Az AKG - akárcsak minden iskola - az ismeretközvetítés mellett, képességfejlesztő, érték - és normaközvetítő, szocializáló , valamint személyiségformáló funkciókat is ellát. Egy iskolát éppen az jellemez leginkább, hogy ezeket a funkciókat milyen prioritási rendben, milyen hangsúlyokkal, milyen hatékonysággal képes megvalósítani.

Iskolánknak talán a legfontosabb sajátossága, hogy nem általában fogalmazta meg céljait, hatásmechanizmusát. Nem definiálta általában a tanulót, hanem arra törekszik, hogy minden gyerek a saját adottságainak, kulturális, szociális hátterének, motivációjának leginkább megfelelő tevékenységformákkal, hatásokkal találkozzon. Az alapelveink közös motívuma, hogy az AKG a pedagógiai programjának középpontjába tette azt a nyilvánvalóságot, hogy minden gyerek más. Megpróbáltuk úgy kialakítani az iskolai élet mindennapjait, hogy az iskola minél közelebb kerüljön az egyes gyerekhez. Ezért igazodik a képzés, a élet- és munkarend az életkorokhoz, ezért hoztuk létre a kisiskolákat, ezért tesszük lehetővé a felső évfolyamokon a saját programokat, ezért mondtunk le az intézményi szabályozó eszközökről és ezért van minden gyereknek az első héttől az utolsóig saját patrónusa.

A patrónus, amolyan iskolai szülő. Szakember, akinek az a dolga, hogy nevelje, tanítsa, segítse, támogassa, ellenőrizze, képviselje azokat a gyerekeket, akik őt patrónusuknak választották.

A patrónus pedagógus, aki segíti a gyereket, tájékoztatja, támogatja, részt vesz döntéseiben, számon kéri botlásait. A patrónus feladata, hogy segítse a tanulók önismeretének kialakulását, adottságaik megismerését, a nekik leginkább alkalmas tevékenységformák, hosszabb távon az életpályájuk kiválasztását

A patrónus pedagógus, aki a gyerekek életkorának, személyiségének megfelelő pedagógiai eszközökkel segíti őket a világ megismerésében, az értékek megtalálásában, a normák, az együttműködési formák kialakításában.

A patrónus szakemberként, de teljes személyiségével részese a gyerekekkel való kapcsolatának. Idősebb barát, szükség esetén szigorú ellenőr, vagy pszichológus. Meg kell, hogy találja azokat a kapcsolatformákat, érintkezési pontokat, amelyekben a leginkább segítségére lehet a gyerekek fejlődésének.

1. Egy patrónustanárhoz tartozó 8-10 gyerek, egy "fészekaljat" alkot. Egy fészekalj nem feltétlenül közösség, mert minden tanulónak külön patrónusa a tanár. Az évek alatt nyilvánvalóan vannak közös programjaik, közös vállalásaik, feladataik, de a fészekalj nem tanulmányi, képzési egység, nem közös feladatra szerveződött.
2. A patrónust a gyerekek az első év elején, teljes képzési időszakra választják, s ha valami ok miatt nem sikerül megtalálniuk egymással a hangot, akkor is csak hosszabb idő alatt - rendkívüli esetben - van mód a váltásra.
3. A patrónus a tanuló minden iskolai döntésében részt vesz. Nélküle a tanulót érintő lényeges ügyekben nem lehet dönteni.
4. A patrónus tartja a kapcsolatot a szülőkkel. Tájékozódik és tájékoztatja őket a tanuló iskolai munkájáról, pedagógiai, képzési ügyekről éppúgy, mint anyagi kérdésekről, vagy más programokról.
5. A patrónus hetente legalább egyszer alkalmat biztosít a gyerekek számára a beszélgetésre, négyszemközt is és az egész fészekaljjal közösen is, függően a beszélgetés témájától. A fészekalj-beszélgetéseken tájékoztatja a tanulókat az iskolai élet információiról, a következő időszak feladatairól.
6. A patrónus kiemelt feladata a közvetlen - tevékenységekben, verbálisan is megjeleníthető - és a közvetett érték- és normaközvetítés, az életkorhoz igazodó mentálhigiénés-, önismereti fejlesztés egyaránt. Ezt a feladatát heti rendszerességű (legalább egy alkalommal hetente) "csibefoglalkozáson" is teljesíti.
7. A patrónus tartja a kapcsolatot a szaktanárokkal, segíti őket, hogy a gyerekek adottságaiknak leginkább megfelelő terhelést kapják, tájékozódik a tanulók tantárgyi előmeneteléről, órai munkájáról.
8. A patrónus félévente írásban értékeli a tanulók fejlődését, személyiségjegyeit, munkáját, s javaslatot tesz a feladatokra a további időszakra. Ezt az értékelést a tanulóval egyezeti, s megismerteti a szülőkkel, más szaktanárokkal.
9. A patrónusok közössége heti rendszerességgel értékeli a tanulók munkáját, haladását, egyeztetve a szaktanárokkal, tájékoztatva a gyerekeket és szüleiket is.
10. A közös megbeszélések, egyéni tapasztalatok alapján a patrónus a szülőkkel is egyeztetve személyre szóló programot alakít ki - közösen a tanulóval - a hatékony tanulás, a sikeres iskolai élet, s az élet egyéb területén való boldogulás érdekében. Személyes ráhatással törekszik a gyerekeket a számukra leginkább megfelelő úton tartani, élet- és munkarendjét, tanulását alakítani.
11. A patrónus - tudatában a tanár - diák, felnőtt - gyerek eredendően meglévő aszimmetrikus viszonyának - olyan személyes kapcsolatokra törekszik a gyerekkel és szüleikkel, hogy módja legyen a magánéleti problémáiban, személyes fejlődésében, konfliktusainak megoldásában is közvetlenül segíteni.
12. A patrónus képviseli az iskolában a tanulókat. Képviseli érdekeiket, közvetíti - ha szükséges - problémáikat.
13. A patrónus dolga a jelenlét ellenőrzése, s csak az engedélyével lehet iskolaidőben iskolán kívüli programokon részt venni.

