AKG
HandaBanda évfolyam
2004.
baranyai[kukac]akg.hu
2004. március 29. - április 1.
Jászladányi esettanulmány
Éhségsztrájk és "Ku-Klux-Klan" Jászladányban
Magyar Hírlap, 2001 február 28.
Fekete csuklyás férfiak járják esténként az utcát Jászladányban. Már három feljelentés érkezett, a rendőrség garázdaság miatt nyomoz, noha a feketébe öltözött csoport eddig csak cigányembereket ütlegelt.
- Az önkormányzat elhatárolódik a történtektől - mondja a polgármester. Dankó István azt pedig nevetséges rágalomként utasítja vissza, hogy ő is tagja lenne a "Ku- Klux-Klan" csoportnak. Szerinte nem helybeliek az elkövetők, de ha azok volnának, azért el kellene gondolkodni, hogy miért történt mindez.
Hogy a polgármester a csuklyások közé tartozna, azt nem is állítja a cigány kisebbségi önkormányzat. Azt azonban igen, hogy a "Jászladány jövőjéért aggódókból" létrejövő alapítványt, amely a helyi képviselő-testület szándékai szerint egy fizetős magániskola számára bérbe kapja a nemrég épült iskolát, többek között a polgármester gründolja.
A település egyetlen iskolájába most többségében roma gyerekek járnak, feltehetőleg az ő szüleik lesznek azok, akik nem tudják majd kifizetni a magániskola évi 25 ezer forintos tandíját. Emiatt tiltakozik az öttagú cigány kisebbségi önkormányzat, s éhségsztrájkol a polgármesteri hivatal előtt tegnap reggel óta egészen ma estig.
Megteheti az önkormányzat is, hogy saját ingatlanát bérbe adja, akárhányszáz millióból épült is. Megteheti továbbá, hogy három évre építési tilalmat rendeljen el a településen, így addig senki ne juthasson szocpol támogatáshoz. Ezen túlmenőleg azt is megteheti, hogy befagyasztja az átmeneti szociális támogatásokat, megszünteti az ingyenes tankönyvhöz jutást. Az állam ugyanis - a polgármester érvelése szerint - a település 18 százalékos munkanélkülisége ellenére sem ad plusznormatívát, s így 17 és fél millió forinttól esnek el.
Nem tehette viszont meg a helyi óvoda, hogy műanyag tányérból etesse a cigánygyerekeket, ha a többiek porcelánból kapják az ételt. Ez a gyakorlat a kisebbségi önkormányzat fellépésére meg is szűnt néhány napon belül. Nem szűnt meg viszont, hogy a jászladányi gyerekek többsége évek óta homogén osztályba jár: Az A-ba a magyarok, a C-be a cigányok, a B-be meg ez is, az is.
A polgármester szerint a jogvédő szervezetek bujtották fel a helyi kisebbségi vezetőket, akik ellentétet szítanak a faluban.
Mádl Ferenchez fordultak a romák
Magyar Hírlap, 2001 március 01
Jászladányban atrocitások nélkül ért véget tegnap a helyi cigány kisebbségi önkormányzat harmincöt órás éhségsztrájkja - tájékoztatott Kállai László, a kisebbségi önkormányzat elnöke.
Az ötfős testület tagjai egész éjszaka tiltakoztak a jászladányi polgármesteri hivatal előtt, többek között amiatt, hogy az önkormányzat egy fizetős alapítványi iskolának kívánja bérbe adni a nemrégiben épült iskolát, ahonnan várhatóan kiszorulnak a roma gyerekek. Emellett kifogásolják, hogy három évre építési tilalmat rendelt el a képviselő-testület a településen, illetve, hogy nem élhetnek törvényadta véleményezési és egyetértési jogaikkal. Kállai elmondta: tegnap nyílt levélben kértek segítséget Mádl Ferenc köztársasági elnöktől.
Az éhségsztrájk másfél napja alatt két alkalommal volt szükség rendőri fellépésre: a kisebbségi önkormányzat irodájában petíciójuk átadása alatt ismeretlen tettesek kővel bedobták az ablakot. Emellett egy ittas polgárt kellett elvezetni a tiltakozás helyszínéről.
