Égszakadás-földindulás
Egy kis nosztalgia: 1982. február 12-én avatták fel
Magyarország legnagyobb sportlétesítményét. Monumentalitását
az is bizonyítja, hogy az akkori időhöz képest (10 Ft 1kg
kenyér) 1,8 milliárd forintból (ami már akkor is hatalmas összegnek
számított) építették fel. Tervezője Kiss István építész
nem gondolta volna, hogy az ő általa megálmodott épület nem
ünnepelheti velünk a millenniumot. A 12500 férőhelyes csarnok
1999. december 15-én leégett.
Tudósítás a romok mellől: Eléggé hajnalban fél 7 kor keltem fel, és a rádióból tudtam meg hogy kigyulladt a Budapest Sportcsarnok. Kovács Andrással találkoztunk a villamos megállóban. Döntöttünk. Reggel mikor az átlag diák az első órájára igyekezik, Andrással leszálltunk az 1-es villamosról a Budapest Sportcsarnok előtt. A látvány ami elénk tárult, furcsa érzést keltett bennem..
Lehetetlennek éreztem azt, hogy az a hely, amely előtt nap mint nap elmentem egyszerűen csak így, talán egy balesett miatt, a tűz martalékává váljon.
A csarnok betegnek, legyengültnek látszott, mint akit most akarnak visszahozni az életbe. A kitört ablakok, a barnára égett falak és a tűzoltók jelentették a súlyos tüneteket. Rengeteg ember érezte magának az épület baját. Ott voltak a helyszínen a mentősök, a rendőrök a polgárőrség és rengeteg média is. Olyan úrral is találkoztunk, aki Kecskemétről is képes volt feljönni azért, hogy a gyengélkedő ne legyen olyan egyedül az utolsó perceiben sem. Kérdésünkre elmondta, hogy azért tartja szívéhez közelinek, mert talán, ez az egyetlen olyan találkozóhely, ahol a kultúra könnyű és komoly műfajai randevúzhattak egymással vagy a sportok királynője (atlétika) a jégkoronggal. Az interjú után a bácsi egy nagyot sóhajtott és tovább haladt. Talán vissza Kecskemétre.
A reményt nem adtuk fel, bíztunk a tűzoltókban, hogy mentik ami menthető.
Nem úgy mint azok az árusok akiknek ez a karácsonyi vásár jelentette a téli, de lehet, hogy az egész évi megélhetésüket. Ugyanis ebben a csarnokban minden télen december 4-től 23-ig adventi vásárt rendeztek. A kereskedők akik közel 44000 forintért béreltek egy négyzetmétert (ki mennyit) és ezen a helyen bocsátották forgalomba portékáikat. A helyzet súlyosabb mint bárki gondolná, mert a kár ami csak az eladókat sújtja több mint 1 milliárd forint, de erről még pontos adatunk nincs.
A biztosítás hiánya miatt nem biztos a kár megtérítése. Ezzel kapcsolatban azonban majd csak pénteken fognak egy sajtótájékoztatót tartani az illetékesek.
Életképek: avagy feszültség és nyugalom
Míg az árusok feszülten, ingerülten, hisztérikusan viselkedtek, addig a katasztrófa egy másik arcát mutatta felénk a tűzoltóság. A hétköznapi „hősök” koncentráltan, nyugodtan végezték a dolgukat, az épület pusztulását azonban nem tudták megakadályozni. Ők az „életmentők”, mint „felbolygatott hangyaboly hangyái szorgoskodtak” a tűz körül, habár reggel nyolc órára már csak kisebb gócpontok maradtak. A tűz, a hírhedt ellenség 5 óra 4 perctől kezdve pokolian tombolt mind addig amíg a mennyezet le nem szakadt. Valószínűleg a harmadik emeletről indult ki és mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek már több szinten, mintegy 1000 m2-en égett. Elképzelhető, hogy a tűz okozója egy elektromos szikra illetve hiba volt, mivel állítólag a riasztóberendezés sem kapcsolt be, és a tűzoltó berendezés sem volt hatékony. Ekkor a lánglovagok teljes erőbedobással oltották a tüzet. Fél kilenckor győzött a jobbik.
Bandukolva a villamos felé számtalan féle hangulat kavargott bennem, és úgy éreztem, hogy életem első katasztrófája amelyet először láttam testközelből sajnos felejthetetlenné teszi számomra ezt a napot.
Kiegészítés:
Később felhívtunk egy jegyirodát, és megtudtuk, hogy megpróbálnak valahol máshol helyet keresni azoknak az együtteseknek akik most karácsonykor léptek volna föl. Jelenleg azt derítik ki, hogy kik vettek jegyet ezekre a rendezvényekre, további információval már csak december 20-án hétfőn tudnak szolgálni.
Kiss Máté
Kovács András