Interjú Varga Judittal

  • Honnan és miért jött át ide a tanárnõ?
  • Egy hagyományos középiskolában tanítottam egy pont leérettségizett osztályt és már régebbóta figyelemmel kísértem az AKG-t, mint "más" iskolát és kiváncsi voltam arra, hogy milyen. Jártam órákra, beszélgettem olyanokkal, akik itt tanítanak és szerettem volna kipróbálni.
  • Nem sajnálta otthagyni azt az iskolát?
  • De sajnáltam, nagyon jól éreztem magam ott, de úgy gondoltam, hogy lépni kell, mert az nem állandó úgysem.
  • Mi tetszett a tanárnõnek az AKG-ban?
  • Érdekelt a kihívás. Hallottam, hogy más jellegû tanítás folyik, mások az értékelési szempontok és módok. Kiváncsi voltam, hogy milyenek az itteni gyerekek ezek között a szabadabb keretek között.
  • Úgy látom, nagyon hamar része lett az iskolának. Ezt a tanárnõ is így érzi?
  • Igen, én is így érzem, remélem így is van és nagyon örülök neki.
  • Nem túl merész ötlet egybõl patrónusságot vállalni?
  • Biztosan az, de én négy évig osztályfõnök voltam és nekem hiányzik ez a szorosabb kötelék. Ezért talán nem lesz annyira új a dolog. Annyiban az, hogy kisebbek a gyerekek és vannak más jellegû feladatok is.
  • Mi a különbség a patrónus és az osztályfõnök között?
  • Hivatalosan más fogalom, de osztályfõnökbõl is van olyan, akinél a kapcsolat hasonlóan személyes. Aki felhívja a diákot, ha pedig és megkérdezi, ha bármilyen problémája van a gyereknek. Tehát nem feltétlenül más a technikai szerep.
  • Miben mások a gyerekek ilyen körülmények között?
  • Talpraesettebbek, önállóbbak, kritikusabbak, igényesebbek, de ez nem mindenkinél pozitív értelemben igaz. Nagyon sok embernél megvan hozzá a háttér képzettségben, intelligenciában. De a kifelé mutatott magabiztosságnak nem mindig van meg a megfelelõ támasztéka.
  • Milyen gyerekeknek jó az AKG, a tanárnõ szerint?
  • Azoknak is, akiknek van önálló elképzelése. De azoknak is jó, akik nem akarnak semmit, mert elég tágak a keretek ahhoz, hogy õk is el tudjanak evickélni.
  • Van a tanárnõnek másik szakja?
  • Igen, a fizika.
  • És azt nem tanítja?
  • Nem.
  • Nem is szeretné?
  • Tanítottam már fizikát, de szívesebben tanítok matekot.
  • Milyenek a diákok matekból az AKG-ban?
  • Az önálló munkamódszer lehetõséget ad arra, hogy ne vegyék túl komolyan. De mindeképp kapnak egyfajta magabiztosságot. Harmadik, negyedikben azt érzem, hogy neki mernek állni egy feladatnak, mert megszokták, hogy önállóan dolgoznak, míg egy másik iskolában a tanuló esetleg csak néz és vár, hogy valaki oldja meg.
  • Nehéz volt átállni a normális tanítási módszerrõl az AKG-sra?
  • Azt gondoltam, hogy hiányozni fog a tábla, mert régen én többet magyaráztam táblánál régen, de nem hiányzik. Ha nem kell mindenkivel veszekedni, hogy "csináld már!", akkor jobb így, személyesen tanítani.
  • A tanárnõ fog most tanítani hatodikosokat. Nem gondolja, hogy teljesen más és nem arra van képzettsége?
  • A régi iskolában tanítottam felsõbe, úgyhogy ismerem ezt a korosztályt. Tényleg más, más jellegû problémák, élmények vannak.
  • Mi a véleménye az AKG-s fizikaoktatásról? Nem kevés a fél év?
