Mai riportalanyunk: Baranyai István

Tóth Kristóf: - Mit csinált mielõtt az AKG-ba jött tanítani?
Baranyai István: - Idén júliusban végeztem az ELTE TTK matematika szakán, ezenkívül még jelenleg is járok a bölcsészkarra, a média szakra, most telt le éppen a vizsgaidõszakom ott is. Ide az iskolába szeptemberben kerültem, nagy örömömre. Más iskolába talán nem is mentem volna tanítani.
T.K.: - Miért tetszett meg ez az iskola?
B.I.: - Már régen kinéztem ezt az iskolát. Sajnos gyakorlótanításra a bürokrácia hibájából kifolyólag nem jöhettem ide. Tetszett az iskolának a szabadabb szelleme.
T. K.: - Hogyan változott meg a véleménye amikor idejött?
B.I.: - Eddig még csak pozitív irányban változott, semmilyen esemény nem történt ami a megítélésemet az iskoláról negatív irányba terelte volna.
Káplán Kata: - Hogy tetszett a nyitótábor?
B.I.: - Nem volt olyan különlegesen nagy élmény, igazából arra volt jó, hogy megismerkedjem a leendõ munkatársaimmal. Azt hiszem elmondhatom, hogy az összes tanár kollégámat kedvelem.
Balázs Gábor: - Milyen problémái vannak az iskolával kapcsolatban?
B.I.: - Most például az értékelõk megírása, mivel a nulltábor miatt nagyon kevés idõ van erre, az értékelõ meg rengeteg.
T.K.: - Ön patrónus lesz tanár úr. Hogy-hogy ilyen hamar elvállalta ezt az igen felelõsségteljes feladatot?
B.I.: - Úgy érzem , hogy elég felelõsségteljesen el tudom, majd látni ezt a feladatot. Amikor jelentkeztem erre a feladatra, úgy gondoltam, hogy szívesen vállalnám, s az évfolyampatrónusra bíztam alkalmasságom megítélését.
Én magamat alkalmasnak tartom erre.
B.G.: - Mi a véleménye az AKG diákjairól?
B.I.: - Elég jó képességû tanulók járnak ide, de szerintem a legtöbb gyerek nem ismeri fel igazából annak a nagyszerûségét, hogy itt tanulhat.
T. K.: - Meséljen valamit arról, hogy mivel foglalkozik a szabadidejében?
B.I.: - Az az igazság, hogy az iskola elõtt sok mindennel foglalkoztam. Most minden visszaszorult, rengeteg idõmet elveszi az iskola, de ez nem baj, én szívesen csinálom ezeket. A munkát egy komoly és érdekes feladatnak, sõt a patrónusi feladatot kihívásnak veszem.
T.K.: - Azzal, hogy patrónus lesz még további négy évre megszilárdította a helyét. Ennyire bevált az iskola?
B.I.: - Én ezalatt a félév alatt azt láttam, hogy az én értékrendjeimhez és úgy egyáltalán, nagyon passzolt. Elég jól el tudom képzelni magam több év után is ebben az iskolában. Természetesen, ha nem így lenne akkor nem vállaltam volna a patrónusságot.
B.G.: - Nem gondolja, hogy túl nagy itt a szabadság?
B.I.: - Aki tud élni a szabadságával annak ez nagy hasznára válhat és úgy veszem észre, hogy a diákok nagy része azért képes erre. Az a hányad aki nem jól él a szabadságával az vagy most, vagy késõbb mindenképp érzékelni fogja a kárát. Ha nem jár be órákra, akkor nem ismeri fel azt, hogy neki szüksége van erre.
T. K.: - Mivel foglalkozott korábban?
B.I.: - Elég sok mindennel foglalkoztam. Zenéltem, újságot írtam, babysitteltem Amerikában. Zenélni kb. négy évig zenéltem, énekeltem és basszusgitároztam egy Aliens nevû alternatív zenekarban. Dallamosabb gitárzene volt, kazettánk is megjelent. A legjobb fellépésünk egy fesztiválon volt kb. 500 ember elõtt. Úgy éreztük, hogy ott nagyon tetszett az embereknek, s nekünk is tetszett a hangulata. A zenekar azért oszlott fel, mert összeveszett a két lány a tagok közül. Utána még zenélgettem a másik sráccal, aki még az együttesben volt. Filmzene szerû dolgokat csináltunk. Aztán már nem volt elég idõm rá, mert közben egyetemre jártam, s elkezdtem az újságírást.