Ombudsmani intelem a jászladányi polgármesternek
MH, 2001 július 24
A jászladányi önkormányzat a helyi roma képviselet beleegyezése nélkül nem
adhatja át iskolaépületét a tervezett magániskola részére - áll a kisebbségi
ombudsman jelentésében. Noha az iskola felveszi a roma gyerekeknek szóló
speciális programok után járó állami plusztámogatást, a polgármester szerint a
település iskolájában nem folyik roma oktatási program, így a kisebbségi
önkormányzatnak nincs egyetértési jogköre az iskolával kapcsolatos kérdésekben.
Amennyiben létrejön a fizetős magániskola, úgy a településen "kerülő úton", a
többségi gyerekek átíratásával hoznak majd létre egy gyengébb oktatást nyújtó
"cigányiskolát"- ettől tart a jászladányi kisebbségi önkormányzat. Az iskola
létrehozása ellen februárban már éhségsztrájkkal tiltakoztak.
A magániskola terve magától a polgármestertől származik. A képviselő-testület szándéknyilatkozatot írt alá, hogy működéséhez a tárgyi feltételeket biztosítja.
Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa azonban vizsgálatában arra hívja fel a jászladányi polgármester és a jegyző figyelmét, hogy a jelenleg működő - a roma tanulók felzárkóztatását alaptevékenységeként meghatározó - iskola valamely épületének tulajdoni vagy fenntartói jogát csak a kisebbségi önkormányzat egyetértésével adhatja át egy másik intézménynek az önkormányzat.
Dankó István polgármester úgy látja, a kisebbségi önkormányzatnak nincs egyetértési jogköre az iskolával kapcsolatos kérdésekben, ott ugyanis szerinte nem folyik kisebbségi oktatási program, így a többlettámogatást sem emiatt, hanem felzárkóztató oktatásra igénylik az államtól.
A Roma Sajtóközpont a kiegészítő támogatási igényeket összesítő hivataltól (TÁKISZ) kért információt arról, hogy a jászladányi iskola milyen jogcímen igényelt kiegészítő támogatást az idei tanévben. Az adatok szerint az iskola kért és kapott támogatást "nemzeti-etnikai nevelés oktatás" jogcímén, ami feltételezi, hogy a kisebbségi önkormányzat beleszólhat a programba.
Radó Péter, a kiegészítő etnikai normatívarendszer egyik kidolgozója, az oktatási tárca korábbi főosztályvezetője úgy véli, egyértelmű a helyzet: miután a jászladányi iskola alapító okiratában és a pedagógiai programjában hangsúlyosan szerepel a cigány tanulók részére kidolgozott nevelési-oktatási terv, a cigány önkormányzatnak vétójoga van az intézményt érintő döntésekben.
Újabb demonstrációra készülnek a jászladányi romák
MH, 2002 március 05.
A jászladányi cigány önkormányzat - miután egy éven át sikertelenül próbáltak tárgyalni az önkormányzattal a romák lakóházai mellett közvetlenül kialakított szeméttelep megszüntetéséről - tiltakozásul a szeméttelepre költözteti irodáját.
A cigánytelep mellett bűzölgő szemétlerakó azonnali megszüntetését, a tárgyalási kísérletek mellett népi kezdeményezéssel is megpróbálta már elérni a cigány önkormányzat. A népszavazáshoz szükséges kérdőív erre vonatkozó kérdésének hitelesítését viszont - arra hivatkozva, hogy az a hulladékgazdálkodásról szóló törvény megsértését eredményezné - elutasította a település jegyzője. Kállai László, a kisebbségi önkormányzat elnöke szerint az időjárás enyhülésével nem kis közegészségügyi rizikót jelentő szeméttelep ügyében még egyszer tárgyalni kívánnak az önkormányzattal. Ha ezt követően sem kezdődik el a szeméttelep megszüntetése, április elsejétől a cigány önkormányzat a szeméttelep közepére költözteti az irodáját, és egy ott felállított sátorban fogadja a romákat - értesült az RSK.
