joe

Szerkésztesi feladatok

Alapvető Szerkesztés

Amikor betűket gépelünk be a szövegszerkesztőbe ezeket beleteszi a file-ba amit szerkesztünk ( vagy hozzá írja, ha a kurzor a file végen volt. ). Ez a szövegszerkesztő, normális muködése. Ha létező szöveget akarunk kicserélni akkor ezt a helyettesítes előtt vagy után ki kell törölnünk. A Backspace gombot használhatjuk a szöveg törlésére: mozgassuk a kurzort a törölni kívánt szöveg jobb oldalára majd nyomjunk nehányszor Backspace -t.
Nyomjuk meg az Enter vagy Return gombot, hogy sortörés-t szúrjunk be. Például, ha a kurzor a sor közepén van és Return-t nyomunk, akkor, azt a sort ketté töri, és a kurzor a második elején jelenik meg . Nyomjunk Backspace -t egy sor elején, hogy kiküszöböljük a sortörést.
A nyilakkal tudunk a file-ban mozogni. Ha a billentyuzeten nincsenek nyíl billentyuk (vagy valamilyen okból nem muködnek), akkor használjuk a ^F -t az előre (jobbra), ^B -t vissza (ballra), ^P előző sorba(föl), és ^N következő sorba (le) mozgásra. A jobb és ball nyilak egyszeruen egy betuvel előre vagy vissza ugranak a szövegben: ha egy sor elején volt a kurzor, és balra lepünk, akkor az előző sor végé jutunk. A le és föl nyilak annyi karaktert lepnek előre és vissza, hogy a kurzor abban az oszlopban jelenjen meg amelyikben az eredeti sorban volt.
Ha be akarjuk szúrni a szöveget akkor a TAB -t használhatjuk. Ez egy speciális vezérlő karaktert helyez el a szövegben amitől, az ezt követő karakter a következő TAB STOP -nál kezdődik. TAB STOP-ok alapértelmezésben 8 oszloponként vannak, de ezt a ^T D -paranccsal meg lehet változtatni. PASCAL és C programozók gyakran használnak 4 oszloponként TAB STOP-okat.
Ha valamilyen okból a terminál képe összezavarodik (pl, levél érkezésről kapunk értesítést ), akkor a szövegszerkesztő a ^R -parancsra frissíti a képernyőt.
Sok más billentyuvel törölhetünk szöveget és mozoghatunk a file-ban. Például nyomjunk ^D -t, hogy azt a karaktert töröljük amin állunk, ne a mögöttelévőt, mint a Backspace. ^D is törli a sortörést, ha a kurzor a sor végén volt. A ^Y kitörli a teljes sort amiben a kurzor van, a ^J a kurzor pozíciójától a sor végéig.
A ^A parancsra a kurzor a sor elejére ugrik. A ^E parancsra a kurzor a sor végére ugrik. Nyomjunk ^U vagy ^V -t és a kurzor fél képernyőt föl vagy le ugrik . Ez azt jelenti, hogy a képernyő mozog, de a kurzor egy helyben marad a képernyőn. Nyomjunk ^K U vagy ^K V -t hogy a kurzort a file elejére vagy végére állítsuk. A szövegszerkesztő help -jében mégtöbb parancsot találunk mozgásra és törlésre.
Ha egy hibát követünk el ^_ paranccsal "törölhetjük" azt. A legtöbb billentyuzeten csak lenyomjuk a ^- -t, hogy megkapjuk a ^_ -t de néhányon egyidejuleg a Shift -t és Control -t kell lenyomni, hogy megkapjuk. Ha túl sokat "töröltünk" , akkor visszahozhatjuk az eredeti szöveget a ^^ paranccsal (^6 a legtöbb billentyuzeten).
Ha a file egyik részét szerkesztjük, de ideiglenesen egy másik részét nézzük akkor a ^K - paranccsal juthatunk vissza ez eredeti helyre. Ez a parancs valójában visszavisz az utoljára szerkesztett helyre. A ^K - és ^K =, parancsokkal több ilyen helyre is elugorhatunk, illetve a "törölt" és "visszahozott" szövegek helyére is ugorhatunk.
Ha a file szerkesztését befejeztük, a ^K X paranccsal tudunk kilépni. Ekkor a program rákérdez egy filenév -re, ha eddig nem neveztük el a file-t amit szerkesztettünk.
A file szerkesztésekor valójában a filenak csak egy másolatát szerkesztjük. Így ha úgy döntünk, hogy nem szeretnénk menteni a változásokat, akkor a ^C paranccsal kiléphetünk mentés nélkül.
Ha szerkesztjük a file-t és elmentjük a változásokat, akkor az aktuális könyvtárban keletkezik egy biztonsági másolat egy ~ -vel a filenév végén, ami az eredeti verziót tartalmazza.