1. Nevelőtestületi megállapodás a közös értékek közvetítésében

Tekintettel arra, hogy az AKG nem alkalmaz jogi eszközöket a gyerekek nevelésében, a nevelőtestület és a kisiskolák hetente megbeszélik a konkrét problémákat, személyre szóló feladatokat. Ezek a megbeszélések egyben alkalmat adnak a pedagógusok értékeinek, normáinak egyeztetésére, az egyéni eljárások közös alapjainak kialakulására. Az AKG nevelőtestületét az a meggyőződés vezeti, hogy jogi döntések helyett a folyamatos kommunikáció, a tanárok együttműködése a leghatékonyabb módszer a érték- és normaközvetítésben.

2. A patrónusi közösség együttműködése az egyes gyerek fejlődése érdekében

Tekintettel arra, hogy az iskolai élet a tanulók számára sokszereplős, s sokféle hatás éri őket, ugyanakkor egy- egy tanárral való kapcsolatuk többnyire kétoldalú eseti viszonyok összessége, szükséges a tanárok közötti folyamatos és tudatos egyeztetés minden gyerekre vonatkozóan. Az AKG-ban hetente tartunk kisiskolai megbeszéléseket tanítványainkról, fejlődésükről, teendőkről, problémákról. Egyeztetve a szükséges eljárásokat, meghatározva a bevonandók körét, egy-egy döntés kimenetét. Ezek a fórumok egyben a közös normák kialakulásának és a tanulók értékelésének is színterei is.

3. Rendszeres személyes foglalkozás a tanulókkal

Alsó középfokon hetente több alkalommal, felső középfokon hetente egyszer a patrónusok találkoznak csibéjükkel, a tematikus foglalkozások, a csibe-beszélgetések mellett ezek az alkalmak teszik lehetővé az egyéni beszélgetést (a patrónusok szükség esetén ki is kényszerítik a személyes beszélgetést). A patrónusi, szaktanári megbeszélések eredményeképpen, a szaktanárok módot adnak a záródolgozatok korrekciójára, az egyéni korrepetálásra, speciális többletfeladatok elvégzésére. Az AKG-ban minden tanítási napot kisiskolánként közösen kezdünk, s a közös reggelek - egyéb funkcióin túl - alkalmat adnak arra, hogy a patrónusok találkozzanak a gyerekekkel regisztrálják jelenlétüket, utánanézzenek távollétüknek.

4. Mindennapos tanítási gyakorlat

Fontosnak tartjuk, hogy a szaktárgyi tanítási rendszer fenntartása mellett is mód legyen arra, hogy a szaktanárok megismerjék tanítványaikat, s módjuk legyen személyes feladatokat, egyéni haladási ütemet, személyre szóló értékelést biztosítani számukra. Ezért a képzésben az AKG alapelvként fogalmazta meg a mindennapos találkozási lehetőséget. Ezért alakítottuk ki az epochális rendszert, ezért értékeljük hetente közösen a tanulókat.

5. Személyre szóló feladatok, egyéni értékelés

A már korábban kifejtett patrónusi rendszer, az epochális szisztéma, az AKG sajátos értékelési és döntési rendje lehetővé teszi, hogy minden tanulóhoz eljusson külön - külön is az iskola szinte teljes hatásrendszere, nem csupán a tanulmányi közösségeken keresztül.

6. Az iskolai szakmai hálózat személyre bontott eljárásban működik

A patrónusok kompetenciáját meghaladó feladatokra az AKG szakembereket alkalmaz. Az egyes kisiskolák patrónusaival folyamatosan együttműködő pszichológusokat foglalkoz-tatunk, a kisebb csoportokat érintő területekre részfoglalkozású szakembereket kérünk fel (pl. logopédus, mentálhigiénés szakember).

