Egy ebéd az AKG-ban…

Vajon mi jut a címről az eszünkbe? Egyeseknek talán a menza, másoknak a büfé. A helyes válasz: az ebéd helyszíne a menza…

Nap mint nap több mint 300 ember kap itt hideget-meleget, sósat és édeset, zsírosat, olykor finomat. Erika néni bizton állítja – márpedig ő az a szőkeség, akinél az ebédet szoktuk “bejelölni” –: Budapesten ez az egyetlen iskola, ahol három féle “menüből” lehet választani. Vigyáznak egészségünkre is, alapos “ellenőrzésünk” után bátran kijelenthetjük, hogy a szemérmetlen vádaskodásokkal ellentétben a konyhára minden nap friss áru érkezik, mi több, az olajat sem használják fel oly sokszor.

Megérdeklődtük azt is, hogy mi lesz azzal a kajával, ami utánunk megmarad? Van ugyanis aki arra gyanakszik, hogy a másnapi ebédben látjuk viszont… Ám ez nem így van, a feleslegért a “moslékos bácsi” érkezik, és valahogy meg ne feledkezzünk kedves tanáraink édes kutyuskáiról sem: nekik is csurran-cseppen valami.
Szinte senkinek nem tetszik az, az amúgy nagyon is “tetszetős” kis piros vödör, amellyel a levest vagy a főzeléket öntik bele a tálalóba. A konyhán dolgozók biztosítottak minket afelől, hogy a kis piros teljesen tiszta és sajnos 1999 végén sincs más megoldás arra, hogy az óriási üstből másként szedjék ki az ételt. Ráadásul mostanában cserélték ki a sütőt, ez 800 ezer forintba került, így hát biztos, hogy a vödörnek nagy jövője van…

Szücs Alexandra – Györke Alexandra