Tantárgyi programok
	Az alkalmazott fotográfus képzés szakmai programja Párhuzamos (művészeti) képzés

Olyan elméleti és gyakorlati ismeretek tanítása és gyakoroltatása, amelyek felkészítik a tanulót az alkalmazott fotográfus szakmai követelmények teljesítésére, képessé teszik a szakma középfokú gyakorlására, a szakké­pesítéssel betölthető munkakörök ellátására.

A korszerű követelményeknek megfelelő olyan középfokú művészeti szakember (szakfényképész) képzése, aki alkotó gondolkodású, mester­ségbelileg is jól felkészült, és a legkülönbözőbb felhasználású nyomtatvá­nyok előállításával kapcsolatos konkrét fotográfiai megbízások teljesítésé­re, tehát reklám- és divatfényképezési, műszaki felvételezési, műtárgy-fényképezési és reprodukciós, könyv- és folyóirat illusztrációs és riporteri munka végzésére egyaránt alkalmas.

Munkája ellátására képes alkalmazottként, önálló vállalkozóként, és tehet­ségétől, ambíciójától függően tanulmányait művészeti, vagy más felsőok­tatási intézményben folytathatja.

• a kompozíció,

• az arány, a méret,

• a szerkezet,

• a rész és egész,

• a kiemelés és elhagyás,

• a ritmusok

• a tér,

• a fény és árnyék összefüggéseit.

• síklapot különböző rálátásban,

• geometrikus testeket (egyenként és csoportosítva),

• geometrikus testekre visszavezethető tárgyakat,

• csendéletet (tárgycsoport rendezetten és véletlenszerű elrendeződésben),

• épületek külső és belső tereit,

• szabályos geometrikus testeket a valóságos nézőponttól eltérő nézetből is

• fiktív tárgycsoportot,

• szerves és szervetlen formákat, alakzatokat,

• állatfigurák álló és mozgó karakterét,

• emberi alapmozdulatokat (kroki),

• emberi és állati koponyákat, csontvázakat,

• portrékat,

• ruhás emberi alakokat,

• aktokat,

• emberi figurákat térben.

• a színelméletek alapjait és ismereteit legyen képes alkalmazni a festési feladatok megoldása során.

• a színek kölcsönhatását (komplementereket, kontrasztokat, reflexeket, hideg és meleg színeket),

• a fényszínek és a festék különbségeit,

• a színkeverés különböző eljárásait (alapszínek, tiszta színek, derülő és tompuló színsorok szerint),

• a helyi és távlati színeket (lokál és valőr).

• a tér, a forma, a szín, az anyag, a felület minőség és megvilágítás kapcsolatát, valamint kölcsönhatásait,

• a geometrikus és mesterséges formák belső szerkezetét és törvénysze­rűségeit,

• a természeti formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,

• a dombormű, a plakett és az érem mintázását (pozitív és negatív for­mában),

• a kisplasztika és szobor mintázását.

A jelöltnek ismernie és alkalmaznia kell a vizuális megjelenítéshez szük­séges anyagokat, eszközöket, kézi és gépi szerszámokat, valamint a tech­nikai eljárásokat.

A művészettörténet magában foglalja az egyetemes művészettörténet, korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.

• az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Egyiptom, Hellasz és az antik Róma művészetét,

• az adott szaktárgy és a vele szorosan összefüggő tudományok (történelem, filozófia, vallástörténet, irodalomtörténet, zenetörténet stb.) egy egységben való szemléletének fontosságát,

• a művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások (építőművészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészetek) alapvető specifikumait,

• a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,

• a műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényegét ennek összefüggését az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társa­dalmi körülményeivel,

• a művészi alkotások általános és egyedi (több korszakon át érvényes vagy csak egy-egy korszakra jellemző) ikonográfiai elemeit, a vizuális nyelvet,

• az egyes művészeti területeken belül a legfontosabb funkciókat, műfajokat (pl.: építészet: szakrális, világi; ábrázolóművészetek: mitológiai, bibliai téma, portré, életkép, táj stb.).

• az egyes korszakok stílusjegyeinek felismerésében (az építészeti tér­alakítás, a szerkezet megoldásai, a díszítés módozatai, a plasztika és a síkművészetek kompozíciós, kolorisztikus stb. variánsai),

• egy-egy korszak kiemelkedő alkotásai, az alkotói pályák áttekintésé­ben ezen jártassága mindig konkrét művekhez és ahol már lehetséges, ott az alkotó személyéhez kötődjék,

• a művészettörténeti szakirodalom és a forrásszövegek használatában,

• a jelentős hazai műemlékek és műgyűjtemények értékeinek megítélé­sében,

• a képzőművészeti élet jelentősebb eseményeinek (időszakos kiállítá­sok) nyomon követésében.

• egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározóan fontos értékek közül önállóan választani és dönteni arról, hogy mi az, amit a szakmájába integrál,

műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).

• a néprajz fogalmát és történetét,
• a népművészeti műfajok kialakulásának, változásainak összefüggéseit a társadalmi és tárgyi környezeti változásokkal,
• a technikai civilizáció hatását a közösségi kultúrákra,
• a népi mesterségek jellegzetességeit, formakultúráját, hagyományait.

Legyen képes megadott szempontok szerinti felmérésre, önálló gyűjtőmunkára, tárgyi elemzésre és az eredmény illusztrált dolgozatban történő bemutatására.

