Társadalomismeret
Társadalomismeret:
Együttéléstan:
Történeti társadalomismeret:
11. évfolyam: A polgári társadalmak születése és működése (gazdaság, társadalom, eszmék), Az állam szerepének megváltozása (a XIX. század fordulóján), Az állami beavatkozás erősödése (demokratikus és totalitárius modellek), Az állam új szerepköre (a jóléti állam kialakulása)
12. évfolyam: A jóléti állam problémái, A világ új rendje – a történelem vége? (merre tart a világ?), Az (állam)polgár az új világrendben (életstratégiák), Globális problémák (környezeti, társadalmi), Lokális válságok (etnikai, vallási konfliktusok)
Életmódtörténet:
11-12. évfolyam: Vadász-halász-gyűjtögető kultúrák, termelő kultúrák a civilizáció előtt, Korai civilizációk, középkori Európa
Politológia:
11-12. évfolyam számára. Két csoportban - felvételizőknek és érdeklődőknek - a társadalomismereti sávban és délután.
Jogom van.?!:
11. évfolyam: Bevezető jogtörténet, a jogágak, az egyén a jog dzsungelében (az ifjúságot érintő jogok: tanulói, szociális, család, büntető, polgári stb.)
Szemtől szembe:
11. évfolyam: Esettanulmányok:
Értékelési rendszer a 7. évfolyamon
Egy év során öt epochazáró dolgozatot írunk. Az írásbeli dolgozatot esetenként felválthatja a szóbeli beszámoló, ennek célja a szóbeli kifejezőkészség fejlesztése.
Az írásbeli dolgozat egyrészt tesztkérdésekből, másrészt rövidebb ill. egy nagyobb, választható tematikájú kifejtendő esszéből áll.
A tesztkérdések tematikája:
A kisebb esszékérdés egy-egy adott korszak, ország, folyamat stb. részproblematikájának rövid magyarázatát kívánja meg; a választható témájú (nagy) esszé egy-egy szövevényesebb probléma rendszerezett és lényeglátást kívánó összefoglalását kéri számon.
Az epochazáró dolgozat értékelése:
Az epochazáró pont végeredményét befolyásoló egyéb tényezők:
Az epochazáró dolgozatban elért százalékpont és az egyéb szempontok figyelembevételével a végeredmény egy ponttal lehet nagyobb a dolgozat eredményénél, még akkor is, ha a százalék az alsó határt közelíti meg inkább (általában a pontok emelkedése a jellemző). A végeredmény megegyezik az epochazáró eredményével abban az esetben, ha az egyéb teljesítményt nem lehet érdemben értékelni.
A félévi és év végi pontot az epochák végeredményének átlaga adja.
Értékelési rendszer a 8. évfolyam
Az epochák epochazáró dolgozattal zárulnak. Ennek pontértéke általában 55 pont. Ha van közben egy kisebb dolgozat, az 15 pontot ér. A füzetre 10, órai munkára (aktivitás, kiselőadás) 20 pontot lehet kapni. Az ajánlott házi dolgozat szintén 10 pontot ér. Így összesen 100 + 10 pont szerezhető.
A témahéten a dolgozat, az aktivitás (a patrónusok és a szaktanárok együtt állapítják meg, alkalmanként a tanulókat is bevonva) és a füzet azonos súllyal számolódik.
Az év végén amikor a pontok jegyre váltódnak, az alábbi átszámítás szerint történik:
Ha valaki nem elégszik meg az osztályozásnál kapott jeggyel és nagyon ponthatáron van, egyedi elbírálás alapján kaphat lehetőséget a javításra. Ennek alapja az egész évben mutatott hozzáállása.
Epochák után nincs javítás, csak különleges esetekben (hosszabb hiányzás, egyéb malőr).
Az egyik epochazáró az év során szóban történik.
Értékelési rendszer a 9. évfolyamon
A kilencedik évfolyamon jegyet csak év végén adunk, év közben az egyes epochák végén pontokat kapnak a gyerekek.
Egy epochában az alaptevékenységekkel elérhető 100 pont.