Minden iskolában nehéz probléma, hogy miképpen lehet összehangolni az egyes tanulóra való odafigyelést, személyes fejlesztést, támogatást és a társadalmi együttműködés, a szolidaritás, a tolerancia értékeit, az ezeknek a képességeknek a fejlesztését. Ki ne tudná, hogy a középiskolai lét legfontosabb élményei - közösségi élmények. A legtöbb felnőtt iskolai emlékei nem a tanuláshoz, a tanítási órákhoz, az egyéni foglakozásokhoz, hanem az osztálykirándulásokhoz, "nagy iskolai bulikhoz, balhékhoz", nagyobb iskolai rendezvényekhez kötődnek. Az AKG-nak - tekintettel arra, hogy működése középpontjába az egyes gyereket állította - azzal a problémával kell megküzdenie, hogy hogyan tudja a tanulók számára a közösség élményét, a valahova tartozás, a tradíció fontosságát közvetíteni. Ennek érdekében olyan összehangolt szervezeti rendet alakítottunk ki, melyben a tanulók - noha döntéseik, választásaik, az egyéni beszélgetések alapján naponta megélik a szabadság élményét és felelősségét - mindvégig állandó csoporthoz, közösséghez is tartoznak és részesei az AKG kiterjedt hagyományrendszerének is.

Egyéni utak

Az AKG személyes pedagógiája nem csupán a képzésre, képességfejlesztésre, hanem a tanuló döntéseire, kapcsolataira, a napi életére is kiterjed. Az iskola tanulói életkoruk és egyéni fejlődésük függvényében folyamatosan növekvő szabadságfokkal döntenek a tanult tárgyakról, feladataikról. Tantárgyi előrehaladásuk az évfolyamon belül és vertikálisan is biztosított. Az alapvető közismereti képzést nyújtó tantárgyblokkok tanulása a 7-10. évfolyamon csoporton belül differenciált (ezt a célt szolgálja a később kifejtésre kerülő epochális módszer), felső éveken pedig csoportok közötti szintkülönbségeket, a vertikális csoportok létrejöttét is szorgalmazzuk. A képzési szintről a tanuló dönt, szülője és patrónusa egyetértésével. A nem epochális tárgyak már a 9. évfolyamtól vertikálisan, évfolyamok közötti csoportokra, tanulói tudásszintekre, érdeklődési körökre szerveződnek.

Az AKG így biztosítja a differenciált képzést, a tehetséggondozást a gyorsabb elmélyültebb haladással, valamint a hátrányok megszüntetését, a lemaradók erőteljes támogatásával. A szintenkénti képzés egyidejűleg biztosítja a gyerekek specializációját, érdeklődési körének megfelelő képzését, ezáltal hosszú távú motivációját, valamint a hatékony személyre szóló képzést. A szintekről a szaktanárok rendszeres tájékoztatása alapján a tanulók döntenek a patrónus és a szülő egyetértésével. Általános alapelv az AKG-ban, hogy tanuló egyetértése ellenére nem sorolható csoportba. Ugyanígy alapelv az is, hogy a patrónus jóváhagyása nélkül tanuló csoportba nem sorolható. A döntést, eltérés esetén a szaktanár bevonásával tárgyalás előzi meg. Végső soron az évfolyam-osztályfőnök, ill. a pedagógiai vezető rendezi a vitás kérdéseket. Minden döntés egész tanévre szól.

Változó csoportok és állandó közösségek

A tanulók az AKG-ban többféle állandó közösségnek és - differenciált tevékenységformái révén - sokféle eseti csoportosulásnak lehetnek tagjai. Ily módon kívánjuk elérni, hogy a tanulók biztos helyen lehessenek az állandó csoportokban, de módjuk legyen eltérő korú, azonos érdeklődési körű csoportokat is választani. Rendkívül fontosnak tartjuk - túl a választás szabadságán - hogy sokféle élethelyzetben találkozzanak egymással tanítványaink. A különböző csoportok módot adnak arra, hogy egy gyerek az egyik helyen periférián, máshol a középpontban legyen. Minél többféle tevékenységformában vesz részt egy tanuló annál nagyobb a valószínűsége, hogy amiben sikeres ott egyben a helyét is megtalálja. Azt is fontosnak tartjuk, hogy olyan csoportokat támogasson az iskola, melyben a résztvevők egyben a közösség számára is valamilyen szolgáltatást nyújtanak, így teremtve lehetőséget az iskolával mint egésszel való kapcsolatra, a lojalitás, a indentitás megszerzésére.

Állandó közösségek

Egy tanuló elsődleges állandó környezete a kisiskola. Ez a szervezeti, közösségi forma a képzés egész idejében megmarad. A kisiskolák közös reggeli kezdései, az a tény, hogy az iskolai hagyományok szervezése, megrendezése állandósulva a kisiskolákhoz kötődik, igen erős közösségi hátteret biztosítanak a kisiskolák számára.