• a különböző geometrikus térábrázolási szerkesztésmódokat,
• alapvető síkmértani szerkesztéseket,
• perspektivikus ábrázolásokat árnyékszerkesztéssel,
• különböző axonometrikus ábrázolásokat árnyékszerkesztéssel,
• Monge rendszerben történő szerkesztéseket.

• a betű történetét, az írás kialakulását,
• a legfontosabb betűtípusokat,
• a különböző karakterű betűk megválasztásának szempontjait, alkalmazásának lehetőségeit,

Legyen képes különböző típusú betűk és szövegek rajzolására, tervezésére, igényes és esztétikus megjelenítésére.

A tanuló készségszinten tudjon egy adott stíluskorszak, fotóművészeti terület keretein belül a meghatározóan fontos értékek közül önállóan választani és dönteni arról, hogy mi az, amit saját szakmai tevékenységébe integrál.

Tudjon fotográfiai alkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl.: korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).

Ismerje a fotográfiában használt mechanikus, optikai, elektronikus, optoelektronikus eszközök, rendszerek elméleti alapjait, az eszközök felépítését, működését; a fényképezés anyagait, az anyagok kidolgozásának elméleti és gyakorlati alapjait.

Ismerje a munkaterületek (labor, műterem) kialakításához és működtetéséhez szükséges műszaki, vegyi, munkavédelmi feltételeket.

Legyen jártas a legkülönbözőbb kiadványok megtervezésében, formai kialakítását megalapozó tipográfiai és képszerkesztési, illusztrátori, tárgy-, reklám- és riportfotós ismeretekben.

A fentieken belül részletes ismeretekkel rendelkezzen az alábbi témakörökben:

• A képalkotás és képrögzítés kialakulása
• A fényképezés technikai fejlődésének hatása a képi ábrázolásra Az egyes fotográfiai műfajok rövid története
• A fotográfia történetének kiemelkedő alkotói
• A legjelentősebb kortárs fotográfusok
• A napjainkat jellemző fotográfiai tendenciák

• A fény természete és jellemzői
• A fénytechnikai mértékegységek és azok származtatása
• A geometriai optika és a képalkotás, - lyuk, szférikus lencsék és tükrök A leképezési hibák
• A fényvisszaverődés és a fénytörés; síktükör, prizmák
• A látószög fogalma és összefüggése a negatívmérettel és a gyújtótávolsággal
• A fényerő
• A képen szereplő perspektíva
• A fekete-fehér fényérzékeny anyagok felépítése és jellemzői
• A fekete-fehér kidolgozás; az előhívó és a rögzítő összetétele
• A gradációs görbe és az általa hordozott információk; a Goldberg szabály A téma kontrasztja, a megvilágítás kontrasztja és a téma világosságterjedelme
• A fénymérés módszerei és eszközei
• A reprodukciós fényképezés sajátosságai
• A viszonossági törvény és az attól való eltérések
• A színes képvisszaadás elve; a színes negatív-pozitív és fordítós nyersanyagok felépítése
• A színes kidolgozás alapelvei
• A fényképezőgépek és felosztásuk különféle szempontok szerint A világítás eszközei és használatuk
• A vetítő és a nagyítógépek felépítése
• A fotóvegyszerek előállítása és kezelése
• A fényképi kompozíció alapjai
• A fénykép jelentéstanának alapjai
• Az egyes fénykép elemeinek hierarchiája
• A fényképezéssel és különösen az emberek fényképezésével kapcsolatos jogi és etikai ismeretek

• A műtermi fényképezés lehetőségei és problematikája
• A természetes és mesterséges világítás sajátosságai
• A mesterséges fényforrások üzemeltetésével kapcsolatos tudnivalók A zárszerkezet és a mesterséges világítás összefüggése
• A műtermi fényképezőgép által biztosított lehetőségek; a Scheimpflug effektus
• A tárgyfényképezés és a perspektíva
• A tárgyfényképezés kompozíciós lehetőségei
• A reklámfényképezés szemiotikai alapjai
• Az emberi test fényképezésével kapcsolatos anatómiai ismeretek
• Modellvezetés, sminkelés
• A műtermi portré lehetőségei, sajátosságai
• Divat- és zsánerfotó műtermi körülmények között
• A műtermi munkával kapcsolatos munkavédelmi tudnivalók

• Az illusztráció fogalma
• Szinkronikus és retorikus illusztráció A szubjektív illusztráció
• A fényképszerkesztés dramaturgiája
• A kép elemeinek hierarchiája
• A személyiség ábrázolása, az attribútumok A képes sajtóműfajok
• Képsor típusok
• A sajtófotó és egyéb fotográfiai megközelítések Helyzet és környezet
• A környezet jellegzetességei
• Környezet és személyek
• Fotografálási taktikák, stratégiák

• A szabályok felrúgásával készített felvételek
• Módosított vagy egyedileg előállított eszközökkel és anyagokkal készített képek
• Utólag manipulált fotók
• Kollázsok
• Montázsok
• Fotogramok
• Kemogramok
• Frottázsok
• A számítástechnika adta lehetőségek

• A tónusos fotó nyomtatásának előtörténete; a nyomtatott fotó megjelenésének jelentősége
• A tónusos kép nyomtatásának eszközei és azok sajátosságai
• A nyomdatechnika és a tördelés kihatása a kép készítésére és kiválasztására
• A képes sajtó kialakulása, és a társadalomban betöltött szerepének változása
• Az egyes újságtípusok sajátosságai
• A szerkesztés és képszerkesztés hatása a kép és az újság egészének mondanivalójára
• A képes reklámok szerepe a sajtótermékek (vizuális) hatásában

A jelölt készségszinten ismerje az általa a tanulmányai során használt technikai eszközök, fényképezőgépek, nagyítógépek, műtermi eszközök, kezelését és a laboratóriumi munkához szükséges vegyszerek összeállítását, használatát, a fekete-fehér pozitív és negatív laboratóriumi eljárásokat.

