Természetismereti tantárgyblokk

A tanterv letöltése (doc)

A képzés során a tanulóknak lehetősége nyílik, hogy önálló vállalás alapján természettudományi tárgyakat válasszanak. A természettudományos tantárgyak oktatása 12-13. évfolyamon két szinten történik. Az ún. A-csoportok elsősorban az emeltszintű érettségi követelményeit teljesítik, míg a B-csoportok az adott tantárgy iránt csupán érdeklődők számára van meghirdetve. Az A csoportok heti öt órában, a B csoportok heti 3 órában kerülnek megszervezésre.

A középszintű érettségire való készülés mindkét csoportból megvalósítható, részben egyéni tanrend alapján. A kurzusok építenek az alsó középfok képességfejlesztési eredményeire, de önálló programmal a közép ill. emelt érettségi követelményeinek teljesítését tűzik ki alapvető célul. Tekintettel arra, hogy önálló zárt programmal hirdetjük meg valamennyi természettudományos diszciplina érettségi felkészítő kurzusait, az AKG mindhárom képzési irányában összehangolt egységes csoportokat hirdetünk és szervezünk meg, függően a jelentkezők számától, munkarendileg összehangolva, figyelemmel az eltérő előképzettségre. .

A tanterv ősszeálításakor az Országos Közoktatási Intézet tantervi adatbankjában az OKI96ÉKPBI11-12 változat alatt szereplő minősített tantervet vettük alapul, annak helyi adaptációja az AKG 12-13. évfolyamos természettuományos tantárgyi programja.

Az AKG 12-13. szabadon választható tantárgyként ajánlja. A Fizika, a Földrajz és a Kémia mellett választhatják azok a diákok, akik biológiából érettségi vizsgát akarnak tenni, de azok is akik csupán érdeklődnek a tantárgy iránt. Míg a korábbi évfolyamok tantervei az életkori specifikumokat figyelembe vevő tananyagstruktúrákat tartalmaztak, addig a 12-13. évfolyam Biológia tantervében a rendszerbe állított tudományos ismeretek váltak meghatározóvá. Emellett arra kínál lehetőséget, hogy a diákok szemlélete a lehető legtermészetesebb módon váljon természetközelivé. A 12-13. évfolyam Biológia tanterve elegendő ismeretet nyújt mind az érettségire készülő, mind pedig a szakirányú felsőfokú továbbtanulást választó diák számára, mivel áttekinti a sejttan, a molekuláris biológia, a genetika, a szövettan, a növény-, állat- és emberélettan, az ökológia, a populációgenetika, a rendszertan, az evolúció- és a viselkedéstan fő témaköreit. Az egyes témakörökhöz szervesen illeszkednek a tantervben tervezett biológiai kísérletek.

A biológia tárgy a természetismeret részeként a korszerű természettudományi tudás és a természetszemlélet közvetítésére vállalkozik. Az élettudományokat úgy mutatja be, hogy azt tudománytörténeti, természetbölcseleti közegbe ágyazza, s mindenkor megkeresi a lehetséges kapcsolódási pontokat a társtudományok felé is.

A tárgy célja, hogy bemutassa az élőlények evolúcióját és rendszertanát, a molekuláris biológiát, a genetikát a sejtbiológiát, a szövettant, az ökológiát, az etológiát valamint a növényi,- állati és emberi élettant. Az élőlények életműködésének tárgyalásával párhuzamosan cél az azokal kapcsolatos egészségtani ismeretek elsajátítása is.