A 7-10. évfolyamon az alaptárgyakat kupaconként tanulják a gyerekek, s négy évig változatlanul marad ez a csoport. A kupac hasonlít legjobban az iskolai osztályhoz. Az epochális tárgyak közös tanulása, annak ellenére biztosít közös élményt, hogy a kupacnak nincsenek közösségi rendezvényei.

Minden tanuló a képzés elején hat évre választja patrónusát, a közös patrónusú tanulók egy csibét alkotnak. Bár a csibe eredendően nem közösségként szerveződött, de tekintettel arra, hogy általában egy kupac három csibéből áll (ez nem előírás az AKG-ban) továbbá, hogy a csibéknek vannak közös feladatai, programjai (ilyen például a takarítás, programfelelősség, de vannak közös mozilátogatások, születés- és névnapok), igen sokszor a csibék a leginkább állandó közösségei az iskolának.

Változó csoportok

A szabad programválasztás, az egyéni utak temészetszerűleg hoznak létre változó életkorú és létszámú csoportokat az AKG-ban. Ezek aztán nem ritkán szintén stabil hátteret jelentenek a gyerekek számára. Mindenekelőtt ilyenek az idegen nyelvi csoportok. Kiemelt helyen vannak a számítástechnikai, internetes tárgyak, amelyek szintén vertikálisan szerveződnek. A vállalkozások, alkotókörök, sportszakosztályok az AKG-ban nem szabadidős programokként szerveződnek, hanem a képzés részei. Ily módon azok a tanulók, akik valamilyen területen "profikká" válnak egyben iskolai főszereplők lesznek, s igazodási pontot jelentenek a mindenkori fiatalabb generációk számára.

Az AKG-ban így vált lehetővé, hogy állandó megnevezésű, de változó összetételű, hagyománnyá váló csoportok kísérik végig az elmúlt éveket. Így lett állandó csoport a rádió-, a színház-, a film-, az újság-, a zene-, a video-, a számítógépes-, a csillagász-, a kerámia-, szövő-, ill. fotó kör, vagy a sport területéről a versenyeken résztvevő kosár- és röplabdások, sakkozók, továbbá a vállalkozások, a YE keretében. Ami az egyes tanulók számára változó csoport az az iskolában maga az állandóság. Tudjuk, minden iskolában vannak ilyen csoportok, nálunk azonban bekerülve a képzésbe, pályaválasztási irányokká is váltak, az iskolai hagyományok továbbvivői lettek. Ami a gyerekek számára változó csoport eleinte, az iskola számára az a tradíció, s egyben igen sok tanulónknak az állandó közösség is.

Hagyományok, ünnepek

Az AKG kiemelt fontosságot tulajdonít a hagyományoknak, önmagában az örömszerzés céljából. De nem mellékesek a hagyományok az érték- és normaközvetítés területén vagy a magyar tradíciók, a közös kultúra továbbvitelében sem. Meggyőződésünk, hogy csak olyan tradíciót, ünnepet szabad továbbvinni, éltetni, melyhez megteremthető a tanárok, gyerekek közvetlen kötődése. A formalitások, az üres iskolai ünnepélyek távol állnak az AKG-tól. Általános elve az iskolának, hogy olyan rendezvényeket tartunk, melyek érzelmileg, értelmileg, s az élmény szintjén egyaránt megjeleníthetők. Csak úgy szervezünk ünnepet, ha vannak akik azt önként vállalják. Az AKG legelevenebb tradíciói önmagához kötődnek. 48

Nyilvánvaló ennek oka elsősorban az, hogy mindössze tíz éves iskola vagyunk, de olyan stabil szokások alakultak ki ez alatt a néhány év alatt, hogy bízhatunk abban nem üresednek ki a távoli jövőben sem. Ilyenek a nyitótábor, az ebibál, az avatás, a születésnap, a tavaszi fesztivál, szalagavató, ballagás. Ugyanígy fontos eseményei az iskolának az advent, a karácsony ünnepei is, akárcsak a március 15-i közös éneklések. Lassan tradícióvá válik, hogy a reggeli közös kezdések egyben az egyéni felköszöntések (születésnapok, névnapok) alkalmai is.

A képzési idő alatt igen jelentős változások alakulnak ki a gyerekekben. Az a hat év, amit az iskolánkban töltenek egyben a gyerekkorból a felnőtt korba való átmenet ideje is, biológiai és szociális szempontpontból egyaránt. Ezért szükségesnek látszott az életkori sajátosságokhoz, változásokhoz igazodva, az általában egységes - azonos típusú tevékenységformákban megjelenő - középiskolát, két egymástól viszonylag jelentősen eltérő szakaszra különválasztani. Úgy gondoljuk , hogy sem pedagógiai, sem képzési szempontból nem szabad egy 12 -13 éves gyermeket ugyanolyan módon tanítani, mint egy 18 -19 éves fiatalembert.