A kisebbségi önkormányzat tavaly már éhségsztrájk formájában tiltakozott a szeméttelep, illetve a település által tervezett - a roma gyerekek különválasztását célzó - magániskola ellen. Az elmúlt egy évben mind a kisebbségi ombudsman, mind az oktatási tárca úgy foglalt állást, hogy a cigány önkormányzatnak egyetértési joga van az iskolát érintő kérdésekben, mivel az önkormányzat felveszi a roma tanulók után járó többlettámogatást, és az iskola pedagógiai programjában, illetve az alapító okiratában is külön fejezet szól a roma gyerekek oktatásáról. A településvezetés ettől függetlenül nem veszi figyelembe a roma képviselet vétóját, így várhatóan idén szeptemberben már megnyitja kapuit az alapítványi iskola. Az éhségsztrájk évfordulóján a jászladányi cigány önkormányzat falugyűlésen számolt be az elmúlt egy év fejleményeiről, az azt követő ülésén pedig úgy döntött: ismét demonstrációt szervez, amennyiben az önkormányzat nem tárgyal.
Jászladány polgármestere, Dankó István közölte: még nem alakították ki az álláspontjukat, ezért egyelőre nem nyilatkozik.
Rosszul lettek a tiltakozó jászladányi romák
2002 április 04
Felfüggesztette a helyi szeméttelep rendbetételéért indított demonstrációját a jászladányi cigány önkormányzat, miután a testület tagjainak többsége megbetegedett. Kállai László elnök elmondta: őt és több képviselőtársát hányinger, hasmenés gyötri, és szerinte a betegséget az áldatlan állapotú szeméttelepen szedték össze. Kállai hozzátette: elbontották a telepen fekete fóliából felállított ideiglenes irodájukat is, mert ha folytatják az akciót, ahhoz egészségesebb környezetet keresnek. A jászladányi cigány önkormányzat kedden költözött ki a szeméttelepre, és addig akart maradni, amíg a tároló sorsa rendeződik. A romák azt sérelmezték, hogy a szeméttelepet hivatalosan ugyan bezárták, ám a helybéliek ennek ellenére odahordták a hulladékukat, így lényegében semmi nem változott.
Indul a "fehér" iskola Jászladányon
MH 2002 május 08.
Befejeződött a beiratkozás az őszszel induló jászladányi alapítványi iskolában. Közben a település vezetése úgy döntött, hogy - a kisebbségi ombudsman ajánlása és a roma képviselet tiltakozása ellenére - átadja a jelenlegi iskola egyes helyiségeit a magániskola számára.
A roma tanulók után járó többlettámogatás felvételére alapozva hiába foglalt állást az oktatási tárca és a kisebbségi ombudsman, hogy a cigány önkormányzatnak egyetértési joga van az iskolát érintő kérdésekben, a településvezetés nemrégiben arról döntött, hogy a jelenlegi iskolaépület 11 termét átadja a magániskolának.
A jászladányi pozdorjafal két oldala
MH 2002-09-03
Az elmúlt másfél év történéseihez hasonlóan az iskolakezdés is viharosra sikeredett Jászladányban. Noha a területileg illetékes közigazgatási hivatal és az oktatási miniszter sem engedélyezte a roma gyerekek kirekesztésének szándékával létrehozott magániskola elindítását, az órakezdést jelző csengő hétfőn mégis megszólalt a tanintézményben.
Dankó István polgármester bevallása szerint a sajtóból értesült arról, hogy a megyei közigazgatási hivatal megsemmisítette az alapítványi iskola működési engedélyét. "Hivatalosan eddig nem kaptam sem az Oktatási Minisztériumtól (OM), sem a közigazgatási hivataltól olyan dokumentumot, amely kimondaná, hogy nem indulhat az alapítványi iskola Jászladányban - folytatná a polgármester a megkezdett gondolatsort, ha hagynák a romák. Egy roma asszony nagy hangon a magyarok és romák közti gyűlöletszítást rója fel a polgármesternek.
Dankó István nem akarja minősíteni a romákat, inkább elmondja, hogy a napokban járt az OM-ben, hogy kikérje az alapítványi iskola regisztrációs számát és hogy a szaktárcánál sürgőséggel intézzék az ügyet. "Ha nem kapunk regisztrációs számot, akkor is megtaláljuk a megfelelő megoldást" - mondja magabiztosan. A romák ezalatt bekiabálással adnak hangot nemtetszésüket, de a község első embere eloson előlük. "Szerintem potyára kiabálnak, csak magukat járatják le" - mondja egy szőke hajú nyolcadikos fiú, aki azért nem ment át a magániskolába, mert a barátai is idejárnak." Szabó Jánosnak mindegy, hogy magyarral vagy cigánnyal koptatja az iskolapadot. "Járnak az osztályomban cigányok is, én megvagyok velük"- mondja.