A jelölt a gyakorlatban legyen képes a fotográfia adta formanyelvi lehetőségek, a kompozíció, a nézőpont, a perspektíva, a világítás, a tónusok, a kontraszt tudatos alkalmazására egy meghatározott cél érdekében a zsáner-, a riport-, a portré-, a tárgy-, a reklámfotó, az illusztráció és a kreatív fényképezés területén, szabadban és műteremben egyaránt.

A jelölt tudja a feladathoz, illetve a céljaihoz szükséges technikai eszközöket, nyersanyagokat és eljárásokat megválasztani.

A reális lehetőségeken belül legyen képes a fotólaboratórium berendezési tárgyait és eszközeit szakszerűen használni.

Ismerje a vegyszerek készítésének és kezelésének módját

Ismerje és legyen képes alkalmazni a negatív és pozitív eljárásokat, a laboratóriumi munkával kapcsolatos munkavédelmi tudnivalókat.

• a színelméletet
• az additív és szubtraktív színkeverési eljárást
• a színszűrést a fekete-fehér, a színes diapozitív és a színes negatív-pozitív eljárásban,
• a színes negatív-pozitív és fordítós anyagok jellemzőit, és eszerinti csoportosításukat,
• a szín hatását a kép jelentésére.

Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte és a szakmai vizsgára jelentkezett.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga két vizsgarészből ál1.

1 A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell készítenie az utolsó évfolyam szorgalmi ideje alatt a fotóriport, az illusztráció, az alkalmazott fotó vagy a kreatív fényképezés területéről. A vizsgamunkát (az annak részét képező vázlatokkal, változatokkal és a megvalósítás folyamatát, valamint a kész munkát leíró-elemző dolgozattal) a jelöltnek a szóbeli vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.

A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény határozza meg az alábbiak szerint.

A vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladat.

A feladat meghatározása a tanulmányok során nyújtott ismeretekre épül.

2. Komplex rajz-festés, rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.

A vizsga időtartama: 360 perc.

A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a képzés szakmai követelményei alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, azt átdolgoztathatja.

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

• Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét. Szakelmélet:
• Fotótörténeti és esztétikai ismeretek
• Képszerkesztési és tipográfiai ismeretek
• Anyag és technológiai ismeretek

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.

A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.

A SZAKMAI VIZSGA ÉRTÉKELÉSE

A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-festés, rajz-mintázás vizsgarész érdemjegye és a vizsgamunkára kapott érdemjegy átlaga adja.

A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből, vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.

A SZAKMAI VIZSGA EGYES RÉSZEI ALÓLI FELMENTÉS FELTÉTELEI

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

Ha a jelölt már rendelkezik képző- és iparművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő, vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, rajz-mintázás, valamint a művészettörténet tantárgyakból.

A szakelmélet és a szakmai gyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

A SZAKMAI VIZSGA SZERVEZÉSE

Szakmai vizsga csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető.

A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

A szakképesítés megnevezése: alkalmazott fotográfus

A munkaterület rövid leírása

Az alkalmazott fotográfus olyan alkotó gondolkodású szakfényképész, aki magas esztétikai színvonalon képes a legkülönbözőbb felhasználású nyomdatermékekhez kapcsolódó fényképészeti megbízások teljesítésére. Alkalmas a reklám, a divat, a műszaki- és műtárgy fényképezésre, valamint könyv-, folyóirat illusztrációk, reprodukciók készítésére. Fotóriporteri feladatokat is ellát.

Elvégzi a különböző célra készült fekete-fehér fotók laborálási munkáit. Képes a színes kidolgozó laboratóriumok szakszerű instuálására.

Alapos szakmai, művészi és művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési és alkalmazott fotográfiai feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására a különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken.

A KÉPZÉS IDŐTARTAMA

Párhuzamos oktatás esetén a képzés időtartama 5 tanév, a szakmai elméleti és gyakorlati órák száma minimum 3484, maximum 3596.

Elmélet aránya 40%. Gyakorlat aránya 60%.

• Rajz-festés, rajz-mintázás
• Művészettörténet
• Népművészet
• Ábrázoló geometria
• Betűrajz
• Alkalmazott fotográfus szakmai elmélet
• Alkalmazott fotográfus szakmai gyakorlat
• Gazdasági és jogi ismeretek

Párhuzamos oktatás a kilencedik évfolyamtól a tizenkettedik évfolyamig, a tizenharmadik szakképző évfolyam.

Párhuzamos oktatás esetén a tanuló a közismereti érettségi vizsgát a tizenkettedik évfolyam végén, a szakmai vizsgát a tizenharmadik évfolyam befejezése után teheti le.
Az ajánlott óraszámok az elmélet és a gyakorlat arányát megtartva rugalmasan használhatók. Az oktatás blokkosítva is szervezhető.
A központilag előírt elméleti és gyakorlati tantárgyak óraszámainak 20%-a a helyi igényeknek megfelelően átcsoportosítható, vagy más tantárgyakra fordítható.
* Az alkalmazott fotográfus szakmai gyakorlatot a közoktatásról szóló törvény 3. számú melléklet II. rész 6. pontja alapján három-hat tanulóból álló csoportban kell megszervezni.
Az alkalmazott fotográfus szakképzésben folytatott szakmai gyakorlat elméletigényes gyakorlatnak minősül.