1. Az alapképzésben (alsó középfokon, 7-10. évf.) általános és egységes képzést nyújtunk. Az iskolai életet, a gyakorlatias, problémacentrikus megközelítés, az epochális tanítás, a projektek, a differenciált, de mindenki számára előírt tevékenységformák, a dominánsan iskolai közös tanulás, a gyakorlatorientált tevékenységformák, a napi osztályozás nélküliség jellemzi. Tantárgyblokkokban, nagyobb műveltségi körökben tanítunk. Ebben az időszakban hetente több alkalommal tartunk csibefoglalkozást, sűrűbben találkozunk a szülőkkel, több közösségi programot szervezünk. A tantárgyakban nagyobb az aránya a közös részeknek, ugyanakkor nagyobb a különbség a haladási ütemekben. Ebben az időszakban a differenciált foglalkozás még sok esetben csoporton belül történik.

2. A gimnáziumi és szakképzésben (felső középfokon 11-14. évfolyam) differenciált, alternatívákat nyújtó képzést nyújtunk. A képzést, a szaktudományok önálló - blokkszerű kínálatban való - megjelenése, a dominánsan egyéni órarendek, az önálló tanulás, a tárgyanként, programonként többszintű képzés, az érdekeltség, a szaktudományos specializációk, a célorientált programok, osztályozás, vizsgák, nagyobb lélegzetű egyéni alkotások jellemzik. Megnő a célorientált tárgyak aránya (felvételi tárgyak, érdeklődési körök). Nő az egyéni patrónusi beszélgetések aránya a csoportos tematikus beszélgetésekhez képest.

Bár a módszerek, viszonyok, különbözőek - az életkortól, csoportnormáktól, szubjektív elemektől függően - a pedagógiai alapelvek, célok, hagyományok, iskolai rendezvények, az együttműködés alapformái természetesen egységesek az iskola egészében.

Az egységes AKG-n belül minden évfolyam egy külön iskola. Alsó középfokon 53-54, felső középfokon 65-66 diák tanul egy-egy évfolyamon. A tanulók és a hat - általában különböző szakos - patrónus tanár önálló kisiskolát alkot. Egy kisiskola tehát hat "fészekaljból" áll. Egy kisiskola hat éven át működik. A hetedik kisiskola az érettségit követő szakképzési 13-14. évfolyam, melyre az AKG-ban és máshol érettségizettek egyaránt jelentkezhetnek, képzési irányonként max. 20 fő.

A kisiskolák funkciói

Az egy iskolán belüli önálló kisiskolai működésnek több - egymást kiegészítő - pedagógiai, képzési és szervezeti oka van.

Pedagógiai funkciók

1. A nagy intézmények elidegenedett módon hatnak a bennük élőkre, a kisebbek viszont nem tudnak megfelelő programválasztékot kínálni. Az AKG kisiskoláiban, egyszerre képes nagy, alternatív (színes, igényes választékot nyújtó) és kicsi, személyes iskoláként működni.
2. Az AKG pedagógiai alapelveinek megvalósítása csak akkor lehetséges, ha a gyerekek mindennapos kapcsolatban vannak tanáraikkal. A kisiskola közös életre, együttműködésre készteti valamennyi iskolapolgárát.
3. A személyesség feltétele az, hogy senki ne egy kis része legyen valami nagy egésznek, hanem fontos szereplője a számára is áttekinthető közösségnek.
4. Az AKG a pedagógiai tevékenységéhez nem használ jogi szabályozó eszközöket, önálló személyiségként kezel minden gyereket. Az intézményi szabályozásról való lemondás nem a nevelésről, segítésről, kényszerekről való lemondást, hanem az otthonos környezetet, a családias légkört jelenti. Csak akkor biztosítható a pedagógusok számára a beavatkozás lehetősége, ha személyes kapcsolatban vannak a gyerekekkel.
5. Követelményeket csak úgy állíthatunk a gyerekek elé, ha naponta segítjük, ellenőrizzük munkájukat. Ehhez pedig közös élettér, napi közös munka szükséges.
6. A serdülőkkel foglalkozó iskolák régi problémája, hogy a hatékony tanítás és az életkori sajátosságokból következő hatásmechanizmus ellentmond egymásnak. Ugyanis a tanítási óra nyilván annál hatékonyabb, minél kevesebb gyereket kell tanítani. Ugyanakkor a kamaszkor sajátossága, hogy a legerősebb hatása az értékekre a kortárscsoportnak van. Ehhez viszont igen sok más gyerekkel kell együtt élni. Ennek az ellentmondásnak a feloldása lehet a kisiskola.
7. A differenciált foglalkozás, egyéni haladási ütem, a hátrányfeldolgozás, a tehetséggondozás személyre szabottan, kisiskolai keretek között történik, biztosítva a gyerekek számára a vertikális csoportokban való részvétel lehetőségét is. Egy kisiskolában könnyen, rugalmasan lehet a gyerekek haladási üteméhez, felkészültségéhez, tehetségéhez, szándékaihoz igazítani a képzési programot, a tevékenységformákat.