Jászladány: bezárták a roma diákokat elkülönítő iskolát
MH 2002-09-04
Mindössze egy napig létezett a roma gyerekek elkülönítésére törvénytelenül elindított alapítványi iskola Jászladányon. A község képviselő-testülete ugyanis tegnap úgy döntött: enged a hivatalos szervek akaratának, újra egybenyitotta a hétfőn még pozdorjafallal elrekesztett iskolaépületet.
A településvezetés ragaszkodik a hétfői osztálybeosztáshoz, így próbálva fenntartani az eredeti struktúrát. A képviselők arra hivatkoznak, hogy a jogszabályok értelmében tanév közben nem lehet változtatni az osztályok összetételén. A helyi kisebbségi önkormányzat elnöke, Kállai László szerint még nem ért véget az elkülönítő akció a településen, és ragaszkodik ahhoz, hogy "vegyes” osztályok jöjjenek létre az iskolában. Az oktatási tárca miniszteri biztosa, Mohácsi Viktória úgy tájékoztatott, hogy a magániskola törvénytelenül jött létre, ezért a tavalyi struktúra érvényes a tanintézményben.
Az alapítványi iskola ötlete a község polgármesterétől származik. A képviselő-testület idén nyáron úgy határozott, hogy a községi iskola épületének tantermeit megfelezi, a döntésben pedig – a kisebbségi ombudsman, az oktatási miniszter és a közigazgatási hivatal állásfoglalását figyelmen kívül hagyva – megkerülték a helyi cigány önkormányzatot. A közigazgatási hivatal végül bevonta az iskola működési engedélyét, míg az oktatási tárca megtagadta az állami normatíva igényléséhez szükséges regisztrációs számot. A polgármester az ügyben nem volt hajlandó nyilatkozni.
Félpályás útlezárás volt Jászladányban
MH 2002.09.14.
Rendbontás nélkül, csendben zajlott Jászladányban az alapítványi iskola bezárása miatt szervezett újabb, ezúttal négyórás tüntetés. A következő demonstrációt a jövő héten csütörtökön tartják a szülők, amennyiben addig nem történik változás a csupán egyetlen napig nyitva tartott iskola ügyében.
Mintegy 70 autóval, traktorral és kombájnnal zárták le félszélességben tegnap reggel fél 8-kor a jászladányiak a Jászkisér felé haladó 3470-es utat. A kora reggel óta gyülekező ladányiak esélyegyenlőséget, szabad iskolaválasztást, valamint a jogaikat követelték békésen, az autókra felszerelt transzparenseken. Bagi Zsolt, a tüntetés egyik szervezője lapunknak elmondta: amennyiben az útlezárással sem érnek el semmit, addig folytatják a tüntetéseket, amíg a közigazgatási hivatal vissza nem vonja az iskola bezárására vonatkozó döntését. Két hete zűrzavar és feszültség között járnak naponta a jászladányi általános iskolába a gyerekek, mert ezt érte el döntésével a hivatal – tette hozzá Bagi. Hiába íratták tavasszal a gyerekeket a szülők egy magasabb színvonalú és nyugodtabb körülményeket biztosító iskolába, ha a megyei hivatal egy nap után megtorpedózta azt – mondta az egyik tüntető anyuka, akinek két gyermeke jár az iskolába. – Itt nincs cigánykérdés, az alapítványi iskolába is járhatnak, és be is iratkoztak cigányok – vélekedik hangosan az egyik édesapa, akinek első osztályba jár a kislánya. Sőt F. Sándor szerint a cigány gyerekek javát szolgálja az is, ha elérik a 3,5-ös átlagot, még a háromezer forintos havi tandíjukat is átvállalja az alapítvány, erre egyébként október 1-jéig lehet pályázni. Ha lenne hol – teszi hozzá az egyik szülő a faluban, aki a gyerekét egy hete kényszerből Szászberekre íratta, hátha ott biztosabbak a körülmények.
Jászladány 650 gyermeke közül jelenleg mintegy száz gyerek jár már Szászberekre, Jászapátiba és Szolnokra, miután a szülők megunták a harcot – mondta a pillanatnyilag nem létező alapítványi iskola igazgatónője. Tóth Ibolya úgy látja, mivel a polgármester is a szülők mellett van, pozitívan rendeződhet a helyzet, csak meg kell várni a bírósági döntést, a gyerekek addig járnak az önkormányzatiba vagy máshova.
