KÉZMŰVES ÉS MŰVÉSZETI ALKOTÓKÖRÖK
Kreatív alkotókörök (a művészeti képzés általános tanterve)
A tantárgy helye az oktatásban Az alkotókörök szabadsávos órakeretben vehetok fel az éves órarendbe. Az elso és másodévben legalább egy muvészeti (manuális) ágat minden tanulónak választania kell. A második év annyi szabadságot ad még, hogy már olyan alkotó is választható, ami nem kézmuves természetu. A heti kötelezo óraszám 2 x 45 perc. Harmad- és negyedévben alkotókör választása nem kötelezo. A visszatéro diákok számára ún. haladó csoportok alakulnak, amelyek ismeretanyaga jelen írásunkban nem szerepel. A hatéves oktatásban az elso két év (7-8. évf.) az általános bevezetés ideje: technikai ismeretek, háztartástan, szakmai alapozók. A szabad sávban (délután) minden diák látogathat alkotókört. A második két esztendoben (9-10. évf.) és az utolsó évpárban ugyanazon feltételek és lehetoségek érvényesek, mint a négyéves gimnáziumban.
Az alkotókörök jellege Az iskola alkotókörei két csoportot képeznek: egyikbe a népi kismesterségek, osi szakmák sorolhatók; ezek manuális, muvészeti foglalkozások. A másik csoportba is alkotótevékenységeket sorolunk, de ezek a ma muvészetei vagy a jelennel foglalkozó tudományág ak, melyek alkalmasak valamilyen egyéni produktum megalkotására. Ez utóbbiak a szaktantárgyak kiterjesztései olyan szintre, ami elmélyült muhelymunkát, tudományos alaposságot kíván meg a diákoktól, szakmai elkötelezettséget igényel, illetve megkönnyíti majd a további tanulmányaikat.
Az alkotókörök célja A kreativitás fejlesztése. A szakmai fogások elsajátítása, szerszámok kezelése, esetleg elkészítése is. A mesterség anyagainak, segédanyagainak ismerete. Szakszókincs elsajátítása, múzeumi, kiállítási tájékozódás. A szakma mestereinek, gyárainak látogatása. A szakmák jellegétol függoen fejlodik a gyerekek állóképessége, kitartása (hosszú, akár több munkanapot igénylo alkotások elkészítésénél), no a koncentráló-képességük egy-egy nagyobb figyelmet igénylo feladatnál. Nem egy anyag igényel a mindennapinál nagyobb türelmet, ?szakmai áldozatot?. Cél az önkifejezo képesség fejlesztése akár verbális, akár tárgyi szinten, szélesedik a vizuális kifejezoképességük, tökéletesedik empátiás készségük. No a toleranciaszint, magasabb lesz a monotónia turése is. Mechanikusabb feladatoknál olyan az alkotókör, mi nt a régi idokben a fonó: vitakultúrát fejleszto, önismeretet adó interakciós helyzetek alakulnak ki. Az iskola egyik fontos közösségteremto foglalkozásainak színtere az alkotóköri óra.Fő feladatok Az iskola munkarendjében két fontos alkalom adott, ahol az alkotókörök megmutathatják magukat a közö(n)sség elott. Adventkor vásár keretében. Itt a kis sorozatú, ajándékozásra alkalmas apró tárgyak kerülnek kiállításra vagy eladásra.A második alkalom a nagyobb lélegzetu munkák tárlaton való bemutatása Tavaszi Fesztivál keretében.Mindezek mellett az alkotókon készülhetnek olyan muvek is, amikkel egymást, tanáraikat, szeretteiket lephetik meg a gyerekek. Pályázati rendszerben tervezhetnek ajándékot az iskolapolgároknak nevezet es alkalmakra (karácsony, ballagás).Lehetoség van iskolán kívüli megrendelok felé is igények teljesítésére.
A művészeti alkotókörök A muvészeti alkotók nem egy létezo tananyagra, hanem egy szakma alapfogásaira épülnek, jóllehet szervesen illeszkedhetnek a muvészetismeret, a természettudomány vagy a társadalomismeret tantárgyak témáihoz. Az iskola alkotóköreit egy tudatos szándék hívta életre: minden gyerek gyakorolja magát valamely mesterségben (sot, akár többen is, ha erre van szabad kapacitása). Ezeke n a foglalkozásokon a ?kisinasok? sok olyan ismerettel találkoznak, ami az említések szintjén rendre visszaköszön tanórákon is. A különbözo korok mesterségei így bevonulnak a ?rendes? tananyagba is, szemléltetve egy-egy idoszak jellemzo kézmuvességét, iparát, segítve az írott anyagon: például gyakorolva, kipróbálva a nomádok nemezmuvességét sokkal mélyebb nyomokat jelentenek a tanultak, mintha csak lexikális adatokat kellene a diákoknak elsajátítani. Az oskori szobormuvészet vagy edénykészítés nem csak a történelem ?gyakorlása?; másképpen fazekal az a diák, aki ismeri az anyag kémiai alkotóelemeit. Apró történések, elemi szabályok, összefonódások, átfedések nagy jelentoséget kapnak, emberközelibbé tesznek száraz adatokat, érthetobbé homályos törvényszeruségeket. A serdülokori identitás kialakulásában is jelentos jelzokarók ezek az ismeretek.