Ez a következőképpen oszlik meg:
Az órai aktivitás, jelenlét, önként vállalt feladatok emelhetnek vagy csökkenthetnek egy kategóriát a fenti módon elért eredményhez képest. (Ez lép az eddigi órai munka pontszám helyére!)
Legalább egy epochazáró szóbeli felelettel zárul, és ezen kívül minden epochában öt-hat fő felel az írásbeli dolgozat helyett. Kijelölésük az egyeztetett szempontok szerint történik.
Javítási lehetőséget csak méltányolható ok (hiányzás, versenyek, esetleges malőr) esetén (patrónussal egyeztetve) biztosítunk.
Az év végén, amikor a pontok jegyre váltódnak, az alábbi átszámítás szerint történik:
Értékelési rendszer a 10. évfolyamon
A tizedik évfolyamon jegyet csak év végén adunk, év közben az egyes epochák végén pontokat kapnak a gyerekek.
Egy epochában a pusztán órai tevékenységekkel elérhető 100 pont. Ez a következőképpen oszlik meg:
Törekszünk arra, hogy az epochazáró ne csak írásbeliek, hanem esetenként szóbeliek is legyenek (legalább egyszer).
Javítási lehetőséget csak elégtelen teljesítmény illetve méltányosság esetén (patrónussal egyeztetve) biztosítunk.
A társadalomismeret munkaközösség csoportjai a 11-12. évfolyamon
A harmadik évfolyamon „A” és „B” csoportokban lehet tanulni a tárgyat. A „B” csoportok óraszáma heti 4, az „A” csoportoké heti 7. Ez 4 óra történelemből és 3 óra társadalomismeretből áll. (Az órák 45 percesek.)
A történelem órák a hagyományos gimnáziumi órákhoz közelebb állnak ebben a rendszerben, mint az epochálisban. A frontális osztálymunkára helyeződik a hangsúly, de a megszokott gyakorlatok, a csoportmunka és az egyéni munka is megmarad. Újként kell megszokni a „mindennapos” számonkérést. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy valóban felelés és dolgozat van minden nap, de a szaktanárral egyeztetett játékszabályok szerint igenis rendszeres a számonkérés.
A történelem tanulásában újszerű a tankönyv is, mely az eddigiektől eltérően főleg tananyagot tartalmaz. A források oldalt, apróbb betűvel szedetten jelennek meg. A tanárok eltérő hangsúllyal kezelik a tankönyvben lévő anyagot, ezért a különböző „B” csoportok némileg eltérő mélységben és tempóban sajátítják el a tanulni valókat. Az év végére azonban mindenkinek ugyanott kell tartania.
Az „A” csoportokban két tanár tartja a 7 órát, mindkettő külön osztályoz, de egyesített végső érdemjegy születik félévkor és az év végén. Ennek megállapítása a szaktanárok által kialakított rend szerint történik. A csoportba főleg azokat várjuk, akik érdeklődnek a modern társadalmak kialakulása és működése iránt. Az órákon a tananyag átadása „képességfejlesztéses” módon történik: szövegek egyéni és közös elemzése, kiselőadások, viták, értekezések írása. A 11. évfolyamon (III. oszt.) egy 10-15 oldal közötti terjedelmű házi dolgozatot kell mindenkinek készítenie megadott témajagyzék alapján. Az erre kapott osztályzat az év egyik leghangsúlyosabb jegye. Hiánya esetén az évet teljesítetlennek tekintjük.
Hangsúlyozzuk, hogy az „A” csoport nem felvételire előkészítő kurzus. „B” csoportokban is fel lehet készülni a felvételi vizsgákra, sőt igény esetén külön előkészítő is indul a 12. évfolyamon. Az „A” csoport nem is feltétlenül a „kiváló történészek” csoportja. Aki szeretné megérteni korát, annak előzményeit, átlátni a körülöttünk lévő világ ellentmondásait, aki érveket akar kapni érzéseihez, aki módszert szeretne a politikai viták eldöntéséhez, aki meg akar ismerkedni azzal, hogy hogyan élt és él a XIX-XX. század embere, aki alaposabban meg akarja ismerni a liberális. a konzervatív, a szocialista és az anarchista nézeteket, akit érdekelnek a jövő dilemmái, annak való ez a csoport.
