AKG program

			Tantárgyi programok
	Mozgóképkultúra és médiaismeret 7 éves gimnáziumi képzés

11. évfolyam

A tanterv órakerete: 96 óra

Célok és feladatok

A mozgókép és médiaismeret tantárgy elsősorban a mozgóképi szövegértés képességének fejlesztését és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázását szolgálja. A tárgy oktatásának során a tanulók felkészültséget szereznek a különböző médiaszövegek önálló, értő, kritikus olvasásában, olyan módszereket sajátítanak el, amelyek képessé teszik őket arra, hogy nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat.

A mozgókép és médiaismeret nagy hangsúlyt fektet a képességfejlesztésre, kreatív gyakorlatokon keresztül lehetővé teszi, hogy a diákok maguk is alkothassanak különféle médiaszövegeket, ami élményszerűbbé, személyesebbé teszi az oktatást.

Hogy a média meghatározó szerephez jutott a társadalom egész, de kiváltképp a felnövekvő generációk életében, egyértelműen kimutatták a kutatások, s ezt igazolják hétköznapi tapasztalataink is. A 21. század diákjainak napirendjét, ismeretszerzését éppúgy meghatározza, ahogy étkezési, vásárlási szokásaikat, a média befolyásolja az értékrendjük, céljaik alakulását. A képi kultúra nemcsak megszüntette az írott szöveg dominanciáját, de átstrukturálja a hagyományos szocializáció (család, iskola, kisközösségek) kereteit, határát is. A tantárgy oktatásának célja és feladata ezért a naiv befogadói/fogyasztói szemlélet átértékelése, tudatos, kritikus, választásra és döntésre képes befogadói magatartás kialakítása.

A legfontosabb célok között szerepel tehát, hogy a tanulók képesek legyenek kiválogatni a médiaszövegek áradatából azokat az információkat, amelyekre szükségük van, amelyek gazdagítják gondolat- és érzelemvilágukat, fejlesztik esztétikai igényeiket. A célokhoz tartozó legfontosabb feladatok a képekbe kódolt információk felismertetése, megértetése, a tömegkommunikáció működésének, hatásainak megismertetése, elemzése, a közvetlen és a közvetett emberi kommunikáció változatos formáinak megértése, értelmezése. Tágabban a médianevelés a komplex személyiségfejlesztés eszköze, amelyben mód nyílik a mélyebb önismeretre, a saját és távoli kultúrák, életmódok, vallások, a másság megismerésére, a nyitott, toleráns magatartás kialakításának elősegítésére.

Fejlesztési követelmények

A megismerés képességének (a médiaszövegek, a médiafogyasztási szokások megfigyelése, a mozgóképi memória működtetése, a kódolás-dekódolás, indoklás, bizonyítás, rendszerezés) fejlesztése

A kommunikációs és együttműködési képesség mint személyiségfejlesztő eszközrendszer fejlesztése, a mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt emberi kommunikáció értelmezése, kifejtése szóban és írásban

Kritikai, kreatív szövegolvasás és szövegértés fejlesztése, önálló kérdések megfogalmazása a témával kapcsolatban, mozgóképi szövegek jelentésének, értelmezési tartományinak feltárása

A művészi alkotásokban, televíziós műsorokban megjelenő emberi sorsok, konfliktusok értelmezésével az énkép, önismeret fejlesztése, saját és a környezet médiahasználati szokásainak feltérképezése

A mozgóképi alkotások tanulmányozása során a magyar és az egyetemes kultúra iránti igény felkeltése, megismerésének elmélyítése, a társadalmi, történelmi összefüggések felismertetésének fejlesztése

A diákok képi kifejezőkészségének önálló, kreatív gyakorlatokkal történő fejlesztése, egyszerű képi, mozgóképi szövegek létrehozásának előkészítése, kivitelezése

A (mű)alkotás és a befogadás folyamatainak tudatosítása, a filmművészet alapvető állomásainak megismerése, a szerzői és a tömegfilm közötti különbségek felismerése, a jelentési szintek értelmezésének fejlesztése