Képzési funkciók

1. A képzés három szakasza, az ezekhez kötődő tantárgyblokkok az AKG teljes programján belül kisiskolánként kerülnek megvalósításra. A képzés teljes programja ugyan adott az AKG-ban, de egy-egy kisiskola - igazodva tanulóihoz, a kialakult légkörhöz, a gyerekek színvonalához, érdeklődési köréhez, motivációjához - maga határozza meg a nevelő-oktató munka ütemét, maga választja meg a tanító tanárokat is.
2. A tantárgyi követelmények évfolyamokra - kisiskolákra - vannak lebontva. Az egyes tanulók értékelése, továbbhaladási szabályai kisiskolai keretek között valósulnak meg.
3. Az életkorcsoporthoz kötődő tevékenységek, epochák, témahetek, nem vertikális nyelvi csoportok szervezeti alapegységei a kisiskolákhoz kötődnek.
4. A differenciált foglalkozás, tehetséggondozás a patrónusok és a szaktanárok közös megállapodása alapján kisiskolai funkció.

Szervezeti funkciók

1. A kisiskola az AKG szervezeti alapegysége. Ily módon tudjuk megteremteni, hogy a belső érdekeltségi rendszer gyerekközpontú szervezeti egységekhez kapcsolódjon. Az iskolák többségének a szervezeti alapegysége a szakmai munkaközösség. Éppen ezért valamennyi belső döntés, érdekeltségi mechanizmus a tantárgyakhoz kötődik, s nem a gyerekekhez. Az AKG számára a kisiskola lehetővé teszi, hogy minden döntés, minden forrás közvetlenül azokhoz kerüljön, akik a gyerekekkel foglalkoznak.
2. Az AKG túlságosan nagy ahhoz, hogy pedagógiai műhelyként működjön. Az együttdolgozó pedagógusok a kisiskolában, minden nap tudnak beszélni minden gyerekről. Nem tűnhet el senki a szemük elől. Mind a napi feladatok, mind a pedagógia kérdések, mind a fejlesztési döntések helyben gyorsan, rugalmasan megoldhatók, de legalább megvitathatók.
3. A szakmai munka segítése, az együttműködés, hiányzás esetén a helyettesítés, az ellenőrzés áttekinthető méretet követel. Ugyanakkor egy kis iskola nem tudná megteremteni azt az infrastruktúrát, amivel az AKG ma rendelkezik. Az AKG egyszerre tudja a nagyszervezeti és a kisszervezeti előnyöket felmutatni. A technikai, gazdasági terület nagyszervezetként, a pedagógiai funkciók kisszervezetként működnek.
4. A szülőkkel való napi együttműködés, a kölcsönös információ a legjobban a kisiskolában biztosítható. A szülőket is be szeretnénk vonni az iskola munkájába. Ez akkor valósítható meg, ha mindenki magáénak érezheti az iskolát.

A kisiskolák működési jellemzői

5. A kisiskola hat patrónusa az évfolyam nevelőtestületét alkotja, s elsősorban ők a szaktanárai is tanulóknak.
6. Minden kisiskola önállóan alakítja ki saját élet- és munkarendjét, a közösségi élet formáit, belső szabályaikat, együttműködési formáikat.
7. A kisiskoláknak a képzés egésze alatt saját "lakásuk" van, két nagyobb osztályteremmel, előtérrel, kistanárival, - esetenként - kiszolgáló helyiségekkel. A "lakás" berendezése, tisztántartása, karbantartása a kisiskola feladata.
8. A kisiskola tanárai tanítják a legtöbb tantárgyat, különösen az első időszakban az epochákat, s csak szükség esetén vesznek igénybe "külső" (más évfolyamon tanító AKG-s) szaktanárt, pl. ha hiányzik az adott szakos tanár, vagy kisebb óraszámú tantárgy esetén az AKG-ban csak egy vagy két olyan szaktanár tanít.
9. A kisiskolán belül két önálló kupac jelent további csoportképződési lehetőséget. Eredendően három fészekalj alkot egy kupacot, de ettől az alapszabálytól a kisiskolák eltérhetnek. Az epochális tantárgyblokkokat kupaconként tanulják a gyerekek.
10. Az epochális órákat a kisiskola termeiben tartjuk.
11. Saját - közösen kialakított - éves munkarendjük van, amit egyeztetni kell az iskola egészével.
12. A kisiskolán belüli csoportbeosztást közösen alakítják ki. Az epochákat együtt tanuló kupacok -, a nyelvi csoportok létrehozását, kiválasztásának módját, közösségi , tanulmányi, személyes szempontok egyaránt motiválhatják.
13. A tanítás, képzés rendjét az AKG pedagógiai programja határozza meg, de ezen belül önálló projekteket, saját hagyományokat, speciális programokat hozhatnak létre.
14. A kisiskola nevelőtestülete heti rendszerességgel értékeli a gyerekek fejlődését, egyezteti a feladatokat, értékeli a tanulókat.
15. Felső középfokon az egységes képzést, az egyéni órarendekre épülő, az egyes tanulók egyéni céljait figyelembe vevő képzési rendben is megmaradnak a kisiskolai keretek. Az érettségire, felvételire felkészítő tantárgyakat kisiskolai keretek között tanítjuk. Azonban a kisiskolán belüli órák kiegészülnek a több évfolyamot is érintő vertikális, alternatív kurzusokkal, speciális programokkal. A vertikális csoportok választási lehetősége már az első évben is megjelenik és folyamatosan növekszik a tanulók választási lehetősége.
16. A kisiskolák lakása mellett, az AKG rendelkezik olyan szakkabinetekkel, funkcionális helyiségekkel, amelyek alkalmasak a képzési program minden fontos speciális tevékenységének elvégzésére.
17. Az önállóság mellett az AKG törekszik az egységes iskolai működésre. A pedagógiai program nem csak a sajátosságokra, hanem a közös alapelvek, működési mechanizmusok kialakítására is irányul. A nagy iskola igen sok olyan hétköznapi- és ünnepi eseménnyel, tevékenységformával rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a különböző életkorú csoportok rendszeres együttműködését. A szabad sávos órák differenciált életkorú csoportokban működnek. Az iskola minden hagyományos ünnepét más és más kisiskola szervezi a többiek számára.