A „B” csoportok lényegében egyforma tematika alapján haladnak, értékelési rendszerük is megegyezik. A különbségek főleg a tanító tanárok beállítottságából erednek, ennek következtében minimális hangsúlyeltolódások lehetnek az anyagrészek vizsgálati mélységeiben és a kiegészítő anyagok felhasználásában. Ez kihathat a követelményekre is, de lényegi különbségeket nem jelent.
A tételes követelmények megtalálhatóak a munkaközösség részletes (Profil) tantervében (ld. Zsókáéknál ill. munkaközösség tagjai).
A két év felosztása a következő:
Értékelési rendszer a 11-12. évfolyamon
Évközi, órai felelet nincs.
Egy-egy nagyobb téma lezárása után előre megbeszélt időpontban témazáró dolgozatot írunk, mely – témától függően – lehet egy vagy dupla órás. Ilyen jellegű témazáróból félévente négyet-ötöt kell teljesíteni. Javítási lehetőség csak „igazolt” hiányzás esetében, valamint egyéni elbírálás alapján lehetséges. A témazáró esetenként szóban, egyénileg történik. Elbírálása – ha teszt jellegű -, akkor lásd fenn. Esszé és szóbeli esetében nem százalékos, hanem jegyszerű.
Amennyiben a téma túl nagy és nehezen áttekinthető, akkor rövidebb „röpdolgozatok” segítik a folyamatos tanulást.
A félévi és év végi jegyek a dolgozatok átlagából tevődnek össze. Az értékelésnél természetesen nagy súllyal esik latba az órai munka, a szorgalom, a hullámzó vagy egyenletes, romló vagy javuló tendencia, az egyéni igyekezet.
A társadalomismeret A csoportoknál ezen kívül történelemből egy-egy félév anyagából félévi és év végi szóbeli vizsgákra kerül sor előre kiadott tételsor szerint. E felelet minősége nagy mértékben befolyásolhatja a félév során elért esetlegesen gyengébb eredményt (elvileg fordítva is lehetséges, de erre még nem volt példa).
Ez egy két évre, heti két órásra tervezett tantárgy. Tudományosabban nevezve történelmi antropológia, vagyis úgy közelíti meg az elmúlt korok kultúráit, mint az antropológus (néprajzos) a természeti népeket. Emellett, nem ragaszkodva az időrendhez, eltérő korok és térségek hasonló kultúrvonásait veti egybe. Sőt, megkeresi az egykori szokások, reflexek mai nyomait cselekvéseinkben, gondolatainkban. Vagyis, nem csak szórakozni fogunk elmúlt korok embereinek dőreségein és hívságain (bár azt is), hanem talán sikerül megérteni őket. Ebből hamar kiderül, hogy mi magunkat is tekinthetjük olyan távlatból, mint a régieket, és mi is vagyunk annyira meghökkentőek. Szóval, végül is, csak oda lyukadunk ki, hogy mirólunk lesz szó. Különösen hangsúlyos a világkép, a gondolkodásmód története. Nem ismételjük gépiesen az elmúlt évek tananyagát. Vagy teljesen új anyag lesz, vagy pedig olyan nagyobb összefüggéseket világítunk meg, melyeket akkor (két éve), életkori okokból, még nem értettetek meg, vagy még elő sem kerülhetett. Végső soron azt is vizsgálja, hogy mitől vannak a változások a történelemben. Általában az fog érdekelni, hogy – ha eltekintenénk a Mindent vagy semmit vetélkedők és a felvételik igényeitől -, melyek azok a legalapvetőbb gondolatok és ismeretek, amit az emberi kultúrfejlődésről tudni és ismerni – ma, a világ mai megértéséhez – szükséges.