A tudatos és szelektív befogadói magatartás kialakítása, a médiaszövegekben megjelenő kulturális minták, a hatásmechanizmus felismerése

Belépő tevékenységformák

Művek, műsorok ill. azok részleteinek csoportos megtekintése / a terjedelemből adódóan a hosszabb lélegzetű művek megtekintésére az órai kereteken belül nincs mód, ezeket a tanórai kereteken kívül célszerű megnézni; a tanórákon többnyire szövegrészletekkel lehet dolgozni

Szövegelemzés, képi, mozgóképi szövegek feldolgozása egyéni, kiscsoportos, vagy csoportos formában

A mozgóképi kifejezésmód eszközeinek tanulmányozása, alkalmazása megadott témák alapján

Rövid tanulói beszámoló, kiselőadás megadott témából, megadott szakirodalom vagy önálló informálódás alapján

Projektmunka: az óra keretét meghaladó, 4-6 hétre kiadott, több lehetőségből választható egyéni vagy kiscsoportos feladatok, tevékenységi formák (pl. anyaggyűjtés, kutatás, esettanulmány, forgatókönyv, storyboard, képregény, fotósorozat, interjú, filmelőzetes és a munkafolyamatokat tartalmazó munkanapló készítése)

Továbbhaladás feltételei

A tanuló legyen tisztában a mozgóképi kifejezésmód alapvető formanyelvi elemeivel, képes legyen felismerni mozgóképi szövegek olvasásánál, ill. alkalmazni a saját mozgóképi szövegalkotásában. Legyen képes az ábrázolás és reprodukció elhatárolására, a mozgóképi szövegek elemi szintű értelmezésére. Rendelkezzen alapvető fogalmi bázissal (a mozgókép formanyelve, film és cselekmény, tér/időszervezés, montázs, audiovizualitás, média, mediatizált közlésmód, közszolgálatiság, kereskedelmi média, közéleti és bulvársajtó, tabloid, virtuális valóság, web-oldal, hálózat, stb.)

Az év során el kell készítenie választott lehetőségekből egy gyakorlati projekt feladatot a hozzá tartozó munkanaplóval.

Témakörök	Óraszám	Tartalmak
A technikai képrögzítés alapjai	5	kép és valóság ábrázolás és reprodukció fényképezés sokszorosítás mozgókép elektronikus képrögzítés digitális képrögzítés virtuális valóság
A fotó alaptulajdonságai	5	időélmény/jelen, múlt keret a leképezés szintjei képkivágások dokumentum és manipulált kép/elfogadott manipuláció és hazugság
A mozgókép	5	mozi (vetítés, közönség, néző) a nézői szabadság (mozi, színház) a film előzményei hangosfilm, színesfilm
A mozgókép alaptulajdonságai	15	a folyamatos tér/idő felosztása és újraszerkesztése a montázs (elbeszélő, a nézői figyelem irányítása, a kiemelés (világítás, képi kompozíció, plánok, kameramozgás)
Mozgóképi szövegek rendszerezése	10	a valósághoz való viszony alapján eltérő hordozók szerint tematika és stílus alapján
A mozgóképi elbeszélés alapjai	5	történet és cselekmény beállítás és jelenet a mise en scene és az elbeszélő montázs eszközei tér/időszervezés jellegzetességei
Médiumok, tömegkommunikáció	10	közvetlen és közvetett kommunikáció kommunikációs eszközök globális és lokális kultúra
A nyilvánosság története	5	áttekintés az ókortól napjainkig technikatörténet
A média funkciói	12	információ szórakoztatás a befolyásolás technikái (szabadidő-áru, szerialitás)
A nyomtatott média néhány jellegzetes szövegtípusa	8	közéleti napilapok a bulvársajtó (tabloidok) a közbeszéd tematizálása
A televízió jellegzetes műsortípusai	16	a hír, hírműsorok közszolgálati és kereskedelmi csatornák összehasonlítása a reklám, célközönség, műsorsávok beszélgető műsorok a szappanoperák világa

12-13. évfolyam

Célok és feladatok

A 11. évfolyam egésze részt vesz a média és mozgóképkultúra oktatásban, ezzel szemben a 12-13. évfolyamon ez választható tárgy. A 12. évfolyamon heti 2 óra, a 13-on heti 3, amelyhez kötelező jelleggel párosul a filmklub heti rendszerességgel.