B.G.: - Meséljen valamit az újságról!
B.I.: - Egyetem kezdésekor kezdtem el A Fanzine-t szerkeszteni. Ez a magyar Underground-dal foglalkozott
és mindenféle szélsõségekkel mint például a feminizmus, vagy a grafitik. Fénymásolva volt, és párszáz példányt adtunk ki belõle és kb 20-25 Ft-ba került. Ezek után kimentem Amerikába és miután visszajöttem a komolyabb média felé fordultam.
B.G.: -A tanár úr miért nem száll be az AKG-pressbe?
B.I.: -Nincs rá idõm, és az AKG-press nélkülem is jól mûködik. De lehetséges hogy vendégírásokat majd beadok.
T.K. : -Ugyebár ön csinálja itt a filmklubot, ön a mozgatórugója ennek az egésznek, errõl meséljen valamit!
Mert csak "így" idejön rögtön csibepapa lesz, meg számítástechnika-tanár, riportalany stb... Hogy lehet hogy ilyen aktív?
B.I.: - Én mindig is szerettem sok mindennel foglalkozni. Ez továbbra is így van. Az aktivitásomat ennek köszönhetem. A filmklubról pedig: kéthetente vannak ezek a vetítések, a filmek után általában beszélgetni szoktunk. A beszélgetésekre kb 5-6 ember szokott eljönni és ilyenkor általában az szokott történni hogy elkezdünk beszélgetni a filmrõl és néhány perc múlva már teljesen másról beszélünk és igy nagyon könnyen elterelõdik a téma egészen extrém dolgokra.
T.K.: - Milyen tapasztalataid voltak ebben a félévben?
B.I.: - Csakis és kizárólag jók! Nagyon jól érzem magam itt.
B.G.: - A tanár úrnak mi a véleménye a wc-ben való dohányzásról?
B.I.: - 3 szempont miatt is elítélendõ. Az egyik az, hogy a gyermekkorban lévõ tanulók ne dohányozzanak, mert igen ártalmas. A másik, hogy a wc-t nem a funkciójának megfelelõen használják és piszkosul össze tudják mocskolni. A harmadik, hogy ez a dolog általában koedukációval, hangoskodással, és társasági élettel van fûszerezve, amit nem éppen a wc-ben szokásos lebonyolítani. És azokat pedig nagyon zavarhatja ez a dolog, akik rendeltetésszerûen szeretnék használni a wc-t.
B.G.: - A tanár úr dobott már ki embereket dohányzás közben a wc-bõl?
B.I.: - Igen.
T.K.:- És mikor találkozott ezzel a jelenséggel elõször? És akkor is ezt cselekedte?
B.I.:- Úgy szeptember táján találkoztam ezzel a dologgal, és akkor is ezt cselekedtem.
T.K.: - Mit változtatna meg az iskolában ha megtehetné?
B.I. : - Kitennék egy papírt a wc-be, hogy dohányozni nem szabad, (ha mégis) a csikkeket a piszoárba dobni tilos, és koedukáltan végezni mindezt szigorúan tilos.
T.K.:- És miért pont a koedukáción van a legnegatívabb hangsúly?
B.I.:- Jó, ezt felcserélhetjük az összekoszolással. Ez úgy értendõ, hogy ha valaki már a wc-ben dohányzik ami már eleve egy elítélendõ dolog s ha ezt már megtette akkor már legalább ne koszolja össze vagy ha igen akkor takarítson.
T.K.:- Ezen kívül van -e még valami?
B.I.:- Hát, én még a szaktanárok és a patrónusok közti viszonyt fognám szorosabbra. Egy úgymond tanári értekezlet vezetnék be. Ahol a szaktanárnak kötelessége lenne beszámolni hogy melyik gyermek nem jelent meg az adott órán. És ezt kizárólag annak elkerülése végett, hogy a patrónus ne csak év végén tudja meg hogy mi a helyzet a csemetéjével.
T.K., B.G., K.K.:- Köszönjük az interjút.
B.I.:- Én is. Viszlát.

Vissza az ötödik szám lapjára

Vissza a Press nyitólapjára