Kitartóan tiltakoznak Jászladányban
MH 2002-09-19
Ma ismét félpályás útlezárással tiltakoznak Jászladányban az alapítványi iskola bezárása miatt. A szülők a harmadik tüntetésre készülnek, előrelépés azonban nem történt. A cigány önkormányzat vezetője szerint nem lesz addig nyugalom, míg egy jogtalan fantomiskola miatt tüntetnek.
Ezúttal a Szolnok felé haladó forgalmas főutat zárják le félszélességben három órára a Jászladányiak, hogy végre a hivatalos szervek is odafigyeljenek az alapítványi iskola bezárására. A múlt heti útlezárásra az országos politika is felfigyelt, pedig ebből nem szabad se politikai, se cigánykérdést csinálni - mondta lapunknak Jászladány polgármestere. Dankó István úgy látja: nem szegtek törvényt, és az alapítványi iskoláról szóló engedélyüket a közigazgatási hivatal nem is vonhatta vissza, ehhez csak az ügyészségnek lett volna joga. A polgármester reménykedik, hogy minél előbb visszaállíthatják az eredeti rendet, és ismét fogadhat tanulókat az alapítványi iskola. A helyi cigány önkormányzat vezetője viszont jogtalannak tartja, hogy legyen olyan iskola, amely a cigány gyerekeket kirekeszti. A tüntetések pedig szerinte csak az eddigi viszályt növelik Jászladányban, és nem a békés rendezést segítik.
Kállai István csak a június 12-ei állapotot tudja elfogadni, amikor normális keretek között működött az iskola, különben marad a viszály. A jászladányi romák egyébként szerettek volna ellentüntetéseket tartani, de végül is nem látták értelmét. A Roma Polgárjogi Alapítvány ez ügyben sajtótájékoztatót tartott tegnap, melyen egy olyan oktatási csomagot ajánlanának Jászladánynak, ami összetartja a település gyerekeit és megoldást jelent az ügyben - mondta Kállai László.
Magyar Bálintot perelik a jászladányiak
MH 2002-10-01
Beperelte Magyar Bálintot a jászladányi magániskolát létrehozó alapítvány, mert az oktatási miniszter szerintük jogtalanul tagadta meg az iskola működéséhez szükséges regisztrációt. Az alapítvány képviselői a múlt héten személyesen is jártak a minisztériumban, és ezután döntöttek a jogi lépésről.
Várható volt, hogy az ügy bíróságra kerül, mert csak ez a lehetőségük maradt azoknak a szülőknek, akik a végsőkig kitartanak az alapítványi iskola mellett – vélekedett az egy napig sem működő oktatási intézmény igazgatónője. Tóth Ibolya lapunknak elmondta: az iskola működésének felfüggesztése sokkal jobb megoldás lett volna, a minisztérium azonban másképp döntött ebben az ügyben. A jászladányi alapítványi iskola mindig nyitva állt a roma gyerekek előtt is, ám ez éppen a minisztérium döntése miatt nem bizonyítható – fogalmazott az igazgatónő.
Az Oktatási Minisztérium sajtóosztályán lapunk megtudta, hogy az eljárási törvény alapján tagadták meg, hogy regisztrációs számot kapjon az iskola. Mint emlékezetes, a közigazgatási hivatal ennek hiányában nem adta meg a működési engedélyt.
Kolláth György, a szervezet jogi képviselője az Info Rádiónak tegnap elmondta, hogy Magyar Bálint jogtalanul tagadta meg az iskola nyilvántartásba vételét, ezért éltek azzal a lehetőséggel, hogy a Fővárosi Közigazgatási Bírósághoz fordulnak jogorvoslatért.
Jászladány: mégis becsöngetnek
MH 2002.11.21.
A jászladányi alapítványi iskola működését vizsgáló ügyészi és bírói döntések szerint az önkormányzat semmilyen törvénytelenséget nem követett el, így az iskola szeptembertől már fogad tanulókat - közölte a polgármester. Dankó István elmondta: az önkormányzati általános iskola szeptember 30-án állásából felfüggesztett igazgatónőjének ügyében kedden este, nyilvános tárgyalás után, zárt ülésen döntött a képviselő-testület. A határozatról ma tartanak sajtótájékoztatót. Vincze Ferencné ellen az önkormányzat mint munkáltató indított fegyelmi eljárást, mert az igazgatónő a képviselő-testület határozata ellenére sem vette vissza az alapítványi iskola diákjait és tanárait.
