AKG |
2004. március 29. - április 1. A Romaversitas és a Napház Horváth Aladár szerint a romák helyzetén a politika segíthet, és az, ha a tehetősebbek is adakoznak. A fiatalokban látja a jövőt, de a középkorúaknak is szeretne munkalehetőséget biztosítani. Szerinte a gettókat fel kellene számolni, és a romákat széttelepíteni, de a jól működő nagyobb családokat meg kéne hagyni, és pénzügyileg kellene őket támogatni. Szerinte az emberek romákkal szembeni előítéleteit háttérbe kell szorítani. De a legnagyobb hatást mégis a politikusok érhetik el a közvélemény megváltoztatásában. Az állam pénzét nem kéne így szórni, a fontosabb problémákra kéne fordítani (mint pl. a romák helyzete Magyarországon). Kathy Horváth Lajos szerint a legjobb megoldás az, ha az összes roma gyereknek tanulási lehetőséget biztosítanak, és a velük érintkező emberek előítéleteit már gyerekkorban elkezdik kigyomlálni, ezt pedig úgy lehet elérni, hogy a romákat és a fehéreket közös osztályokban tanítják, és otthon is a békés együttélést hangsúlyozzák, hogy elkerüljék az ellenségeskedést. Ehhez persze a megfelelő körülményeket is biztosítani kell, mind az iskolában, mind otthon. A két ember nézőpontja közötti alapvető különbség az, hogy míg Horváth Aladár
súlyosabbnak érzi a romák helyzetét, addig Kathy Horváth Lajos szerint a helyzet
nem annyira tragikus. Felfogásukban az is ellentétes, hogy Horváth Aladár
nyilvánosan fellép a romák érdekében, ezzel szemben Kathy Horváth Lajos csak egy
elméletet fogalmaz meg. Szerintünk, nem csak a politikában kéne keresni a megoldást, mert egy politikus egyedül még nem változtathatja meg a közvéleményt, az emberek maximum ellentétes állásponton lesznek a romapárti közéleti személyiségekkel szemben. A vegyes osztályokkal és a tanulási lehetőségek biztosításával mi is egyetértünk. A Napház tevékenysége szimpatikus, de egy ilyen szervezet még nem elég. Az önkormányzatoknak több támogatást kéne nyújtania az ilyen kis közösségi házaknak a nagyobb siker érdekében. Balla Juli |