Az év

Az AKG lényegében folyamatosan működik az év mind az 52 hetében. Ezen belül:

• Tanítás: 37 héten keresztül szeptember 1 és június 30. között

• Tradicionális tanítási hét:

• alsó középfokon 33 hét, heti 25-27 tanítási órával
• felső középfokon
• 11-12. évfolyamon 37 hét, egyéni tantárgyválasztással, óraterheléssel, minimálisan előírt programválasztással, egy tanulónak heti 25 tanítási órája van

• Témahetek alsó középfokon: évente négy hét, egész napos munkarenddel
• Őszi szünet: október végén 3- 5 nap
• Téli szünet: december utolsó és január első hetében
• Síszünet: február első vagy második hetében
• Tavaszi szünet: április első hetében
• Vizsgahét: június végén a sorsolt ill. választott tárgyak egész éves tananyagából való beszámoltatással
• Nyári szünet: június utolsó hetétől augusztus végéig
• A tanítási szünetek alatt az iskola hagyományosan programokat szervez.

Hagyományok, rendezvények, programok

• Évnyitó tábor: évfolyamonként augusztus utolsó ill. szeptember első hetében
• A 7. évfolyam nyitó tábora: augusztus utolsó hetében
• Adventi vásár: alkotó köröknek, vállalkozásoknak - december második hétvége
• Mikulás ünnepség
• Iskolai, kisiskolai karácsony
• Karácsonyi hangverseny
• AKG születésnap, avatás: február 1.
• Téli táborok: (pl. sí, nomád) február első vagy második hete
• Tavaszi Fesztivál: március vége, április eleje
• Tavaszi táborok: tavaszi szünet alatt
• Ballagás: május első vagy második szombatja
• Év végi vizsga- és beszámoló időszak: június első vagy második hete
• Nyári táborok, külföldi utak: (pl.: Erdély, nomád, alkotó, lovas, vízi, sport stb. igény szerint ) a nyár során
• Az iskola nyáron - korlátozott számban - munkát is kínál az AKG-s tanulók számára.

A felsorolt programok nem tartalmazzák a kisiskolai, fészekalj, kupac, alkotó és érdeklődési körök, szaktárgyi, spontán ill. a tantervbe beépített kiscsoportos rendezvényeket, a még szokássá nem vált, de már rendszeres össziskolai eseményeket (rockfesztivál, színházi előadások stb.).

Az év általános rendje

Minden következő év részletes rendjét a tanév végén a kisiskolák egyeztetve közzéteszik, e program által meghatározott elvek alapján - naptáregyeztetéssel. Általános elv, hogy egy-egy ciklus egy háromhetes epochából, egy témahétből, egy egyhetes epochából áll. Ezek sorrendjét évente változó módon a kisiskola nevelőtestülete határozza meg.

Az alábbi felsorolás példa, melyben egy kisiskola két kupacának munkarendjét mutatjuk be, évente ettől eltérő kisiskolai rend is kialakulhat.

1. hét "A" témahét, nyitótáborral együtt

2-4. hét 1/1. epocha

5. hét I. kisepocha

6-8. hét 1/2. epocha

Őszi szünet

9. hét "B" témahét

10-12. hét 2/1. epocha

13. hét II. kisepocha

14-16. hét 2/2. epocha

Karácsony

Téli szünet

17-19. hét 3/1. epocha

20. hét III. kisepocha

AKG Születésnap

Síszünet

21-23. hét 3/2. epocha

24. hét "D" témahét

25-27. hét 4/1. epocha

Tavaszi Fesztivál

Sportnap

Tavaszi szünet

28. hét IV. kisepocha

29-31. hét 4/2. epocha

32-34. hét 5/1. epocha

35-36. hét 5/2. epocha

37. hét vizsgaidőszak, jegybeírás

A 11-13. évfolyam nem epochális munkarenddel működik. A heti órarend a hagyományok, ill. az e programban rögzített tanítási szünetek, ünnepek kivételével egyenletes módon alakul ki.