Tartós perpatvar az iskola körül
MH 2003.06.24.
Az Országgyűlés tegnap szavazott a közoktatási törvény módosításáról, amely – Magyar Bálint oktatási miniszter szerint – az iskolai diszkrimináció ellen minden eddiginél határozottabb fellépést tesz lehetővé. Az új passzus új helyzetet teremthet a jászladányi iskolabotrány rendezésében is. A településen ugyanis nem engedik össze a roma gyerekeket a nem romákkal. Külön bejáraton kell bemenniük az épületbe, ahol külön tornaterem és étkező várja őket.
Néhány napja már a jászladányi diákok számára is megkezdődött a nyári szünet, ám az iskola vélhetően erre nem csendesedik el. Magyar Bálint a közigazgatási hivataltól kérte annak kiderítését, hogy folyt-e jogellenes tevékenység az intézményben. A Jászsági Roma Polgári Szövetség pedig pert kezdeményez az önkormányzat ellen az iskolai szegregáció kártékony hatásának kimondását kérve.
Jászladányban, bár hivatalosan csak egy iskola működhet, az önkormányzati épület jobb és bal fele voltaképpen két tanintézménynek ad helyet. A nem roma diákok az "alapítványiba”, míg a romák többsége az önkormányzati iskolába jár. Az igazgatói szék hónapok óta üres, senki sem meri megpályázni.
A gyerekek elkülönítése a falakon belül is gyakorlat: az épületnek csak az egyik fele önkormányzati, a másik az úgynevezett "alapítványi iskola”, néhány kivétellel ide járnak a nem roma gyerekek. A két "iskola” diákjai külön is ebédelnek, külön tornásznak és külön időpontban használnak minden "közös” helyiséget.
Pedig a magániskola nem működhetne, hiszen tavaly szeptemberben is csak egy napig taníthattak legálisan az Antal Mihály Alapítványi Általános Iskolában. A tanévnyitó előtti napon ugyanis a megyei közigazgatási hivatal megsemmisítette az intézmény működési engedélyét, és az oktatási tárca sem vette nyilvántartásba azt. A közigazgatási hivatal később jogerősen pert vesztett a képviselő-testülettel szemben. A hivatal ezután a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, az azonban még nem határozott.
Dankó István polgármester közölte: 2006-ig minden évben megpróbálkoznak a magániskola elindításával. A következő tanévre már 205 diák iratkozott be a tandíjas iskolába, ebből Dankó elmondása szerint 29 roma. Ezért a községvezető nem érti a vádakat. "Ha nem indítjuk el az alapítványi iskolát, akkor jövőre 250 tanköteles gyereket visznek el a szüleik a községből másik iskolába. Az oktatási miniszternek vádaskodás helyett inkább azon kellene gondolkodnia, hogy miként oldja meg a problémát” – tette hozzá Dankó.
"Nem létező iskolába nem tudnak beiratkozni gyerekek” – jelentette ki Magyar Bálint, aki szerint rossz úton járnak azok, akik társadalmi problémákat kirekesztéssel próbálnak megoldani.
A roma gyerekek elkülönítését eredményező törekvéshez az vezetett, hogy az iskolában egyre nagyobb lett a roma gyerekek aránya és a nem roma szülők több mint száz gyereket átírattak a környékbeli intézetekbe – emlékszik vissza egy a gyermekét az "alapítványi iskolába” járató, nem roma anyuka, aki genetikai okokkal magyarázza, hogy szerinte miért mások a romák.
"Az én lányom kitűnő tanuló” – mondja Suki László. Harmadikos gyermeke a kettéválasztott épület "szegényeknek való” bejárati ajtaját használhatja. A roma férfi különösen felháborítónak tartja, hogy míg az állami iskolások egy távoli, lerobbant, volt kolostorban tornázhatnak, addig a magániskolások az intézmény épületének jól felszerelt, konditeremmel ellátott csarnokában tartják a testnevelésóráikat.
Egy iskolai dolgozó úgy látja, nem sokáig tartható, hogy két tanintézmény működjön egy iskolában, mert az a munkatársak viszonyát is megmérgezi. Ugyanakkor szerinte elkerülhetetlen a roma diákok elkülönítése, egyébként a nem roma szülők más településre vinnék el a gyerekeiket.