A következő korokat – kulturális szinteket – tekintjük végig az első évben:
Minden koron belül – visszatérően – a következő nagyobb témaköröket érintjük:
Tankönyv
Lőrinc L.: Életmódtörténet (nagyon jó, mint látható, én írtam)
Mindenkit sok szeretettel várok, és újabb információkat személyesen is adok: Lőrinc László
Erkölcsi és társadalmi esettanulmányok
Óraszám: heti két óra = 72 óra
tanár: Jakab György
A tárgy célja
A tantárgy alapvető célja az, hogy közvetlen élethelyzetekből kiindulva próbálja meg bemutatni a társadalmi viszonyok működését. A korábbi hasonló jellegű tantárgyaktól mindenekelőtt abban különbözik, hogy az ismereteket induktív módszerrel kívánja közvetíteni a diákok felé, ami itt annyit jelent, hogy minden téma egy-egy konkrét konfliktusra, problémára épül, majd a feldolgozás során egyre általánosabb, egyre tudományosabb szintre emelkedik az adott kérdés. Ez a feldolgozási mód nagyon sok előnyt kínál mind a diákok, mind a tanárok számára.
Egyrészt ez nagymértékben megfelel az életkori sajátosságoknak, mivel a konkrét szituációból való fokozatos általánosítás még jóval könnyebb feladat ilyenkor, mint a kizárólag elvont fogalmakkal történő társadalomtudományi megközelítés. Az induktivitás lehetővé teszi azt is, hogy a diákoknak egyéni haladási ütemük alakuljon ki, érettségüknek, érdeklődésüknek megfelelően tudományosan, vagy kevésbé tudományosan dolgozzák fel a témákat. Más szóval: lehessen konkrétabb és elvontabb szinten is feldolgozni az adott témákat. Szorosan ehhez tartozik a személyesség. A konkrét esetek, problémák mindenki számára megközelíthetővé teszik a témákat – ezt fokozza a filmes és rádiós anyagok használata -, beleélhetik magukat az adott szituációba, természetesen nagyon kell vigyáznia a tanárnak, hogy a órai feldolgozás ne váljon parttalan csevegéssé, lelkizéssé, drámázássá stb.)
A tárgy módszerei
A tantervi program legfőbb sajátossága, hogy egy-egy probléma sokoldalú feldolgozására épül. Ebből következően az első lépés mindig a probléma közös ismertetése és értelmezése. Ezek a problémák megjelenhetnek filmrészleteken, hanganyag formájában vagy írott formában. Ezután mindig az álláspontok („szemszögek” szerepek tisztázása és szétosztása következik. Ezek a szerepek lehetnek egyéni vagy csoportos jellegűek, de minden esetben azt jelenti, hogy az illető (illetve illetők) fölkészülnek a szerepükre, feladatukra. Ha pl. egy családi konfliktus a téma, akkor gyerekként, szülőként, rokonként készül a szöveggyűjteményből vagy más megadott háttéranyagból; ha pl. a hátrányos helyzet a téma, akkor hivatali dolgozóként, szociális gondozóként rokonként, hátrányos helyzetűként stb. készül fel; ha valamilyen globális probléma, akkor szakértőként, ENSZ-tisztségviselőként, kárvallottként, előnyt élvezőként készül fel. Ezután következik a probléma részletes feldolgozása, ami történhet beszélgetés, vita, dramatizálás formában, majd pedig az összegzés, a „közös közlemény” megfogalmazása. Az adott téma feldolgozása kiegészülhet különböző tevékenységekkel (családfa-készítés, „időmérleg” készítés, interjúzás, egy hivatalos ügy elintézése stb.) vendégek, előadók hívása, kisebb szakmai kirándulások (önkormányzati ülés, bírósági tárgyalás, szociális otthon stb.)
Értékelés
A tárgy alapvetően képességfejlesztő jellegű, így a hagyományos számonkérési módok – órai aktivitás, írásos beszámoló, kisebb tanulmány, illetve szóbeli (kis)előadás – mellett fontos szerepet játszik az ún. projektértékelés: önálló kutatás, interjú, egy résztéma önálló feldolgozása, önálló megoldási módok keresése stb.
óraszám: heti 3 óra
tanár: Hantos István
A történeti társadalomismeret anyaga a történelem tananyaghoz szorosan kötődik. A modern társadalmak kialakulásának és fejlődésének csomópontjait vizsgálja nagy mélységben, a különböző társadalomtudományok (szociológia, politológia, filozófia, közgazdaságtan, jog) eszköztárának segítségével.