1. A PROGRAM CÉLJA, FELADATA

Az alkalmazott fotográfus szakmai ismeretek tantárgy tanításának célja a kor követelményeinek megfelelő, olyan középfokú művészeti szakember (szakfényképész) képzése, aki alkotó gondolkodású, mesterségbelileg is jól felkészült, és a legkülönbözőbb felhasználású nyomtatványok előállításával kapcsolatos konkrét fotográfiai megbízások teljesítésére, tehát reklám- és divatfényképezési, műszaki felvételezési, műtárgy-fényképezési és reprodukciós, könyv- és folyóirat-illusztrációs és riporteri munka végzésére egyaránt alkalmas.

Munkája ellátására képes alkalmazottként, önálló vállalkozóként, és tehetségétől, ambíciójától függően tanulmányait művészeti vagy más felsőoktatási intézményben folytathatja.

• a szakma és a szakterületek rövid történetét (a képalkotás és a képrögzítés kialakulása, a fényképezés technikai fejlődése és annak hatása a képi ábrázolásra, az egyes fotográfiai műfajok rövid története, kiemelkedő személyiségek a fényképezés egyetemes és hazai történetéből, a napjainkat jellemző fotográfiai tendenciák),
• a fényképezés formanyelvi lehetőségeit, a fény, árnyék, tónus, kompozíció tudatos alkalmazását,
• a szakma és szakmaterületek, tehát általában a fotóesztétika alapjait,
• a fényképezéskor szükséges technikai eszközök (fényképezőgépek, műtermi eszközök, laborberendezések működését, kezelését),
• a járatos fényérzékeny anyagok (papír, film) tulajdonságait, kezelését, és a nyersanyagoknak a feladathoz illeszkedő kiválasztását,
• a fényképezésben használatos vegyi anyagok fajtáit, azok működését, kezelését,
• a fotografálásra és a képek nyilvánosságra hozatalára vonatkozó jogi és etikai ismereteket,
• a baleset- és munkavédelmi előírásokat,
• a színelmélet alapjait, a színrendszereket, a színrebontást,
• a képfeldolgozás és a képmanipuláció lehetőségeit.

• hivatástudatukat, fejlessze felelősségérzetüket s mindazokat a tulajdonságaikat, melyek képessé teszik őket feladataik önálló, kreatív módon alkotó, művészi szintű elvégzésére,
• a vélemény nyilvánítás, ítéletalkotás igényét és képességét.

• a szakma gyakorlása során előforduló tipikus feladatokat, feladatcsoportokat s azok megoldási lehetőségeit,
• a szakma és szakterületei rövid történetét, fejlődését, irányzatait,
• a szakma gyakorlásához kapcsolódó eszközök, gépek, berendezések, fényérzékeny és vegyi anyagok tulajdonságait, használatukat, lehetőségeiket, korlátaikat, egymással való összefüggéseiket,
• a feladatukhoz kapcsolódó szakmaterületek (nyomdaipar, lap- és könyvkiadás, reklámpszichológia, szemiotika, stb.) sajátosságait, szempontjait, technológiai és egyéb követelményeit a munka sikeres elvégzéséhez szükséges szinten,
• a szakma gyakorlásához szükséges jogi, etikai, gazdasági, baleset- és munkavédelmi szabályokat, törvényeket, előírásokat.

• a szakma gyakorlásával kapcsolatos eszközök, gépek, berendezések, anyagok rendeltetésük szerinti használatára,
• a munka megszervezésére, az eszközigény reális felmérésére,
• a munkatársakkal (laboráns, világosító stb.) való együttműködésre,
• a modellek vezetésére, a kontaktusteremtésre,
• a művészeti háttér- és elméleti ismeretek integrálására, alkalmazására a feladatok megoldásában,
• munkájuk során az oda vonatkozó jogi, etikai, gazdasági, baleset- és munkavédelmi szabályok alkalmazására, betartására,
• a megrendelővel célirányosan tárgyalni, és feladat megoldásával kapcsolatban kreatív módon ötletekkel, elképzelésekkel előállni, azok mellett érvelni, igazukat bizonyítani,
• a szakmai feladatok művészi szintű, esztétikus végrehajtására és prezentálására,
• az elkészített munka önkritikus elemzésére, minősítésére.