  • Ez biztos, hogy probléma. A term. tudosok szeretnének több órát és ez szerintem is jó lenne, mert egyrészt az átlagmûveltséghez nagyobb tudás tartozik, másrészt érdekes dolgok is elõjönnek az élet mindennapi kérdéseivel kapcsolatban. Ezt pedig nehéz lenne fél év alatt átadni. Nem szerencsés ez a helyzet, de nem tudom, hogy változhat-e.
  • Váltsunk át a magánéletre! Kicsit hivatalos kérdés: családi állapota?
  • Hajadon.
  • Budapesten született a tanárnõ?
  • Nem. Gyõrben születtem és ott is jártam középiskolába. Csak egyetemre jöttem fel Pestre és így ragadtam itt. Már 10 éve Pesten élek. De kéthetente meglátogatom a családom és Gyõrt.
  • Miért szereti Gyõrt annyira?
  • Igazi lokálpatrióta vagyok és Gyõr nekem otthonérzést, melegséget jelent. És ott a család. Hiányoznának, ha nem láthatnám õket kéthetente. Van egy öcsém, aki most érettségizik, meg egy bátyám, aki már megnõsült és családja van.
  • Milyen embernek tartja magát?
  • Érzékenynek, nyitottnak.
  • Ez azt jelenti, hogy pl. meg tudja bántani egy gyerek, akinek elege van a matekból? Igen, de határozottan fejlõdõképes vagyok.
  • Történt-e a tanárnõ életében valami különleges?
  • Nagyon különleges nem. De sok az utazási élményem. Legnagyobb Izrael. Ott sokszínû a táj, sokszínûek az embere, nagyon tetszett.
  • Szeret utazni?
  • Igen. Teljesen kikapcsol. És szeretem látni, hogy mások hogy élnek. Milyen körülmények között, milyen gondokkal, milyen élményekkel, mit látnak minden nap.
  • Mi érdekli egy országban?
  • Legjobban az utca. Hogy járkálok olyan helyeken, ahol folyik a mindennapi életük. És ha olyan az ország, akkor a természet. A legfontosabb dolog a tenger. Ha az van valahol, akkor gyakorlatilag ott élek. A mûemlékek is érdekelnek, de nem vagyok egy sznob múzeumba járó.
  • Milyen nyelveken beszél az angolul?
  • Tanultam németet, de nem igazán boldogultam vele. Most az angollal próbálkozom, de nem sok sikerrel. Nehezen megy a nyelvtanulás és nincs is elég idõm, hogy tanuljak.
  • Általában van gondja az idõbeosztással?
  • Igen, nagyon sok idõmet elveszi az iskola, de majd megpróbálom átrendezni az életemet, mert nincs idõm, hogy eljárjak tornázni, színházba, moziba.
  • Ilyen fontos a tanárnõnek a sport?
  • Igen, és ennek több oka is van. Egyik az, hogy ha az ember szellemileg egész nap leterhelt, akkor jó, ha fizikailag is le van terhelve. A másik pedig az örök nõi hiúsági kérdés.
  • Mit sportol?
  • Aerobicozom. És ha lyukasórám van, akkor Nagy Icával úszni járunk vagy futok a szigeten, ha nincs hideg.
  • Hová jár szórakozni?
  • Moziba, színházba szoktam járni és sokat olvasok.
  • Mit?
  • Szépirodalmat. Most épp Szerb Antalt, Hermann Hesse-t, Kundera-t.
  • Milyen filmeket néz?
  • Például a Veronika kettõs életét, A három szín kéket és pirosat, Érzékek iskolája. Szeretem a Tanut, a Tanitványokat és a Megáll az idõt és a Hagyjállógva Vászkát.
  • Zene?
  • Queen, LGT. De nagyon hangulatfüggõ. És szoktam jazzklubbokba járni.
  • Újságok közül mit szokott olvasni?
  • A Középiskolai matematikai lapokat. Mást nem.
  • Zárókérdésként: megbánta, hogy idejött?
  • Nem.
  • Akkor köszönjük az interjút.
  • Én köszönöm, nagyon élveztem.

    • Vissza az ötödik szám lapjára

    Vissza a Press nyitólapjára