A történeti társadalomismeret a XIX-XX. század eseménytörténetét igyekszik árnyaltabbá, érthetőbbé tenni a tanulók számára. A 7-10. évfolyamon a tanulók főleg a „végeredményekkel ismerkedtek” meg. Ennek a kurzusnak a keretében elemezzük azokat az elméleteket, melyek ennek a kornak a magyarázatait próbálják megadni. A társadalmi mozgások részletes feltérképezésével igyekszünk bemutatni, hogy a mai társadalmi, gazdasági helyzet hogyan alakult ki. A történelem tananyagában nem kellő mélységben, vagy egyáltalán nem érintett témákkal is van idő foglalkozni. Nagy hangsúlyt kap a mai modern kornak megfelelő állampolgári tudat és az ehhez tartozó ismeretek, technikák kialakítása.
A csoport mindig azt a kort vizsgálja, melyet éppen a történelem órákon tanulnak. Ennek egy kimerevített változatát tárgyaljuk, melyben az adott korszakról a közgazdasági, szociológiai, politológiai (esetleg eszmetörténeti) szempontok alapján kaphatnak mélyebb ismereteket a tanulók. Így olyan tudásra tesznek szert, mely nem jár jelentős történelmi tudástöbblettel, de szemléletmódot ad illetve formál. Ezért is szeretnénk az olyan tanulók jelentkezését, akiket tényleg érdekelnek a társadalomtudományok.
Az értékelés rendje alapvetően nem tér el a korábbiakban megszokottól, de a konkrétumokban megjelenő tárgyi tudás mérése némileg háttérbe szorul. A hangsúly az átfogóbb jellegű produktumok értékelésére és az órai aktivitásra kerül. Az utóbbi azért kap kiemelt szerepet, mert a tanulók fejlődése itt látható legtisztábban és az ismeretek alkalmazása is itt jelenik meg leginkább a valódi élethelyzetekhez hasonló módon. Az érdemjeggyel való osztályozás mellett továbbra is megtartjuk a szöveges értékelést, melyben az értékelésen kívül a tennivalók is megfogalmazhatóak.
A legfontosabb értékelési szempont az órai munka (szóbeli és írásbeli), ez nem értékelődik önálló jeggyel, de bármilyen jegy-együttest módosíthat mindkét irányba.
A házi dolgozatok önálló jegyet érnek, ezek a legkisebb súlyúak.
Az órai dolgozatok – az egység nagyságától függően – is különböző súlyúak, de mindig jeggyel értékelődnek.
11. évfolyamon a legfontosabb munka az évfolyamdolgozat. Októberben témák kiadása, majd folyamatos konzultációk, a tavaszi szünet előtt a kész dolgozat leadása. Ha valaki nem készíti el, annak az éve igen nagy nehézségekkel teljesíthető ill. értékelhető.
tanár: Horn György
A tantárgy tanításának célja kettős.
Egyrészt a társadalomtudományi pályára készülőknek nyújt konkrét ismereteket, a hatalomgyakorlás formáiról, működési mechanizmusairól, valamint történelmi megjelenési módjairól. A program direkt felvételi felkészítést csupán a politológia szakokra készülőknek nyújt, de a szociológiai, közgazdasági pályákra igyekvőknek is közvetlen felvételi, továbbá a szóbelihez szükséges háttérinformációkat biztosítja.
Másrészt a politikai gyakorlat iránt érdeklődőknek kíván betekintést nyújtani a politikai ,,boszorkánykonyhába”. Személyes élményeken keresztül mutatjuk meg, hogy miként működnek ma Magyarországon a különböző hatalmi ágak. Meghívott külső előadókkal ad módot a betekintésre a Parlament, a Kormány, az önkormányzatok, a bíróság, az ombudsmani hivatal, a nyilvánosság működésébe.
