Megmondom neked úgy, ahogy van: jól éreztem magam a szalagavatón. Úgy egészében is, meg részeiben is. De fõleg részeiben. Egész pontosan jól éreztem magam a díszítésen, a vetítésen, a koncerten, a tûzésen, a táncokon, a keringõnél és az össztáncnál. Meg ezek között. Ennek két oka volt. Az egyik (kevésbé fontos), hogy elhatároztam már elõtte, jól fogom magam érezni. Bejött. A másik (fontosabb), hogy jó volt. Elõször is nagyon megható volt a szalagtûzés mint olyan. Annak ellenére, hogy nem igazán tudtam, mit kell mondani ilyenkor a tûzöttnek. Azt mégsem mondhatom, hogy gratulálok! A vetítésnél nem sikerült mindenkit felismernem, mert kicsit éles szögben láttam a vásznat, de azért viccesek voltak a nullikák. Fõleg a fiúk. Valahogy a lányok nem öregedtek annyit. Vagy csak jól álcázzák. A körülöttem lévõ nulladikosok meg is jegyezték, hogy furcsa a helyzet nekik, mert õk most pontosan úgy néznek ki, mint akiken nevetnek, hogy milyen picik.

A koncert egészen meglepõ volt. Fõleg az lepett meg benne, hogy élveztem, pedig nem szeretem Csárli bátyó dalait. De most valahogy tetszett. Ezért aztán szeretnék ezúton is gratulálni Kornélnak, Ildinek, Verának és nemkevésbé a zenekar tagjainak is. Az instrumentális muzsikálás nem kötött le igazán, de errõl nem a banda tehet. Hanem én. És a nulladikosok. Nem tudtam ellenállni annak, hogy egyszerre öt lánnyal beszélgessek. Pláne, hogy én hívtam el õket azzal, biztosan jól fogják magukat érezni.

Ha jól emlékezem, ezután a táncok jöttek. Méghozzá elsõnek a rokkendroll. Egészen profi kis táncocska volt. Mint ahogy azt el is vártam. (Én már csak ilyen maximalista vagyok másokkal szemben.) A közönség - kis mûsorvezetõi buzdításra - követelte is az ismétlést. A táncosok elhatározták, hogy nem adják elõ még egyszer, de aztán visszatáncoltak. (Ez egy szóvicc volt! :-) A polkával még voltak problémák, de sebaj. Az elõadók nagy része élvezte a táncot, és ez látszott is az arcukon, ami nagyban feldobta az elõadás hangulatát.

Hogy ne unatkozzunk, amíg a keringõhöz öltöznek át a hölgyek és az urak (megjelenés fehér nyakkendõben), egy kis keringõbemutatót láthattunk, ami egészen varázslatos volt. Az jutott eszembe róla, hogy nem szeretném, ha ez jövõre is lenne, mert egy ilyen színvonalú produkció után nem mernék én is kiállni a parkettre.

És megkezdõdött a nagy... a fantasztikus... a várva várt... a csodálatos... a gyönyörû... a kimondhatatlan: a keringõ! Sõt a Keringõ!

A lányok szépek voltak, a fiúk elegánsak (és persze fordítva is), a tánc pedig kecses, hogy így fogalmazzak. Persze nem vagyok objektív, mert barátaim és ismerõseim táncoltak odabent, amitõl sokkal jobban tetszett az egész, mintha ugyanezt a piripócsi táncegyüttes adta volna elõ.

Az össznépi keringõn aztán megtáncoltattam minden lányt, aki az utamba akadt. Elsõsorban persze a negyedikeseket. Utána pedig a tûzöttek eltûztek (:-) a fogadásra, mi meg odalent múlattuk az idõt a Pityu és a family benddel. (Igazából Netty és a kabala band-nek hívták õket, dehát ki jegyzi azt meg?) Kezdetben ugyan inkább olyan számokat játszottak, amik egy normál szalagavató normál bulija normál közönségének megfelel manapság, dehát mi ÁKG-sok vagyunk, vagy mifene! És azért hívtuk õket ide, hogy a 60-as, 70-es évek zenéibõl játszanak nekünk. Aztán õk is megértették eztet, és elindult a fergeteges rokkendroll- és tvisztparti! De tényleg jó volt. Nekem ugyan fogalmam se nincsen az említett táncok alaplépéséirõl, de azért ráztam rendesen. Amikor meg nem, akkor kimentem beszélgetni a már említett nulladikos lányokhoz. És behívtam õket táncolni. (Ez persze nem volt túl nehéz, mert jöttek maguktól is.)

Szóval, hogy röviden összefoglaljam a lényeget: nagyon-nagyon-nagyon jól éreztem magam a szalagavatón, és ebbõl arra következtetek, hogy jól sikerült.

u.i.: Ide most kéne valamit írni a negyedikeseknek, de még mindig nem tudom, mit illik ilyenkor mondani. Azért vegyétek úgy, hogy most valami nagyon-nagyon kedveset mondtam!

u.i.2: Ez a jel: “ :-)” egy internetes szakkifejezés és körülbelül azt jelenti, hogy Ha-ha. Ha balra döntött fejjel nézed, akkor egy vigyorgó fejnek látszik.