10. ÉVFOLYAM

évi 252 óra (heti 7 óra)

Bevezetés, alapfogalmak, alapismeretek kb. 14 óra

Munka- és balesetvédelmi oktatás

A szakma fő szakterületeinek, illetve az iskola ötéves szakmai képzési programjának rövid ismertetése

A feladatok és elméleti ismeretek értékelési módjának, számonkérésének megbeszélése

A laboratóriumok, műtermek és tantermek bejárása, berendezéseik, illetve sajátosságaik áttekintése

A tanulók saját fényképezőgépe, illetve az egylencsés, tükörreflexes fényképezőgép felépítése, működése, kezelése

1. Feladatcsoport kb. 21 óra

A fényképezőgép beállítása, a beállítás következményei

Az expozíció

Az élesség beállítása

A fényképezőgép kezelésének gyakorlása

Önállóan, de tanári jelenlét mellett készített felvételek, meghatározott (külső) helyszínen, kedvező technikai adottságok között

Egyedi képek készítése, „érdekes" látványok keresése A saját negatívok előhívása

Kontakt másolat és nagyítási próbák a saját negatívról Különböző fokozatú papírok használata

2. Feladatcsoport kb. 35 óra

A fotólaboratórium berendezési tárgyai és eszközei

A vegyszerek készítése és kezelése

A negatív eljárás alapjai

A pozitív eljárás alapjai

A gradáció fogalma

Egyedi képek készítése, „érdekes” látványok keresése

A saját negatívok előhívása

Kontakt másolat és nagyítási próbák a saját negatívról

Különböző fokozatú papírok használata

3. Feladatcsoport kb. 28 óra

A nézőpont megválasztásának képi jelentősége

Fotótörténeti példák

Egyedi képek készítése különleges nézőpontokból

4. Feladatcsoport kb. 28 óra Elmélet

A zársebesség és a fényrekesz, mint a mozgásábrázolás és a mélységélesség tudatos megválasztásának eszköze

Fotótörténeti példák

A mozgás érzetének visszaadása képi eszközökkel

A téma egyes részeinek kiemelése a mélységélesség helyes megválasztásával

5. Feladatcsoport kb. 28 óra

A megvilágítás hatása a tárgyak térbeli megjelenésére

Az anyagszerűség feltételei

Fotótörténeti példák

Tanulmányok készítése a világítási alapesetekre (lapos, súrló és ellenfény, szórt és direkt megvilágítás)

Felvételek készítése tudatosan megválasztott fényviszonyok között

6. Feladatcsoport kb. 35 óra

Az emberek, élőlények fényképezésének sajátosságai

A karakter

A jellemző pillanatok megragadása

Fotótörténeti példák

Az emberek, élőlények fényképezésének etikai, viselkedési szabályai Gyakorlat

Emberek fényképezése természetes cselekvésük megzavarása nélkül (Ellesett pillanatok)

7. Feladatcsoport kb. 35 óra

A képpár és a képsor fogalma

A rész és az egész - egy cselekvéssor visszaadása jellemző pillanatok megragadásával

Egy képsor összeállításában rejlő dramaturgiai lehetőségek

Fotótörténeti példák

Egyszerű szituáció ábrázolása képsorban

8. Feladatcsoport kb. 21 óra

Az első év során tanult elméleti ismeretek átismétlése, rendszerezése Gyakorlat

Az év során készített felvételek rendszerezése, a zárókiállítás összeállítása

11. ÉVFOLYAM

évi 252 óra (heti 7 óra)

1. Feladatcsoport kb. 35 óra

A (fotó)illusztráció fogalma

Szinkronikus és retorikus illusztráció

Fotótörténeti példák

A fény természete és jellemzői; fénytechnikai mértékegységek

A geometrikai optika és a képalkotás - luk, szférikus lencsék és tükrök

Portrék és egészalakos felvételek készítése ismert és ismeretlen emberekről, kontaktusteremtés

2. Feladatcsoport kb. 28 óra

A szubjektív illusztráció

A fényképszerkesztés dramaturgiája

Az egyes fénykép elemeinek hierarchiája Fotótörténeti példák

A szférikus lencsék leképezési hibái

Parkok esztétikája; a vegetáció karakterének felismerése és a felvételen való visszaadása

3. Feladatcsoport kb. 35 óra

A személyiség ábrázolása; az attribútumok

Fotótörténeti példák

A fényvisszaverődés és a fénytörés; síktükör, prizmák

Portrék és egészalakos felvételek készítése megkonstruált környezetben

4. Feladatcsoport kb. 28 óra

A környezet jellegzetességei

A személyiség és a környezet egymásrahatása; a személyiségre utaló jegyek

Fotótörténeti példák

A látószög fogalma és összefüggése a negatívmérettel és a gyújtótávolsággal

A tanuló és családja otthoni környezetének bemutatása, 10-15 képes sorozatban

5. Feladatcsoport kb. 35 óra

A szabályok felrúgásával készített felvételek lehetőségei

Fényképezés módosított vagy egyedileg előállított eszközökkel és anyagokkal

Fotótörténeti példák

A fényerő

A képen szereplő perspektíva

Személyfelvételek, városképek, csendéletek készítése camera obscura és/vagy papírnegatív felhasználásával

Egyéni kísérlet újszerű technika létrehozására

6. Feladatcsoport kb. 35 óra

Kollázsok, montázsok, fotogramok, kemogramok, frottázsok A számítógép adta lehetőségek

Fotótörténeti példák

A fekete-fehér fényérzékeny anyagok felépítése és jellemzőik

A fekete-fehér kidolgozás kémiai háttere; az előhívók és rögzítők összetétele és működése közötti összefüggések

Kollázsok, montázsok, fotogramok, kemogramok, frottázsok létrehozása Egyéni próbálkozás újszerű hatások kialakítására

7. Feladatcsoport kb. 28 óra

A fotográfiai szemiotika alapjai

A gradációs görbe, és az általa hordozott információk; a Goldberg szabály A téma kontrasztja, a megvilágítás kontrasztja és a téma világosságterjedelme

A fénymérés módszerei és eszközei

Egy adott vers vagy novella illusztrálása 10-20 képpel, tetszőlegesen megválasztott technikával