A legfontosabb cél változatlanul a mozgóképi szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és kritikus befogadói magatartás kialakítása, mélyítése, az audiovizuális média társadalmi szerepének, működésének megértése, s ez egyben a személyiségfejlesztés egyik alapvető eszköze.

Az előző évfolyamon alapszintű mozgóképnyelvi, médiaismereti tájékozottságot szereztek a tanulók. A 12-13. évfolyamokon a filmnyelvi tájékozottság és kifejezőkészség fejlesztése mellett a filmtörténet legfontosabb állomásainak ismerete, stílustörténet, műismeret, a műfajismeret elsajátítása a cél. Az eltérő alkotói és nézői szerep, a magas- és a tömegkultúra viszonyrendszerében történő műelemzés, egy-egy alkotó életművének megismertetése fontos eleme a tárgy oktatásának éppúgy, ahogy a tantárgyi integrációra való törekvés (irodalom, zene, képzőművészet, történelem, szociológia, pszichológia, esztétika, társadalomismeret, stb.) A médiaismereti anyag elsősorban a médiaintézmények gazdasági, politikai, jogi, etikai, kulturális rítusai működésének vizsgálatával bővül, mélyül a médiaszövegek befogadásának elemzése, a hatásmechanizmusok elméleti megközelítése. A média szocializáló, befolyásoló, manipulatív szerepének, a tapasztalt valóság és a valóság médiareprezentációja közötti összefüggések, különbségek felismertetése, elmélyítése, ezek okainak vizsgálata (kisebbségek, különböző kultúrák tekintetében) a feladat. A 12-13. évfolyamokon fokozatosan erősíteni kell a fogalmi gondolkodást, az absztraháló készséget, a szaknyelv használatát, az ismeretek alkalmazását a műelemzések során. Az önálló, kreatív gyakorlati feladatok elvégzése változatlanul meghatározó szereppel bír.

Belépő tevékenységformák

A 11. évfolyamban alkalmazott tevékenységformák adaptálhatók a továbbiakban is, de megjelenhetnek az önálló írásművek

Műelemző esszé (egy mű részletes értelmező elemzése, egy alkotó megadott pályaszakaszának ismertetése, egy stílustörténeti korszak ismertetése, műfaji elemzés, stb)

Média miniesszé (ez elősegíti az írásbeli érettségi feladatmegoldását)

Filmklublátogatás

12. évfolyam

64 óra

Témakörök	Óraszám	Tartalmak
Mozgóképnyelv	15	A látvány mozgóképnyelvi megszervezése az elbeszélő helyzete a mozgóképnyelvi szövegben( leíró, szubjektív) A montázs szerepe a jelentésalkotásban montázselméletek lineáris, párhuzamos, szeriális asszociációs montázs belső montázs A valóság és a mozgókép viszonya a szerepjáték dokumentumfilm valóság és televízió hitelesség kérdése
A mozgóképi szövegek rendszerezése	20	Filmműfajok, műfajfilmek magas- és tömegkultúra stílus, kézjegy, szerzőiség archetípusok néhány jellemző műfaj(western, melodráma, bűnügyi filmek filmsztár. médiasztár
A média társadalmi szerepe	15	A mediatizált közlésmód napirend-kijelölés sokszínűség és egyenkultúra virtuális közösség hatáselméletek (kultivációs kutatások, a média rítusai)
Jellegzetes médiaszövegek, műsortípusok	14	A híradó A sorozatok típusai A reklám és a klip A valóságshow – benne leszek a tévében, az interaktivitás mint igény