A tantestületből eddig senki sem pályázott a hónapok óta üres igazgatói székre: a tanárok félnek, hogy az önkormányzattal szembeszálló, leváltott igazgatónő, Vincze Ferencné sorsára jutnak.
A parlament tegnap szavazott a közoktatási törvény módosításáról. A diszkriminációt a jogszabály orvosolni rendeli, ami nem zárja ki polgári perek indításának a lehetőségét sem.
"Egy iskola működik csak a településen, az osztálybontást viszont – a közoktatási törvény értelmében – változatlanul hagytuk a második tanítási nap után. Az összes többi csak félremagyarázás” – mondta a polgármester. Magyar Bálint megjegyezte: úgy tűnik, mintha jelenleg is jogsértő gyakorlat érvényesülne a község iskolájában, ezért az ügy kivizsgálását kérve, a közigazgatási hivatalhoz fordul.
Szeptembertől indul a jászladányi alapítványi iskola
MH 2003.07.25.
A roma gyerekek elkülönítésének szándékával létrehozott jászladányi magániskolában szeptembertől immár legálisan is elkezdődhet a tanítás.
A tanintézmény ugyanis megkapta a működési engedélyt, és a szaktárca is lajstromba vette. Ugyanakkor a közoktatási törvény szeptembertől hatályba lépő módosítása lehetőséget ad az etnikai alapú elkülönítés megakadályozására - hívta fel a figyelmet Sipos János, a szaktárca helyettes államtitkára.
A tehetősebb jászladányi szülők így beirathatják gyermekeiket az új iskolába, anyagi korlátot állítva a roma gyerekeknek. Az iskolába elvileg bárki járhat, ha meg tudja fizetni a tandíjat. Ezt a legtöbb roma család nem engedheti meg magának.
Beiratkozási kísérlet és elszabaduló indulat Jászladányban
MH 2003.08.02.
Sikertelenül próbálta ma a jászladányi magániskolába beíratni a gyermekét az a tucatnyi roma szülő, akik reggel nyolc órától gyülekeztek az iskola előtt. Az alapítványi iskola délután öt órától tartott szülői értekezletéről kitiltották a sajtót, a Roma Sajtóközpont fotósát pedig a fórum egyik résztvevője bántalmazta.
Bár az elmúlt napokban a jászladányi alapítványi iskola helyettes vezetője úgy nyilatkozott, hogy mindenkit felvesznek az iskolába, aki befizeti a havi 3000 forintos tandíjat és betartja a házirendet, ma sikertelenül próbálták - a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet tandíjtámogatásával - beíratni gyermeküket azok a roma szülők, akik reggel nyolc órától gyülekeztek az iskola előtt.
A magániskola szülői értekezlete nem sokkal este öt után heves indulatok között kezdődött a művelődési házban, amelyen mintegy 180 szülő, köztük negyven roma vett részt. A sajtó akkor még jelenlévő munkatársai gyalázkodó megjegyzések közepette dolgoztak, amíg tehették - az iskolaigazgató, előbb felszólította az újságírókat a távozásra, majd hogy megtehesse ezt, az iskolába tette át a fórum helyszínét. A Roma Sajtóközpont a helyszínről éppen távozó fotósát a fórum egyik résztvevője bántalmazta. A sajtóközpont a rendőrségen feljelentést tett.
Tóth Ibolya, a tanintézmény igazgatója nem kívánt nyilatkozni az ügyben, azt azonban megjegyezte: mivel az iskola csak 250 gyermek oktatására kapott engedélyt, és egy tavasszal kiküldött kérdőív alapján már többen jelezték szándékukat, hogy az iskolában tanulnának,- ők minden bizonnyal a máig nem tisztázott körülmények között is működő iskola tanulói - elsőbbséget élveznek. A kérdőívek alapján több mint 200 hely már elkelt az iskolában, ahol hivatalos beiratkozást nem tartottak. Bár előzőleg 101 roma gyermek szülője jelezte írásban, hogy magániskolába járatná csemetéjét, a fórum roma résztvevői úgy nyilatkoztak: akkor merik beíratni gyermeküket, ha minden roma jelentkezőt felvesznek. Végül kéttucatnyi szülőnek összesen öt jelentkezőlapot osztottak szét az iskola munkatársai.