Szó kezelés és formázás

Ha egy C vagy PASCAL nyelvu file-ban a képernyő jobb széle mellett gépelünk akkor a képernyő követni fogja a kurzor mozgását. Ha egy hagyományos file-ban (amely neve nem vegződik .c, .h, .p -re)gépelünk a képernyő jobb szélén akkor a JOE automatikusan átteszi az utolsó szót a következő sor elejére, hogy ne kellejen Return nyomni. Ezt hívják szó-kezelési módnak. A Szó kezelés ki-be kapcsolható a ^T W paranccsal. A JOE konfigurációs file-ja általában úgy van beállítva, hogy ezt a módot használja a nem-program file-okra. Ezt és egyéb beállításokat a joerc file-ban lehet változtatni.
A szókezelési módon kívul a JOE nem kezeli automatikusan a bekezdéseket, mint más szövegszerkesztők. Ehelyett ha, egy bekezdést formázni akarunk akkor használjuk a ^K J parancsot. Ez a parancs az aktuális bekezdést úgy formázza, hogy minden sorba a lehető legtöbb karakter kerüljön. Ebben az esetben a bekezdés egy olyan egység amit két üres sor határol.
A margókat amiket a JOE a szó kezelésre és formázásra használ a ^T L és ^T R parancsokkal lehet állítani. Ha a baloldali margó nem egyre van beállítva akkor a sor elején történő gépelésnél a kurzor rögtön a bal margóhoz ugrik.
Ha egy sort a margókon belul középre akarunk tenni, akkor ezt a ^KA paranccsal tehetjük.

Átírás mód

Néha fárasztó lehet a korábbi szöveg törlése, mielőtt, vagy miután új szöveget viszünk be. Ez történik pl. mikor megváltoztatunk egy táblázatot és az oszlopot a táblázatban jobbra akarjuk igazítani. Ha ez előfordul akkor az editort átírás módba lehet kapcsolni a ^T T billentyukkel. Amikor az editor ilyen módban van, akkor a begéplet karakterek felváltják a már meglevőket, ahogy ezt egy idealizált írógép is tenné. Tehát, a Backspace billentyu egyszeruen balra lép egyet, balra-törlés helyett, feltéve, hogy a kurzor nem a sor elején áll. Az átírás mód nem kimondottan illik az elektronikus szövegfeldolgozás jellegéhez, ezért javallt visszakapcsolni beszúrás módba, amint lehetséges, a már ismert ^T T kombinációval.
Ha átírás módban mégis be kell szúrni valamit, üssük le a ^@. This billentyut, ami egy szóköz karaktert illeszt a szövegbe.

Vezérlő (kontrol)- és meta karakterek

Minden karaktert egy szám reprezentál. Pl. az 'A' betü kódja 65, míg mondjuk az '1' karakteré 49. Minden látható jel kódja a 32-126 intervallumba esik. (Ez a teljesen önkényes összerendelés a kódok és a jelek között az, amit ASCII karakterkód-tábla néven emlegetnek.) Az ezen az intervallumon kívül eső kódokhoz tartozó jelek csak ritkán jelennek meg a képernyőn, és közülük többnek is speciális jelentése van. Pl. a 10-es kódhoz tartozó jel a soremelést jelenti. Ezeket a speciális ún. kontrol karaktereket is be lehet gépelni úgy, hogy először leütjük a ` billentyut, majd egy karaktert ezek közül: @ A B C ... X Y Z [ ^ ] \ _, ahol a @,A,...,_ jelek rendre a 0..31 intervallum pontjait jelentik illetve a ? a 127-et. Pl. a ` J kombináció egy soremelés karaktert visz be a szövegbe, a ` I kombináció pedig egy TAB karaktert. Egy hasznos kontrol karakter a 12-es kódú jelhez: (` L), ami a legtöbb printeren az oldal tetejére ugrást jelenti. Nem szabad szem elől téveszteni azt a tényt, hogy a JOE ezt a jelet aláhúzott L betüként jeleníti meg. A 127-nél nagyobb kódú karaktereket, az ún. meta karaktereket, a ^\ kombinációval (ez 128-at ad hozzá az utána következő kódhoz), majd egy tetszőleges - akár vezérlő - karakter leütésével lehet bevinni. A JOE a 128-nál nagyobb kódú jeleket inverzben jeleníti meg. Bizonyos idegen nyelvek - amelyeknek több betü szerepel az abc-jükben, mint az angolban - a meta karaktereket használják kiegészítésként. Az editort ASIS (később tárgyalt) módba kell állítani ahhoz, hogy ezek a jelek változatlanul továbbítódjanak a terminál felé.