A kétféle cél - függően a jelentkezők számától - két csoportban külön - külön , vagy egy csoportban is megvalósítható. A felvételire készülőknek a délelőtti társadalomismereti sávban, a beszélgetéseket választóknak délután van módjuk a részvételre. A kétféle programelem, összekapcsolva és külön is választható A jelentkezésnek nincs feltétele, előképzettség igénye. A jelentkezők két éves programot választanak, - elsősorban 11-12. évfolyamosoknak ajánlott- s keresztévvel működik a csoport.
Fő tartalmi egységei:
(résztvevők részletes programot kapnak az induláskor)
Követelmények:
A felvételi célú programon résztvevőknek szabadon választott témában évenként egy házi dolgozat megírása elvárás. A megadott irodalmak elolvasása, s a programokon való aktív részvétel.
Értékelés:
A programon való részvétel értékelési minimum-előírás. A részfeladatok értékelése szaktanári elemzéssel, közös megvitatásával történik. A tanári szöveges értékelés mellett év végén érdemjegyet a tanulók adnak saját maguknak a csoport nyilvánossága előtt.
óraszám: heti 3 óra
tanár: Hantos István
A tárgy keretében alapvető jogi ismereteket kívánunk nyújtani a diákoknak. A két évre tervezett programban a jogtörténettel való megismerkedés után a jogágakat vesszük sorra, de természetesen nem tudományosan, hanem olyan módon és mértékben, ahogyan egy ifjú felnőttnek erre szüksége van. Érintjük a diákjogokat, a családjogot, polgári jogot, a büntetőjogot. Természetesen mindezeket valós példák, jogesetek megbeszélésével. Igyekszünk mindenhez gyakorlati ismeretek szerzésével is közelebb jutni (tárgyalások, dokumentumfilmek, iratok stb. segítségével).
A második évben a felnőttkor aktuális jogi problémáival folytatjuk a kurzust: állampolgári jogok, munkajog, szociális jogok, gazdasági jog stb.
Célunk, hogy a világban állampolgárként eligazodni tudó fiatallá váljanak a képzésben részt vevők, akik tudják, hogy mik a jogaik és azt is, hogy hogyan érvényesítsék azokat. Mindezt sok-sok érdekes eseten keresztül, melyet a történelmi tanulmányaik során is hasznosíthatnak.
Nem a jogi egyetemek felvételijére készülünk, de aki ezt az irányt célozza, annak a jogi gondolkodás kialakításában segítséget jelenthet ez a két év.
Értékelés: az órai aktivitás mellett egy-egy eset feldolgozása és az elméleti ismeretek adják az érdemjegyet. (A konkrét tudnivalókat mindig pontosan megadjuk.)
Szükséges tankönyvek, irodalmak
7. évfolyam
Biró-Lőrinc-Stefány: Történelem 7.,
Lőrinc: Életmódtörténet
8. évfolyam
Jakab: A középkor világa,
Lőrinc: Kora újkor,
Stefány: Ázsia
9. évfolyam
Lőrinc: A felvilágosodás és forradalom,
Stefány: A 19. sz. első fele,
Bujdosó: A polgárság és a nemzetállamok kora,
Bujdosó: Személyes történelem,
Hosszú: A század fele
11. évfolyam
Bujdosó: A polgárság és a nemzetállamok kora,
Bujdosó: Személyes történelem,
Hosszú: A század fele
12. évfolyam
Hosszú: A század fele,
Bujdosó: Korunk története (1945-1956),
Hantos-Hosszú: Korunk története (1956 - napjainkig)
Együttéléstan:
Történeti társadalomismeret:
11. évfolyam:
Bujdosó: A polgári társadalmak születése,
Hosszú: Az állami beavatkozás növekedése a két világháború között
12. évfolyam: Hantos: A jóléti állam, Globális problémák
Életmódtörténet:
11. évfolyam: Lőrinc: Életmódtörténet I.
Esettanulmányok:
11. évfolyam: Arató-Jakab: Társadalmi esettanulmányok
Szemtől szembe:
11. évfolyam:
Politológia:
11-12. évfolyam:
Bihari-Szidiropulosz: Politológia
Mi a politika? (szerk. Gyurgyák János)
Jogom van.?!:
11. évfolyam: Alkotmány, törvények, – készülő tankönyv