8. Feladatcsoport kb. 21 óra

A második évben tanult elméleti ismeretek rendszerezése

A második évben készített felvételek rendszerezése és az év végi kiállítás összeállítása

12. ÉVFOLYAM

évi 288 óra (heti 8 óra)

1. Feladatcsoport kb. 40 óra

A nyomtatott fotó megjelenésének következményei és fontossága, a képes sajtó története

Képes sajtóműfajok

Fotótörténeti példák

Nyomdatechnikai ismeretek

Tipográfiai ismeretek (az általános képzés részét képező „betűrajz" tantárgy által nyújtott ismeretek rendszerezése és elmélyítése)

A nyomdai tükörlap elemei

A tükörlapon való tervezés jelzésrendszere

Komponálási gyakorlatok tükörlapon szövegfolt és képfolt, illetve szöveg és kép felhasználásával

A kép és szöveg jelentését tudatosan befolyásoló tervezés

2. Feladatcsoport kb. 32 óra

A hírkép jellemzői

Fotótörténeti példák

A napilapokra jellemző szerkesztési és tervezési elvek

Számítástechnika a tervezésben -szövegszerkesztés, képfeldolgozás Gyakorlat

Hírképek fotografálása, a hozzájuk tartozó képaláírás elkészítése, és adott tükörlapra tördelési-tervezési javaslatok elkészítése

3. Feladatcsoport kb. 32 óra

A fotóriport kialakulása -fotótörténeti példák

A fotóriport tartalmi és technikai követelményrendszere

A hetilapokra jellemző szerkesztési és tervezési elvek

A szerkesztés és a képszerkesztés hatása a kép és az újság egészének mondanivalójára

Fotóriport készítése egy oldalpárra

A fotóriporthoz tartozó írás elkészítése

Tördelési-tervezési javaslatok elkészítése a rendelkezésre álló képek és szöveg felhasználásával egy oldalpárra, adott karakterű sajtótermék részére, adott tükörlapra

4. Feladatcsoport kb. 48 óra

A havi és ritkább megjelenésű lapok, egyedi és speciális kiadványok szerkesztési és tervezési jellemzői

Nagyobb terjedelmű képriportok fotografálásánál követendő elvek Fotótörténeti példák

Képriport fényképezése 3-5 oldalpárra

A képriporthoz tartozó írás elkészítése

Tördelési-tervezési javaslatok készítése a rendelkezésre álló képek és szöveg felhasználásával, adott karakterű sajtótermék részére, adott tükörlapra

5. Feladatcsoport kb. 24 óra

A fotóetűd szerkesztési, fotografálási jellemzői

A színes képvisszaadás elve, a negatív-pozitív és a fordítós színes nyersanyagok felépítése; additív és szubtraktív színkeverés

A színes kidolgozás alapelvei

Fotóetűd készítése meghatározott, rövid idő (öt óra) alatt, megadott helyszínen

Tördelési, tervezési javaslat a fotóetűd megjelenésére

6. Feladatcsoport kb. 48 óra Elmélet

A fotóesszé

Fotótörténeti példák

A könyvtervezés sajátosságai

Színszűrés a színes negatív-pozitív és a színes diapozitív eljárásban A színhőmérséklet fogalma

A szín kihatása a kép jelentésére

Fotóesszé készítése megadott témában és terjedelemben

Szerkesztési és tervezési javaslat és egy változat makettje a fotóesszé megjelenítésére

7. Feladatcsoport kb. 32 óra Elmélet

Prospektusok, reklámkiadványok szerkesztési, tervezési sajátosságai Fotótörténeti példák

A viszonossági törvény, és az attól való eltérések

A reprodukciós fényképezés problémái

Felvételek készítése megadott témájú prospektushoz

Tervezési javaslatok és egy változat makettje a rendelkezésre álló képek és vakszöveg felhasználásával

8. Feladatcsoport kb. 24 óra

A tanév során tanult ismeretek rendszerezése

Az év végi kiállítás összeállítása

13. ÉVFOLYAM

évi 252 óra (heti 7 óra)

1. Feladatcsoport kb. 40 óra

Az alkalmazott fotográfia műfajai

A tárgyfotó és a csendélet

Fotótörténeti rendszerezés és példák

Az alkalmazott fotográfia technikai háttérigénye

Műtermi világítási és kompozíciós gyakorlatok tárgyasztalon

Tárgyak fényképezése természetes és mesterséges fénynél

Tárgycsoport beállítása és megvilágítása

Csendélet fényképezése műteremben, mesterséges fénynél és természetes környezetben, természetes fénynél

2. Feladatcsoport kb. 32 óra

A portréfényképezés sajátosságai Fotótörténeti rendszerezés és példák

Portré fényképezése műteremben, mesterséges fénynél és természetes környezetben, a meglévő fénynél

3. Feladatcsoport kb. 40 óra

Az aktfényképezés sajátosságai

Fotótörténeti rendszerezés és példák

Akt fényképezése műteremben, mesterséges fénynél és természetes környezetben, a meglévő fénynél

4. Feladatcsoport kb. 40 óra

A divatfényképezés sajátosságai

Fotótörténeti rendszerezés és példák

Divatfényképek készítése műteremben, mesterséges világításnál és természetes környezetben, a meglévő fénynél