A nap

Az AKG egész napos nyitvatartással üzemel. A rendszeres programok 7.00 - 18.00 óráig tartanak. Eseti rendezvények, klubok az esti órákban is lehetnek (pl.: a beszélgető klub, a Pocsolygó, filmklub stb.). Színházi próbákat, alkotó köri, sportköri rendezvényeket, versenyeket is rendszeresen tartunk az esti órákban és hétvégéken.

Az iskola funkcionális egységei is egész napos nyitvatartással üzemelnek.

Így pl.:

• a könyvtár reggeltől késő délutánig nyitva tart
• az internetes könyvtár minden délután nyitva tart.
• a számítógéptermek minden délután nyitva tartanak
• a klub, a színház és zeneterem esténként is rendelkezésre áll
• az alkotóköri helyiségek, műhelyek nyitvatartása is igazodik a tanulói igényekhez, programokhoz
• a tornaterem, a konditerem folyamatosan, igény szerint tart nyitva.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a tanulóknak is egész napos az oktatás.

Az AKG lehetőségeket kínál tanítványai számára és mindezt az egyes gyerekek olyan mértékben használják ki, amennyire azt a kisiskolai programjuk, életkoruk, szándékaik, érdeklődésük lehetővé teszi.

Az AKG csengő nélküli iskola.

A munkarend a két iskolai szakaszban jelentősen különbözik egymástól. Függ a kisiskolai programtól. a tanárok más kisiskolában, a gimnáziumi szakaszban tartott óráitól, a tanulók által választott programoktól. Ebben csupán a kezdési időpont biztos, mert függetlenül az évfolyamtól minden kisiskola minden reggel együtt, közös megbeszéléssel, saját rítusokkal kezdi a napot.

Alsó középfokon (7-10. évfolyam)

Tanítási heteken

8.15 - 8.30 közös iskolai kezdés

8.30 - 13.15 naponta két epochális, valamint két tradicionális tanítási óra

13.15-15.15 ebéd, alkotó körök, csibefoglalkozások, sportfoglalkozások (csibekeretben, ill. egyéni választással)

Témaheteken

8.15-8.30 közös iskolai kezdés

8.30-15.00 projekt programok (esetenként iskolán kívül, többször táborjellegű, bentlakásos projektheteket tartunk)

Felső középfokon (11.-12. évfolyam)

8.10-8.25 közös iskolai kezdés

8.30-10.55 a választott programtól függő alapórák

11.10-15.25 szabad sávos órák, specializációk, ebéd (egyéni órabeosztással, terheléssel)

A szakképző évfolyamokon (13-14. évfolyam)

8.30-15.25 szakirányonként eltérő órarenddel, függően az elmélet, gyakorlat aktuális arányától, napi 5-7 tanítási óra. Az étkezési időt itt is biztosítjuk.

Az étkezési lehetőséget a 11. 30-15.00 között nyitva tartó étteremben tudjuk biztosítani. A tanulók munkarendjét úgy állítjuk össze, hogy általában legalább 45perc álljon rendel-kezésükre az ebédelésre. Az önkiszolgáló étterem háromféle menüt kínál - vegetáriánus, reform és hagyományos étrenddel.

A hét

A program alapján tehát a tanulók heti képzési rendje, és iskolai terhelése képzési szakaszonként másképpen áll össze (részletei a képzési programnál). Mindegyikben közös azonban, hogy az AKG jelentős részben az iskolába helyezte az egyéni tanulás szinterét is, képzési szakaszonként csökkenő mértékben. Ezért a tanulóknak a napi órarendje egy-egy héten belül nagyon hasonlít egymásra. A napok között nincsenek nagy különbségek (csak a szabad sávban), mert a mindennaposság, az egyenletesség fontos elv volt a program kialakítása során. Mind az alsó évfolyamokon az epochális szisztémával, mind a felső évfolyamokon a tárgyak egyidejűségével arra törekedtünk, hogy minél többet tudjunk a gyerekeknek segíteni az egyéni tanulásban, minél inkább személyre szóló programot tudjunk kialakítani. Ez a törekvés az állandó heti órarendben is megjelent. Az egyéni tanulás jelentős részének iskolai szintre helyezésével - a korai szakaszban dominanciaájával - lehetőséget adtunk a gyerekeknek, hogy ne kelljen otthon éjszakába nyúlóan tanulni, ill. reményeink szerint a széles szabad sávos kínálat jelentősen korlátozza - talán egyeseknél meg is szünteti a magántanárokhoz járást. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a külső tevékenységeket - munkarendbe építve, ellenőrizhetően - beépítette az AKG a programjába, módot adva arra, hogy a külső tevékenység kiváltson iskolai tevékenységeket is.