felosztásokat a 2. pont kivételével a kiadványtípusok közül az újságokra is alkalmazni lehet.
Az újságok a nyomda szempontjából egyszeri megjelenésűek, hiszen lapszámonként más a tartalom, vagyis ugyanarról a nyomóformáról csak egy alkalommal nyomják a lapot. Rendszertelenül vagy rendszeresen megjelenő kiadvány lehet a könyv, a lemezborító (újranyomás), a bankjegy. Újságot ritkán szoktak utánnyomni.
Magának az újságnak a megjelenési gyakorisága hatással van a lapterv elkészítésére. Például a napilapok élőfejében szerepel az aktuális dátum, évfolyam, szám, a címoldalon napi aktualitások találhatóak. A havilapoknál ez hiányzik.
Az egyszín-nyomás (monotone) leggyakrabban fekete festéket használ, de lehet más színű is a festék. A lap színével kombinálódik a festék színe.
Kétszín-nyomást (duotone) igényesebb egyszínű újságok használhatnak, ahol az alapszín (legtöbbször fekete) mellé egy kiemelőszínt is alkalmaznak. Ez a szín gyakran a középkék. A fotók árnyaltabbak, részletgazdagabbak lesznek.
A háromszín-nyomás (tritone) alkalmazása viszonylag ritka. Az alapszín mellé két kiemelőszínt is alkalmaznak.
A négyszín-nyomás (quadrotone) a színes nyomatok készítésére alkalmazott leggyakoribb módszer, általában CMYK (türkíz, bíbor, sárga, fekete) színrendszert használ.
Amikor hat színt használnak a nyomathoz, a CMYK mellé a narancsot és a zöldet szokták bevenni.
Minden egyes színhez egy-egy levilágított filmet használnak nyomtatáskor.
Az illusztratív kiadványokban (divatlap, építészeti lap, szexlap,...) a hangsúly az illusztrációkon van, de a szöveges kiadványban (napilap, politikai hetilap,...) is szerepelhetnek illusztrációk. Ez utóbbiban azonban az illusztrációk csak a szöveg megértéséhez segítenek, az illusztratív kiadványokban önálló szerepük van. Az önnálló illusztrációkat és önálló szövegeket is tartalmazó női magazinok mindkét csoportba tartozhatnak.
Lásd még: az illusztrációs forma tördelése