Társadalomismeret (12-13. évfolyam)

Társadalomismeret

A társadalomismeret tantárgy kötelező tanulása a 10. évfolyamon lezárt képzéssel befejeződött. A diákok tanulmányozták azokat a témaköröket, amelyet a tantervek előírnak. A képességek fejlesztése terén szintén bejeződött az alapképzés. A nyelvi-kommunikációs évben diákjaink egyéni választás alapján foglalkozhattak társadalomismereti témákkal. Sőt, e tanévben egyéni projektmunkaként előrehozott közép szintű projektérettségi vizsgát tehettek társadalomismeretből.

12-13. évfolyamon elsősorban azoknak a diákoknak ajánljuk a társadalomismereti kurzust, akik emelt szintű érettségi vizsgát kívánnak tenni a tantárgyból, illetve olyan pályára készülnek, ahol a társadalomismeret összefoglalta tudás hasznos lehet, vagy nyitottak a társadalom és ezzel együtt a jövő fontos kérdései iránt.

Minthogy a fő cél az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülés, ezért óraszámban, tematikában és képességfejlesztés tekintetében az érettségi követelményeket tartjuk irányadónak.

12-13. évfolyamon heti két óra.

A program célja az erre a szakaszra befejeződött alapképzés során megszerzett alapismeretek és képességeket aktív használata, gyakoroltatása, adoptálása.

E korosztály életkori sajátosságaira - a kétkedés, mérlegelés és saját vélemény kialakítása - építve alkalmat adni a mindennapi élettel és a tanultakkal összefüggő problémák végiggondolására, a véleményalkotás technikájának kialakítására.

A programba olyan témaköröket érintünk, amelyek régóta társadalmi viták kereszttüzében állnak, s mindenkinek van vagy kell, hogy legyen róla saját véleménye (pl. abortusz, homoszexualitás, munkanélküliség, fanatizmus). A cél azonban nem a viták eldöntése, hanem az, hogy az résztvevők, képesek legyenek információk feldolgozására, kritikai gondolkodásra, mások gondolatainak végighallgatására, mérlegeljék a különböző vélekedéseket, s e technikák segítségével alakítsák ki vagy változtassanak saját álláspontjukon. S eközben felfedezhetik és megérthetik saját értékrendjüket.

A fő feladat, az emberi jogok társadalmi problémák kapcsán való következetes végiggondolása során, annak a tudatosítása, hogy milyen értékek vezetnek minket és másokat cselekedeteikben, véleményalkotásukban. Nem az a cél, hogy legyőzhetetlen vitázókat képezzünk, hanem az, hogy megértsük és értelmezni tudjunk tőlünk távol álló megközelítéseket is, hogy ne ragadjanak el személyes érzelmeink, megőrizzük nyitottságunkat, hogy képesek legyünk tanulni egymástól, s közben ismét csak felfedezzük értékeinket.

A módszer önmagunk megértésén túl a civil társadalom működésébe való aktív bekapcsolódás igényének megteremtését is célozza.

Amikor Magyarország az Unió tagja, elengedhetetlen, hogy az új generáció képes legyen az intelligens kommunikációra: megfelelően előadott álláspont, a másik érveinek megértése és ha lehet konszenzus keresése. Ettől nagyban függ Magyarország megítélése és jövője.

Ebben az információ özönnel mindent elárasztó, a médiától és politikától erősen manipulált világban nehéz kapaszkodókat találni. E program célja mégis valami ilyesmivel szolgálni azzal, hogy önmagunk és mások megbecsülését és tiszteletben tartásának erkölcsi elvét a társadalmi kérdések szintjén is elvárja.

S végül, de nem utolsó sorban, célunk egy olyan csoport létrehozása, amelyben mindenki megérti saját szerepét, felelősségét egy demokratikus, együttműködő légkör kialakításában.

Az egyes témakörök más sorrendben következnek, mint az érettségi követelményrendszerben, de érintik mindazokat a témákat, beleértve a pszichológiai vagy közgazdasági ismereteket.

I. KINEK A JOGA? (E fejezet az egyéni szabadságjogok és korlátainak értelmezését és problematikáját veti fel)

Jog az élethez?

Lehet-e, kell-e rangsorolni az egyéneket, eseteket szabadságjogok tekintetében?

Jog a szabadsághoz?

Jog a boldoguláshoz?

II. VAN-E POLITIKAI SZABADSÁG? (E fejezetben a politikai szabadság jogok mértékét, formáit, korlátait és ebben az "átlag polgár" felelőségét mérlegeljük.)

Ki informál?

Hitért ölni?

Igaz-e az a tétel, hogy minden vallás a szeretet jegyében született? Igaz-e, hogy a szabad vallásgyakorlat a lelkiismeret ügye? Ha így van, vajon ölhetünk-e lelkiismereti okokból? Vagy más tényezők motiválják az erőszakot és háborúkat?

Kinek a pártja?

III. "TÁRSIATLAN TÁRSIASSÁG" -- EGYÉN VAGY/ÉS KÖZÖSSÉG? (Ebben a fejezetben arról beszélgetünk, hogy az egyén sorsát, lehetőségeit mennyiben határozza meg a közösség)

Amibe beleszületünk

Ahol élünk

Amit választunk

Amire kényszerülünk (?)