Általános jellemzők Az alkotókörnek, mint tantárgy-együttesnek, nem lehet általános tantervét meghatározni, s nem lehet ezt a két focsoportnál sem, hiszen annyira szerteágazó szakmákról, mesterségekrol van szó, amiket csak külön-külön lehet ?tantervesíteni?. Ennek oka a névválasztásban is rejlik: kreatív alkotókörök. Az alkotás, a szakmai fogások sora, a sokféle nyersanyag csak eszköz, a diákok kreativitásának eszköze. A kreatív alkotókör lehetosége szembeötlo. Sajátságos szemléletet kölcsönöz egy-egy szakma muvelojének. Ennek oka lehet, ha egy mesterségé elég osi ahhoz, hogy fogások, maga az alapanyag vagy a szerszámok hordozzanak valamit, ami ma már kuriózum. A modern, technicizált világában nem csak ismereti, hanem gyakorlati szinten birtokolni valamely jelentos korszak stílusirányzatát, tárgyi kultúráját, ez az egyik elérendo cél. A másik az alkalmazás. Az alkotómunka lehet korhu másolás, az archaikus megismétlése, vagy - s ez sokkal nehezebb, még ha kívánatosabb is - lefordítása, átírása a mai ízlésvilágnak, korszellemnek megfeleloen. A reprodukáló diák a munka során történelmet tanul, korabeli gondolkodásmódot, szabályokat sajátít el, filozófiát ismer meg, társadalmi indokokra talál rá, beleéloképességet gyakorol, elemez, analizál. Amikor már adaptál, akkor mindazt, amit az archaikus ismeretekkel elsajátított, már saját benso világának, személyiségének szurojén keresztül ad vissza a való világnak. A folyamatban minden megtanult történelmi tény, filozófiai szemlélet, társadalomrajz alkalmazott tudássá válik, s ugyan visszaköszönnek motívumok, gesztusok, de mindezt áthatja a kreatív, alkotó szellem, jellem, akarat, a készségek, képességek szintézise.
Az 1996/97-es tanév végéig a következo alkotókörök muködtek az AKG-ban: AKG-press (diákújság) hetente 2 óra Batik kéthetente 4 óra Csillagászat hetente 2 óra Dalfaragó hetente 2 óra Énekkar hetente 2 óra Fafaragás kéthetente 4 óra Filmklub kéthetente 4 óra Francia színház hetente 2 óra Fotó kéthetente 4 óra Grupp (színjátszók) kéthetente 4 óra Ikebana hetente 2 óra Internet és multimédia hetente 2 óra Kamarazene hetente 2 óra Kerámia hetente 2 óra Kódex-kör (papírkészítés, kódexírás) hetente 2 óra Kreatív programozás hetente 2 óra Nemezelés kéthetente 4 óra Rajz hetente 2 óra Rádió hetente 2 óra Szabás-varrás hetente 2 óra Szövés kéthetente 4 óra Tánc hetente 2 óra Trupp (színjátszók) hetente 2 óra Tuzzománc hetente 2 óraVideó-filmkészítés hetente 2 óra
A foglalkozások ideje a szakma sajátosságainak megfeleloen alakulnak. Ahol kevés a kétszer kilencven perces foglalkozás egy teljes munkafolyamat elvégzésére, ott kéthetente dupla foglalkozásokat tartanak. A kiemelt foglalkozásokra már megtörténtek a jelentkezések az 1997/98-as tanesztendore.
Néhány alkotókör részletesebb tanterve AKG-press (diákújság) Elsosorban a diáklap elkészítése a fo feladat. A tematika nincs lebontva havi adagokra, ?élesben?, munka közben sajátítják el a diákok az újságírás mesterségét. A két fo terület a két évben mégis megoszlik: 1.: Az írás gyakorlása mufaji kötelezettségek nélkül, késobb konkrét mufaji korlátokkal. Önálló rovatok kitalálása, gondozása. Mufajelméleti tanulmányaik után a diákok már ki tudjá k választani azt a néhányat, amiben otthonosan tudnak alkotni.2.: Etikai ismeretek, laptervezés, szerkesztés, számítógépes feldolgozás, képtördelés, tördelo-szerkesztés. A második évre mindenki megtalálja a saját feladatát, munkamegosztással, szakosodással alakul ki a stáblista, melyben mindenki elkötelezett ?szakember?, felelos, tulajdonos.
Batik Az osi szakma fo festési eljárásainak elsajátítása: csomózott, kötözött festések, viaszos festés, többfokozatú színezések, kombinált eljárások. Textilek kezelése, szabás, összeállítás, készrevarrás.
Énekkar Jó adottságú gyerekek társulása a közös éneklésre, iskolai rendezvényeken való szereplésre. Különbözo korok, stílusok kórusdarabjainak megtanulása, kottaismeret gyakorlása, lapról olvasás, kánon éneklés, több szólamú muvek eloadása, hangszeres összpróbák, eloadás-technikák gyakorlása.
