Nyelvvizsga-drukk

Aktuális őrület a nyelvvizsga. Mikor, hol, miből, miértJanuártól minden még bonyolultabb lesz. Riportunkban annak jártunk utána, hogy a megújuló nyelvvizsgarendszer hogyan fog kinézni. Rengeteg telefonhívás és nyomozás után sem kaptunk egyértelmű választ. De a lényeget megpróbáltuk összefoglalni.

A helyzet most

Olyan nyelvvizsgát, ami kiváltja az érettségit és egyetemi pontnak is számít csak a „Rigó utcai”, vagyis hivatalos nevén Idegennyelvi Továbbképző Központban (ITK) lehet szerezni. 3 szint van: alap-, közép- és felsőfok. A vizsga minden szinten két részből áll. Az első az írásbeli, vagyis a „B” rész. Ennek része egy ötven kérdésből álló teszt, amely a nyelvtani tudást és a szókincset méri. Ezenkívül kell még oda-vissza fordítani, fogalmazást írni az adott nyelven és egy idegen nyelvű szöveg alapján, magyarul válaszolni az ezzel kapcsolatos kérdésekre. A szóbeli, „A” jelű vizsgán két vizsgabiztos előtt kell beszélni kötött és kötetlen témákban, valamint egy hallás utáni szövegértés kérdéseire kell válaszolni. A „C”, azaz írásbeli és szóbeli vizsga együtt fogadható el érettséginek. Ez középfokon pillanatnyilag 7800 forintba kerül. Az ITK-n kívül az egyetemek idegen nyelvi tanszékei is adnak érvényes nyelvvizsgát, de csak saját diákjaikat vizsgáztathatják.

Ha valaki egy olyan nemzetközi nyelvvizsgát akar letenni, amit a világon majdnem mindenütt elfogadnak, ezt megteheti, de ahhoz, hogy itthon is érvényes legyen, honosíttatni kell. Ez egy oda-vissza fordításból áll és 3600 forint.

A munkahelyek ettől függetlenül ma is elfogadhatnak nemzetközi vizsgákat, tehát nem feltétlenül kell honosítatni. Az ilyen vizsgák hátránya az, hogy jóval drágábbak, kb. 12000 Ft-tól kezdődnek. Előnyük viszont, hogy egynyelvűek (nincs fordítási feladat), és a beszédkészségre koncentrálnak. Itt általában 5-6 szint van, és ha valaki nem tud eleget az Upper-Intermediat szinthez, lehet, hogy adnak neki egy Intermediat-szintű bizonyítványt.

A változásról

Az ITK monopóliuma 2000. január 1-től megszűnik. A változás okai, hogy a rendszer már nagyon elavult. Más országokban az egynyelvű, ún. vizsgázóbarát módszerek nagyobb előnyt élveznek. Természetesen itt is fontos szerepe van az EU-csatlakozásnak, és annak hogy igyekeznek megszüntetni a monopóliumokat. Ez azt jelenti, hogy más nyelvvizsga központok is létrejöhetnek, és ezeket a vizsgákat is elfogadják majd a gimnáziumok és egyetemek. A munkahelyek viszont ekkor is eldönthetik majd, hogy melyik vizsgát fogadják el és előfordulhat, hogy ezen túl is csak a Rigó utcait tekintik érvényesnek.

Ahhoz, hogy valamelyik nyelviskola elfogadott vizsgaközponttá váljék, pályázatot kell benyújtania, melynek határideje december 31-én lejár. A pályázatokat a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület bírálja el, melynek székhelye a Professzorok Házában van.

A pályázatnak tartalmaznia kell a következőket:

• A vizsga módszerei
• A személyzet, a tanárok bemutatása
• A tárgyi, helyi feltételek
• A vizsga hitelességének és érvényességének igazolása

Ahhoz, hogy egy vizsgarendszerét elbíráljanak, nyelvenként másfél millió forintot kell fizetni. Ezen kívül súlyos százezrekbe kerül még a hely, a személyzet és a tanárok ellenőrzése. És még az sem biztos, hogy elfogadják a pályázatot, mert annak eltérőnek kell lennie minden más vizsgarendszertől. Az adatokat pedig teljesen titkosan kezelik.
Leginkább az egyetemeknek van esélyük, hogy versenybe szálljanak a Rigó utcával, mert valószínűleg majd állami támogatást kapnak. A nemzetközi nyelviskolákat pedig a külföldi háttér segíti. Egy teljesen új rendszer kidolgozása és tesztelése legalább egy évet vesz igénybe.

Összefoglalva:

• drágább lesz a vizsga
• másmilyen lesz, de lesznek könnyebb vizsgák is
• választani lehet
• kevesebb nyelvből lehet majd vizsgázni, mert az akkreditálás drága
• a helyzet még elég bizonytalan, új központok leghamarabb márciusra állhatnak fel
• az ITK továbbra is honosít

AKG-s nyelvtanárokat is megkérdeztünk a változásról és hogy mit gondolnak az AKG-s nyelvtanításról. Általában mindenki halott a változásokról, de csak kevés információ volt a birtokukban.

Szabó Gábor hasznosnak tartja a nyelvvizsgát akkor is, ha igazából nem érünk vele semmit, mert legalább motivál. Kardos Éva szerint németből jobb a Goethe Intézet vizsgája, de ezt nem fogadják el Magyarországon, ezért ő egyelőre a Rigó utcaira készít fel.

Kutatásaink során, az Akkreditációs Központot nem tudtuk elérni. Néhányan viszont próbáltak segíteni – több-kevesebb sikerrel.

Akik hajlandóak voltak velünk beszélni: Rigó utca titkárnője keserű hangon mondta, hogy 30 éves bevált rendszerüket most újra meg kell pályáztatni.

Szintén a Rigó utcában található Oxford nyelviskola egyik nagyon kedves dolgozója (Gémes Éva) - sok időt szakítva ránk - elmondta a fentebb szereplő tények többségét.

Általános tapasztalatunk volt, hogy a magán nyelviskolákban ha nem is értek mindig rá , akkor is kedvesek voltak velünk, ellentétben a többivel.

Korányi Eszter - Vadas Zsófia