Életmódtörténet (12-13. évfolyam)

A nyugat-európai történelemoktatás évtizedek óta fokozatosan egyre kevesebb politikai eseménytörténetet ölel fel, és egyre bővíti az egykori korszakok hétköznapi embereinek életviszonyait, gondolkodásmódját bemutató anyagrészek arányát. Felismerték, hogy a régi történelemtanítási kánon nem képes a letűnt kultúrák megértéséhez közelebb vinni. Mikor királyok tetteit helyezte a középpontba, és nem tért ki arra, hogy milyen házakban laktak a király alattvalói, hogyan viszonyultak a gyermekeikhez, rokonaikhoz, vagy hogyan gondolkodtak az időről és így tovább, akkor úgy járt el, mintha egy távoli törzs antropológus kutatója csak azt vizsgálná, hogy milyen törzsfőnökök követték egymást, és milyen jeles tetteket hajtottak végre. Már pedig, ha távoli népek kultúrájának egésze érdekel bennünket, akkor miért lenne ez másképp a történelem kedvelt kultúrái esetében?

Az európai történészek figyelme és nyomukban a történelemoktatás így a kultúrák egészének vizsgálata (életmódtörténet, történeti antropológia, mikrotörténelem, mentalitástörténet stb.) felé fordult. Foglalkozni kezdett a demográfiai változások feltérképezésével, a demográfiai jelenségek mögött meghúzódó mélyfolyamatok vizsgálatával (egészségügyi és higiéniás viszonyok, családszerkezet, lakókörnyezet, élelmezés, ruházkodás, gazdálkodás technikája, viszony a természetes környezethez stb.), úgyszintén a társadalmi kapcsolatok azon területével, melyek a vagyoni és jogi rétegződésen „túl” húzódnak (pl. a nők helyzetével, a gyermekek életével, a kortárscsoportok szerveződésével, az információáramlással, a ruházkodás és lakókörnyezet társadalmi jelentéstartalmaival, a bűn és büntetés felfogásával és így tovább). Szintén felkeltette érdeklődésüket a mentalitás, a gondolkodásmód (a mindennapi rítusok, a túlvilágról, halálról alkotott kép, az illemszabályok és azok jelentései, az individuum és közösség viszonya, a világkép, idő- és térfelfogás, az ünnepek rituáléja és ennek jelentései és így tovább).

Ezt a tendenciát a hazai taneszközök egyáltalán nem vagy csak igen kis mértékben követték. Ugyanakkor a NAT és annak készülő újabb változata, illetve az új történelmi érettségi éppen ebbe az irányba mozdul el jelentős mértékben. Ezért többszörösen is szükséges e témakörhöz kiegészítő tananyagok és taneszközök készítése. Az őskor és az ókor tekintetében ezt a feladatot látja el e tananyag.

E tematika haszna a történelemtanítás során többrétű. Egyrészt lehetővé teszik a diákoknak, hogy megértsék a történelem korábban is tanul eseményeit: a római parasztok, plebejusok és optimaták változó életviszonyaiból a köztársaság válsága, a serviensek életviszonyaiból az aranybulla mozgalom vezethető le, a mezopotámiai életviszonyok pedig azt a hiedelemvilágot világítják meg, melyből a zsidó egyistenhit is merített.

Az események megértésén túl segít e tananyag kézzelfogható képet alkotni azokról az emberekről, akikről a hagyományos történelem beszél, hozzájárulva a tartósabb mert megragadhatóbb történeti ismeret kialakításához.

Mindezeken túl az életmódtörténet segít a diákoknak megérteni az őket körülvevő világot is. Rávilágít ugyanis, hogy mai szokásaink és reflexeink, gyakran mindennapi konfliktusaink is a távoli korok kultúráiban gyökereznek. Az „április 1-e”, a farsang, a Szilveszter, a „bolond ballagás” szokásai éppúgy régi kultúrákban gyökereznek, ahogy vidékiek és nagyvárosiak, „bennszülött” természeti népek és európaiak, ázsiai-afrikai bevándorlók és európaiak, idősebbek és fiatalabbak mindennapi súrlódásai mögött is a rokonság, vagyon, idő, individuum felfogásának azok a kulturális eltérései húzódnak, melyek történetileg alakultak ki, és melyekről ez a tananyag szól.

A témakörök egybeesnek Lőrinc László Életmódtörténet című köteteiben szereplőkkel. A feldolgozás kronologikus jellegű, azonban, mivel már a diákok foglalkoztak minden korszakkal, ezért lehetőség nyílik széles történeti párhuzamokban való gondolkodásra.

11. évfolyam témái

ŐSKOR VADÁSZ HORDÁK
Az anyag feldolgozása során kiemelten támaszkodunk A.P. Elkin: Az ausztráliai bennszülöttek élete című művének részleteire