13. évfolyam

87 óra

Témakörök	Óraszám	Tartalmak
A mozgóképi szövegek rendszerezése	50	Szerzői film, tömegfilm Stílustörténeti korszakok szovjet avangarde német expresszionizmus tiszta film, szürrealizmus francia lírai realizmus olasz neorealizmus a modern film irányzatai a magyar film 1945 előtt az 50-es évek a 60-as évek magyar újhulláma a 70-es évek kortárs magyar film kortárs európai film kortárs Hollywood Elbeszélés-elméletek a hollywoodi elbeszélés a modern filmek elbeszéléstechnikája a posztmodern elbeszélés
A média társadalmi szerepe	25	A közönség állampolgári, nemi, fogyasztói szerepei A médiaintézmények A mediatizált nyilvánosság jogi, etikai környezete A nyilvánosság morális, politikai, jogi, határai, az ábrázolás normái, a személyiség védelme, a médiaerőszak A valóság médiareprezentációja – ideológia és politika, valóság és virtualitás viszonya
Jellegzetes médiaszövegek, műsortípusok	20	A hírek objektivitása, hír és vélemény Tematikus csatornák A hiteles médiaszemélyiség Az új médiumok(multimédia és internet)

A továbbhaladás feltételei

A tanuló legyen tisztában a mozgóképi kifejezésmód formanyelvével, ezt tudja alkalmazni műelemzések során. Ismerje a magaskultúra és a tömegkultúra közötti témaválasztás-, stílus-, formanyelv-, elbeszélésmódbeli különbségeket. A filmtörténeti, stílustörténeti korszakokban néhány meghatározó alkotó műveinek, a magyar filmtörténet meghatározó korszakainak, műveinek, alkotóinak ismerete. Önállóan elkészítette a projektfeladatát (video etűdök, riportok, felmérések, fotósorozat, iskolai események képes beszámolói, stb. és hozzá tartozó munkanapló beadása). Tisztában van a média működési mechanizmusaival, befolyásolási technikáival, tudatosan alakítja saját befogadási szokásait. A tanulók ismereteiket , véleményüket szóban és írásban szabatosan tudják kifejezni.

Filmek, filmválasztás

A tantervben tudatosan nem jelöltünk meg filmlistát. A filmkánon csak kialakulóban, igen képlékeny és állandóan változó, bővülő - azaz aligha beszélhetünk a meglétéről. Nincs szándék a legjelentősebb művek megnevezésére, ajánlott filmlistát a Korona Kiadó Tanári kézikönyve és a Médianavigátor honlap tartalmaz. Természetesen az ott felsoroltakon kívül is szabad a választás, a kortárs filmeket, televízió műsorokat pedig mindig a tanárnak kell beépítenie a tananyagba. Fontos, hogy a film verbális és képi kifejezésmódjai összhangban legyenek a tanulók élettapasztalataival, életkorával, a korhatár szabályokat be kell tartani. Az érettségi vizsgakövetelményekre való tekintettel a magyar és az egyetemes szövegek aránya nagyjából 40-60%, a kortárs film jelenléte kb. 30%-os lehet.

Taneszközök

Technikai feltételek

Televízió

Videó, videokazetták a felvételekhez

DVD lejátszó

Kamera

Számítógép, megfelelő szoftver

Fényképezőgép

Multimédia CD-k

Műsoros videokazetták, DVD-k

CD-ROM

Multimédia stúdió

Video és multimédia projektor

Mozi

Iskolánkban a felsoroltak rendelkezésre állnak.

Ajánlott tankönyvek

Horváth Beáta: Média és mozgóképkultúra 8. osztály (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004)
Hartai László-Muhi Klára: Mozgókép és médiaismeret I-II. (Korona Kiadó, 2004)
Film és médiaelméleti szöveggyűjtemény (Korona Kiadó, 2002)
Tanári kézikönyv (Korona Kiadó, 2003)


	Tantárgyi programok

Mozgóképkultúra és médiaismeret