A beíratkozási akción és a délután öt órától tartott magániskolai szülői értekezleten megfigyelőként részt vett Mohácsi Viktória, az oktatási tárca roma ügyi miniszteri biztosa nem kívánta kommentálni az eseményeket, ugyanakkor elmondta, hogy az iskola képviselői nem adtak beiratkozó lapot a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet elnökének a fórumon nem megjelenő, de gyermekét a magániskolába járatni szándékozó roma szülők számára.
A miniszteri biztosnak ugyanakkor az igazgató azt ígérte, hogy hétfőn várja a többi szülőt a beiratkozásra.
Jászladány: évnyitó, első felvonás
MH 2003.08.29.
Egy-két bekiabálástól eltekintve, békésen zajlott a pénteki tanévnyitó a jászladányi önkormányzati általános iskolában. Négyszáztizenkét gyerek kezdi meg az idei tanévet az intézményben, mintegy kétszázan jelentkeztek át az alapítványi iskolába. Kállai László, a jászsági roma polgárjogi szervezet vezetője ülve hallgatta végig a himnuszt. Elmondása szerint így demonstrált az alapítványi iskola elindítása ellen.
Jászladányban kétszer is becsöngettek
MH 2003.09.01.
Tanévnyitó a jászladányi alapítványi iskolában. „Ha az állam nem tesz lépéseket a kirekesztő magániskola megszüntetéséért, nemzetközi jogvédő szervezethez fordulok” – mondta a Jászsági Polgárjogi Szervezet vezetője.
"Minket meg kellett volna dicsérni, hogy nem ölbe tett kézzel ülünk, hanem teszünk valamit - mondta a jászladányi alapítványi iskola tanévnyitója előtt Dankó István polgármester. - Az EU alapelve, hogy az emberek helyi szinten tudjanak dönteni a sorsukról. A jászladányiak ezt tették.”
Az alapítványi iskola 207 diákkal kezd, noha 250 főre kapta meg a működési engedélyt. "Azért ennyi a gyerek - mondta Tóth Ibolya igazgató -, mert az osztálylétszámokat 22 főben maximáltuk, arra pedig nem volt fedezet, hogy bővítsük az osztályok számát. Felajánlottam, ha az OCÖ vagy az OM pénzzel támogat, még egy első osztályt indítunk. Pénzt nem kaptunk, osztály sincs. Roma szülők rasszizmussal vádolnak, ezért fontolgatom, hogy rágalmazás miatt feljelentést teszek” - tette hozzá.
Régi és új épületek
Az alapítványi iskola elfogultsági indítványt nyújtott be az oktatási tárca és a közigazgatási hivatal ellen, amiért tavaly nem adtak az iskolának működési engedélyt. Magyar Bálint oktatási miniszter tavasszal pert nyert az akkor még nem létező intézmény ellen, ezért múlt pénteken az "alapítványiak” - az önkormányzattal karöltve - felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be. Jogi képviseletüket Kolláth György alkotmányjogász vállalta, aki az iskola tanévnyitóján is részt vett.
Az alapítványi iskola tizenegy tantermet bérel az önkormányzati iskola új épületében. Ezért az önkormányzati felső tagozatosok és a negyedikesek is egy régi, a falu szélén lévő, felújítatlan épületben kezdik a tanévet. Tíz évre kötöttek bérleti szerződést, az alapítvány két évre előre kifizetett egymillió forintot. A polgármester ígéretet tett, hogy renoválják a régi iskolát.
Az évnyitóra újságírókat nem engedtek be, kivéve a Hír TV és a Magyar Nemzet munkatársát, de utóbbi kolléga szolidaritásból nem vett részt a rendezvényen.
Berkes Anna, az önkormányzati iskola igazgatója elmondta, a tornatermet, a nyelvi és természettudományi labort közösen használják, és arra törekednek, hogy a két iskola együtt tudjon működni. Az igazgató szerint segítheti egymást a két intézmény, ráadásul a diákoknak az lenne a legjobb, ha végre nyugodtan elkezdődne a tanítás. Náluk 412 diák kezdi az évet.
Feladatok:
1. Csináljatok egy rövid eseményvázlatot!
2. Fejtsétek ki, és szembesítsétek a különböző érdekeket, álláspontokat!
3. Ti mit tennétek a helyükben?
4. Csináljatok egy előadást, a történtekből, ismertessétek mindkét álláspontot,
pl. vita formájában!