AKG |
2004. március 29. - április 1. A Rádió C stúdiójaMindenkinek nagyon ajánlom ezt a helyet, mert akik még velünk voltak, ők is és én is nagyon jól éreztük magunkat. Egy néni már várt minket és körbe is vezetett a stúdióban, ahol megmutatta a különböző munkaterületeken dolgozó embereket. Volt, aki a híreket állította össze, és volt, aki a kulturális rovat zenéjét rakta össze. Mondta a néni, hogy a gépekért komoly veszekedés szokott zajlani napközben, ezért ha fontos munkáról van szó, este is bejönnek. A következő pár szoba – a szerverszoba és a másik szerkesztőség – már nem volt annyira érdekes. A következő szoba a felvevő volt, ahonnan megy az élő adás: hírek és beszélgetések. A következő volt szerintem a legjobb szoba, ahol a legjobb fej ember, a főszerkesztő volt. Ő csinálta akkor a hírblokkot, és humorkodott velünk. A kívánságműsor is akkor indult el, amikor ott voltunk, csak a műsorvezető elfelejtette bemondani a telefonszámot, amin kérhetnek, úgyhogy meglepő módon nem telefonált senki, ezért ők találták ki, hogy Józsi kérte ezt és ezt a számot. Majd mi a Gerzsonnal bementünk a felvételi szobába és kértünk sok jó számot. A főszerkesztővel és barátaival beszélgettünk vicces és kevésbé vicces témákról, de jól elbeszélgettünk. Annyira belemerültünk a beszélgetésbe, hogy a Kálmán család című paródiára sem volt kedvünk beülni, ami a többiek bevallása szerint nagyon jó volt. Nagyon jó hangulatú volt az egész hely, és félkomolyan megfogalmazódott bennünk az a gondolat, hogy itt fogunk dolgozni. Nem is alaptalanul, mert egy olyan ember, aki ezelőtt nagyon előítéletes volt a romákkal szemben, annak szerintem, ha ide eljön, akkor erőteljesen megváltozik a véleménye. Tálas Andris |