5. Feladatcsoport kb. 40 óra

Az alkalmazott fotográfia formanyelvi kísérletei -fotótörténeti példák A formanyelvi kísérletek eszköz- és anyagháttere; speciális és egyedi fényképezőgépek, speciális nyersanyagok, illetve nyersanyagok rendhagyó alkalmazása

Számítógépes lehetőségek újszerű hatások létrehozására

Csendélet, akt vagy divatfotók készítése rendhagyó formanyelvi lehetőségek kiaknázásával

6. Feladatcsoport kb. 32 óra

Hanglemezborító készítésének sajátosságai

Megvalósult példák elemzése

Hanglemezborító készítése megadott zenére, vázlatok és makett

7. Feladatcsoport kb. 32 óra

Táj, városrész, épület és belső terek fényképezésének sajátosságai Fotótörténeti rendszerezés és példák

Tájkép készítése a táj karakterét visszaadó meteorológiai és világítási viszonyok között

Városrész, épület fényképezése műszaki és „szubjektív" felfogásban Lakás belső terének fényképezése

8. Feladatcsoport kb. 24 óra

A tanév során tanult elméleti ismeretek rendszerezése

A tanévzáró kiállítás összeállítása

14. ÉVFOLYAM

évi 320 óra (heti 10 óra)

1. Feladatcsoport

A fotótörténet rendszerező áttekintése, 1. rész

A gyakorlati feladat végrehajtásához szükséges konzultációk (a technikai kérdéseken túl a riport témáját illetően is)

Nagyobb lélegzetű riport készítése megadott célú felhasználásra A riporthoz tartozó írásos anyag elkészítése

Tördelési és tervvázlatok készítése a rendelkezésre álló képek és szöveg felhasználásával

2. Feladatcsoport

A fotótörténet rendszerező áttekintése, 2. rész

A gyakorlati feladat végrehajtásához szükséges konzultációk (a technikai kérdéseken túl a prospektus témáját - például a termék sajátosságait illetően is)

Prospektus fényképeinek elkészítése

Tördelési és tervvázlatok, valamint egy meghatározott rész makettjének elkészítése a rendelkezésre álló képek alapján

3. Feladatcsoport

A fotótörténet rendszerező áttekintése, 3. rész

A gyakorlati feladat végrehajtásához szükséges konzultációk

Képsorozat vagy egyedi, de összetartozó képek készítése egy problémakör vizsgálatára a képzőművészeti fotóhasználat területéről

4. Feladatcsoport

Az szóbeli vizsgatételek részletes kidolgozása

A gyakorlati szakmai vizsgamunka tervezése, kivitelezése

A szakma sajátosságainak megfelelően az időjáráshoz, illetve eseményekhez való kötődés, szervezési követelmények illetve a technikai adottságok korlátai (a műterem befogadóképessége, eszközök száma, stb.) miatt általában minden növendék egyszerre több feladaton dolgozik, illetve az egyes növendékek számára az elvégzendő feladatok sorrendje nem ugyanaz. Mindez a kényszerűség jelentős tanári többletmunkát igényel, ugyanakkor segíti, hogy a diákokban a szakma gyakorlásához nélkülözhetetlen önállóság és önkontroll kialakuljon és megerősödjék. Egyes feladatok, feladatcsoportok a tanulmányok során többször is előfordulhatnak, azokat az elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában mindig a lehető legmagasabb szinten kell megoldaniuk a tanulóknak. A felvételezési feladatok megoldása - azok jellegéből adódóan - a legtöbb esetben az iskolaidőn kívül, és az iskolától távol történik. A gyakorlati órákon ez esetben csak a vázlatok megbeszélése, korrigálása, illetve a laboratóriumi munkák folynak.

A siker érdekében a feladatok, feladatcsoportok személyre szóló kiadásánál fontos a tanuló feladathoz való személyes kötődése, motivációja. Ezért célszerű a tanuló által érdekesnek, vonzónak tartott feladatok kiadása, ugyanakkor megfelelő arányban kapjon mellette kötelező, általa nem választható feladatokat is, hiszen későbbi munkája során is ilyen feladatok megoldásával kell szembenéznie.

Az alkalmazott fotográfus szakma gyakorlása nem nélkülözheti a rajzi, művészettörténeti, népművészeti, ábrázoló geometriai, betűrajzi órákon szerzett ismeretek integrálódását, beépülését a személyiség munkájába, szemléletébe.

Az előbb felsorolt művészeti kiegészítő tárgyak ismeretanyaga mellett a közismereti oktatás humán része (történelem, irodalom, nyelvtan) biztosítja azt a kultúrtörténeti tájékozottságot, mely a szakma magas szintű gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges.

A művészeti irányzatok, stílusok, technikák, alkotások napra kész követéséhez, a szakmai eszközpark és lehetőségek fejlődésének nyomon követéséhez ma már elengedhetetlen legalább egy idegen nyelv középfokú ismerete. Ezt hivatott biztosítani a nyelvoktatás.

A természettudományokat oktató közismereti tárgyak nyújtják azt az alapot, amely egyrészt az általános műveltség részét képezi, másrészt ezek a földrajzi, biológiai, matematikai, fizikai, kémiai ismeretek nélkülözhetetlenek a szakmai anyagok, eszközök, berendezések, technológiai folyamatok eredete, fejlődése, működése megértéséhez.

A fotográfus mindennapi munkája során folyamatosan szerteágazó problémákkal találkozik, amennyiben azokat fényképezi. Magas színvonalú általános műveltség, olvasottság, a szinte mindenre való nyitottság nélkül elképzelhetetlen, hogy a fotográfusi szakma eredményesen művelhető legyen.