Fafaragás A különbözo fafajták ismerete, felhasználhatósági területeik, feltalálhatóságuk. Szerszámkészítés, használatuk technikája, balesetvédelmi szabályok. Egyszeru használati eszközök elkészítése. Faragó, fúró, véso, áttöréses technikák elsajátítása, kombinálása.
Filmklub Féléves tematika szerinti vetítéseken vesznek részt a diákok. Az eloadások után kötetlen beszélgetéseken lehet véleményt nyilvánítani és ismereteket gyujteni egy filmes témájú dolgozathoz, melynek nincsenek mufaji korlátai (lehet elemzés, recenzió, filmográfia, kritika, életmu feldolgozás stb.)
Fotó ?Eszköz nélküli? fényképezési eljárások (fekete doboz, fotogram). A fényképezés technikája: gépek, objektívek. Filmek, papírok, fényérzékenység. Hívó, fixír és egyéb vegyszerek. A képkészítés: élességállítás, fényviszonyok, képkompozíció, exponálás. Természetes és mufényes megvilágítás. Labormunkák: filmhívás, nagyítás, gyári és kevert vegyszerek, képmanipulálási eljárások. Mutermi fényképezés, reprodukciók, szabadtéri felvételek.
Internet és multimédia Számítógépes alapismeretek. A világhálózat elemei, technikai feltételek. Keresorendszerek, tájékozódás. Programletöltés. Honlaptervezés, megrendelés, sajátlagos elkészítés. Médiaismeret: kép, hang, program, interaktivitás. Digitalizált hang és kép. Ezeket kezelo és manipuláló szoftverek és lehetoségek.
Kamarazene Szólóhangszeres és kamarazenei muvek felkutatása zenemutárakban. Hanglemezhallgatás, feldolgozó beszélgetések. Nagyzenekari versenymuvek, zongoraátiratok feldolgozása számítógéppel.
Kerámia 1.: Osi technikák: marokedény, hurkaedény készítése. Korongolási alapismeretek. A szoborkészítés technikai sajátosságai. 2.: Archaikus formavilág: az edények formáinak logikája, praktika a kivitelezésben. Díszíto eljárások. Agya gok, földfestékek, mázak. Égetési technikák. Népek kerámiái. Ipari alkalmazás, gyári technológiák.
Nemezelés A gyapjú. A nemezelodés természetes körülmények között. A nemezkészítés alapveto technikái. Egyszeru nemezelési eljárások. Nemezbol készült egyszerubb alkotások. Gyapjúfestés. Hengerelés, mángorló módszerek. Forró vizes technikák. Népek nemezmunkái.
Rádió Tömegkommunikációs alapismeretek. A rádióstúdió technikai berendezései: mikrofonok, keverok, erosítofokozatok, hangsugárzó rendszerek. A musorkészítés. Mufajismeret. Beszéd és zene a rádióban. A diákrádiózás sajátosságai. Médiaetika.
Szabás-varrás A ruházkodás története. A varrás alapfogásai, öltések, hímzések. A gépi varrás. Egyszeru textilmunkák készítése (szegés, stoppolás, monogramhímzés, patchwork). A ruha szabásmintája, méretezés, az anyag sajátosságai. Egyszerubb, majd összetettebb ruhadarabok (szoknya, blúz, rövidnadrág) tervezése. Szerkesztés, szabás, fércelés, összeállítás, próba, készrevarrás.
Szövés A gyapjú és más fonalak. A szövés eszközei és azok használata: szövokártya, szövoorsó, szövokeret, szövoszék. Gyári gépek. A szövoeszközök részei: a fonalhengerek, a felvetés, a nyüst, a keretek, emelok, a befuzés, a láncfonalak, a vetélo stb. Szalagszövés. Körszövés. Kisebb használati tárgyak készítése szövokereten. Mintaszövés archaikus darabok után. Önálló minták tervezése, elkészítése.
Trupp (színjátszók) A színpadi mozgás alapjai. Beszédgyakorlatok, versmondás. Témakeresés. A darabot a diákok közösen írják meg. Jelenetek tervezése, szereplok, szerepek kiosztása, jelmez- és díszlettervek. Szövegírás, stílusigazítás, olvasó- és rendes próbák. Eloadás.
Tuzzománc A zománcozás alaptechnikái. Anyag-elokészítés: lemezek tisztítása, festékek orlése. Festett zománcképek. A rekeszzománc: hajlított, csavart rekeszek, forrasztásos módszer. Égetési eljárások, kemencék, többfokozatú égetés.
Videó-filmkészítés Médiaismeretek. A vizuális kommunikáció lehetoségei. A videostúdió berendezései: képfelvevo, kevero- és vágóasztal, monitorok, hangosítás. A filmkészítés alapjai: forgatókönyv, helyszín, díszlet, szereploválogatás. Világítási technikák, a fény kifejezoereje. Filmes hangrögzítés. Vágás-szerkesztés. Stábmunka külso (iskolai) helyszíneken, tudósítás, események önálló rögzítése, szerkesztése, vágása, musorkazetta készítése.
|