Promptok

Ha bármely fájlnév-beviteli promptnál leütjük a TAB billentyut, a joe megpróbálja kiegészíteni az addig begépelt szöveget, amennyire csak lehet. Ha nem tudja kiegészíteni teljesen, mert pl. több folytatási lehetőség is van, akkor hangjelzést kapunk. Ha ekkor ismét leütjük a TAB billentyut, akkor a JOE felsorolja a lehetséges folytatásokat, amikből a kurzorvezérlő nyilak, illetve a SPACE, vagy az ENTER segítségével választhatjuk ki a megfelelőt. Ha leütjük egy fájl nevének kezdőbetüjét, akkor az kiválasztottá válik, vagy ha több fájl is kezdődik a leütött karakterrel, akkor a kurzor ezek között fog körbejárni. Ha egy alkönyvtárat választunk ki, akkor annak a neve hozzáadódik a prompthoz, a tartalma pedig betöltődik a menübe. A Backspace billentyu megnyomásával visszakerülünk az előző alkönyvtárba.
A legtöbb prompt megjegyzi a beírt sorokat, amikből később a fel-, ill. lenyíl segítségével választhatunk.
A promptok valójában egyszeru egysoros, státuszsor nélküli ablakok, tehát bármely szerkesztő-parancs használható a bennük levő szövegen. Vagyis a "prompt history" tulajdonképpen a "prompt file" (az előbb említett ablak - a ford.) többi sorát jelenti, amiben akár keresni is lehet visszafelé a megszokott ^KF paranccsal.
Mivel a promptok ablakok, kapcsolgatni is lehet közöttük a ^K P, és a ^K N parancsokkal.

Hol vagyok?

Az aktuális sor-, oszlopkoordináta és karakter lekérdezéséhez üssük le a ^K SPACE kombinációt, ami a képernyő utolsó sorába írja az információkat. A karakter ASCII kódját is megtalálhatjuk itt. Azt is megtehetjük, hogy a sor- és oszlopkoordináta folyamatosan a képernyőn legyen, amihez a megfelelő escape-szekvenciát kell elhelyezni a joerc fájl "status line setup" sorába. Pontosabb információkért lásd a joerc fájlt.

Fájlműveletek

Az aktuális fájl mentése a ^K D kombinációval lehetséges, akár más néven is, mint ahogy a fájlt beolvastuk. Miután kimentettük, a ^K E kombinációval egy másik fájl betöltése és szerkesztése is lehetséges.
Ha a fájlnak csak egy részét akarjuk menteni, ahhoz lásd a Blokkok bejegyzést!
Az aktuális fájlba egy másik fájl beszúrása is lehetséges a ^K R kombinációval.

Az editor ideiglenes felfüggesztése

Az editor ideiglenes elhagyásához és a shellhez való visszatéréshez üssünk ^K Z-t! Erre akkor lehet szükség, ha pl. egy e-mail-re akarunk válaszolni, vagy man oldalt akarunk olvasni, stb. Az editorba való visszatéréshez géplejünk be: fg, vagy exit. (Hogy melyiket, azt az editor megmondja kilépéskor.)

Szöveg keresése

Szöveg, ill. szövegtöredék keresése (előre és visszafelé is) a ^K F kombinációval lehetséges. A keresendő szöveget egy promptnál lehet bevinni. A Return lenyomása után a keresési opciókat egy újabb promptnál lehet megadni. Ha itt megint Return-t ütünk, akkor a keresés azonnal megkezdődik (előre), vagy választhatunk a következő opciók közül:

b

A keresés visszafelé történjen (és ne előre).

i

A nagy- és kisbetük között ne legyen különbség keresés közben. Alapállapotban ui. ezek különbözőnek minősülnek.

nnn

(ahol nnn egy szám) Ha megadunk egy számot, akkor a JOE a kérdéses szöveg N. előfordulását keresi. Ez akkor lehet hasznos, ha egy szabályos szerkezetu fájlban keresünk egy helyet.

r

Szöveg cseréje. Ha megadjuk a r opciót, akkor később meg kell adni egy promptnál az új szöveget. Minden alkalommal, mikor a kerestt szöveg előfordul, a felhasználó egy promptnál megadhatja, hogy a kérdéses előfordulást cserélni akarja-e, vagy nem. Az y leütésére a szöveg kicserélődik, és a keresés folytatódik, n megadásakor viszont csak a keresés folytatódik, de nem történik csere. Az r megadására az összes további találat lecserélődik anélkül, hogy a program erre külön megerősítést kérne. (Nézzük meg a korábban tárgyalt nnn opciót), vagy a ^C kombinációt a keresés és csere befelyezésére.

A ^L kombinációra az előbbi keresés megismétlődik.