A szakmához kapcsolódó jogi, etikai, gazdasági ismeretek nélkül a szakma gyakorlója olyan kockázatot vállal, amely előbb-utóbb anyagi, erkölcsi veszteséggel, és a szakmából való kirekesztődéssel jár.

A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti.

A tanulók munkáját év közben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Biztosítani kell a minél szabadabb megnyilatkozást akár szóban, akár a megvalósított munkák által.

A tanulók évközi munkájának értékelése az elméleti témákból szóban, a gyakorlati feladatokból, feladatcsoportokból pedig a határidőre leadott, kész munkák alapján történik.

A tanult elméleti anyag egy témájáról a tanuló félévenként legalább kétszer szóban számoljon be. A felelet tartalmazza a kérdés átfogó ismertetését, ugyanakkor térjen ki a részletekre is. Bizonyos témakörök esetén a tanuló előmenetele, az elméleti kérdésben való elmélyültsége célszerűen dolgozaton vagy otthon önállóan elkészített kistanulmányon mérhető le.

A jelen tantervben rögzített feladatcsoportok utolsó 3-4 óráját szánjuk a feladatok értékelésére és az új témakör feladatainak megbeszélésére, hogy a tanulóknak legyen idejük az új feladatok vázlatainak, terveinek elkészítésére.

A gyakorlati feladatok értékelése az összes tanuló által elkészített feladat bemutatása, kirakása után kezdődik el. Ha lehetséges, a feladatok értékelése a tanulócsoport valamennyi tagja jelenlétében történjék. A szaktanár egyenként értékeli a kirakott feladatokat.

A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Felsőbb osztályba csak az a tanuló léphet, aki a tanévet eredményesen teljesítette.

• minden alkalmazott fotográfus tanuló rendelkezzen egy darab egylencsés, tükörreflexes, kisfilmes fényképezőgéppel, három objektívvel (alap, nagylátószögű, tele). Mindaddig, amíg a tanuló (szülei) saját tulajdonú géppel nem rendelkezik, továbbá a saját gépek esetleges javításának időtartamára az iskola biztosítson gépet a diákok részére. Szükséges gépmennyiség: minimum egy évfolyam létszámának megfelelő számú komplett szett. Ehhez a géptípushoz szükséges továbbá két-három speciális objektív, úgymint 4-500 mm-es teleobjektív, extra nagylátószögű objektív, makro-objektív, tükör-objektív, zoom, halszem stb.,
• hat-hét fős tanulócsoportokat számítva: kettő darab műtermi fényképezőgép, 9x12 cm, vagy 4x5" negatívmérettel, roll- sík- és Polaroidfilmkazettákkal, csereobjektívekkel, kiegészítő elemekkel,
• négy darab középméretű (6x6 vagy 6x7 cm negatívméretű) fényképezőgép csereobjektívekkel (alap, nagylátószögű, tele, makro) és tartalék kazettákkal,
• színszűrők és egyéb kiegészítők három-négy ember egyidejű munkájához szükséges mennyiségben,
• kettő darab műtermi állvány és három-négy darab hordozható, de erős fényképezőgép-állvány,
• kettő darab műtermi tárgyasztal, valamint különféle méretű, anyagú és
  színű/mintázatú fotóhátterek portré-, személy- és tárgyfelvételekhez,
• két ember egyidejű munkájára alkalmas méretű és kialakítású fotóműterem,
• kettő darab vakufénymérő, három darab beeső, (folyamatos) fény mérésére alkalmas fénymérő, egy darab színhőmérsékletmérő és egy darab spotfénymérő,
• kétszer háromlámpás műtermi vakukészlet, állványokkal vagy mennyezetre szerelt sínrendszerrel,
• 52öt-hat darab folyamatos fényű fotólámpa (halogén), reflektorállványokkal,
• állványok derítőlapok, kubusok,
• komplett sötétkamra-felszerelés egy teljes évfolyam egyidejű munkájának biztosítására, plusz két tartalék munkahely (nagyítógép, nagyítóasztal, exponáló óra, sötétkamra-lámpa, személyenként) és minden 4-5 fő részére 4 db 30x40 tál elhelyezésére alkalmas munkaasztal megfelelően tágas sötétkamrában felállítva, ahol a ki- bejárás munka közben is lehetséges. A laboratórium rendelkezzen gépi szellőzéssel, ha a légköbméter/tanuló arány ezt igényli,
• két darab jóminőségű fényképvágó berendezés
• negatív laboratórium nagy és kistankos fekete-fehér előhívásra, évfolyamonként hat-hét fős tanulócsoportokat számítva évi kb. 1500 tekercs előhívására és kompakt színes hívógép esetenkénti színes filmhívásra, a laboratóriumban hideg-meleg és szúrt temperált folyóvíz szükséges,
• egy darab filmszárító szekrény,
• egy darab nagyteljesítményű szárítógép baritpapírok szárítására és lehetőség szerint egy darab RC szárító gép,
• egy darab átvilágító asztal
• kettő darab számítógép min. 20 MB RAM-mal, 17" monitorral, képfeldolgozó, szövegszerkesztő és kiadványtervező programmal, egy darab 600 dpi lézernyomtatóval, és egy darab 600 dpi síkágyas színes szkennerrel, illetve folyamatos hozzáférés ezekhez az eszközökhöz egyidejűleg két személy részére.