Az emelt, illetve középszintű érettséginek megfelelő követelmények.

ld. Alapképzés (7-10) – Értékelés módja

Az AKG 12-13. szabadon választható tantárgyként ajánlja. A Biológia, a Földrajz és a Kémia mellett választhatják azok a diákok, akik fizikából érettségi vizsgát akarnak tenni. Míg a korábbi évfolyamok tantervei az életkori specifikumokat figyelembe vevő tananyagstruktúrákat tartalmaztak, addig a 12-13. évfolyam Fizika tantervében a rendszerbe állított tudományos ismeretek váltak meghatározóvá. A Fizika tantervben a kölcsönhatások témái továbbra is kiemelt fontossággal szerepelnek, a megmaradások és kiegyenlítődések középpontba állításával. A tanterv gondot fordít az önkényes megállapodások természettörvénytől való megkülönböztetésére, valamint a történeti szemlélet érvényre juttatására.

Továbbá:

A 12. és 13. évfolyamon A-csoportban azoknak a tanulóknak tanítunk fizikát, akik emeltszintű érettségit tesznek a tárgyból. A cél az, hogy heti minimum 5-5 órát alapul véve, a lehetőség szerint fejlett természettudományi szemléletmódot alakítsuk ki a növendékekben, az alsóbb évfolyamokon tanult fizika tananyag teljes újrafeldolgozásával, és bővítésével. A már tanultakat gyorsabb ütemben feldolgozva, jut elég idő az új részletek tanítására-tanulására.

Értelmezzék újra a tanulók a mechanikai alapfogalmakat magasabb szinten. Ismerjék meg a mozgás okait. Tanulják meg a munka, teljesítmény és energia fogalmait. Szerezzenek ismereteket a gravitációs kölcsönhatásról, a mechanikai rendszerekről. Tanulmányozzanak néhány fontosabb periodikus mozgást, a bolygómozgás tanulása kapcsán alakuljon világképük. Szerezzenek tájékozottságot a több testből álló mozgó rendszerekről. Ismerjék meg a kiterjedt testek mechanikáját. Ismerjék meg az ideális és reális gázokat, a folyadékok termikus és mechanikai tulajdonságait. Szerezzenek ismereteket a szilárd testek termikus és rugalmas tulajdonságairól. Ismerjék meg a halmazállapot-változások magyarázatát Tanulmányozzák a folyadékok felületi jelenségeit, a fontosabb fénytani jelenségeket, sajátítsák el a törvényeket. Ismerjék meg az elektrosztatika jelenségeit és tanulják meg e jelenségek jellemzését. Ismerkedjenek meg az egyenárammal és az állandó mágneses mezővel, a változó mágneses mezővel. Ismerjék meg az elektromágneses mező tulajdonságait, az elektromos vezetési jelenségeket a különféle halmazállapotú anyagokban. Ismerkedjenek meg a modern fizikai diszciplinák alapvető fogalmaival. Szerezzenek ismereteket a több testből álló mozgó rendszerekről.

Az emelt, illetve középszintű érettséginek megfelelő követelmények.

ld. Alapképzés (7-10) – Értékelés módja

Az AKG 12-13. szabadon választható tantárgyként ajánlja. A Biológia, a Fizika és a Kémia mellett választhatják azok a diákok, akik földrajzból érettségi vizsgát akarnak tenni.

A tanterv a földrajz tantárgyból érettségizők, illetve érdeklődők számára készült. Tananyagrendszere a 10. évfolyam végéig elsajátítandó ismereteken alapul. A tanterv a tantárgyhoz kapcsolódó objektivációkat igyekszik komplex módon feldolgozni és tartalmukban bővíteni abban a meggyőződésben, hogy a földrajz nélkülözhetetlen a jelen és a jövő világának megértéséhez. Mivel "zsugorodó" világunkban fokozott nemzetközi hozzáértésre van szükség a gazdasági, politikai, kulturális, környezeti és biztonsági problémák széles körének megoldásában való hatékony együttműködéshez, ezért - a földrajz integráló szerepének bemutatása révén - korunk kihívásaira történő megoldáskeresés is célja a földrajztanulásnak. Mivel az elsődleges cél az érettségi vizsgára való sikeres felkészülés, ezért nagyobb hangsúlyt kell helyezni az adatszerű információk, továbbá a széleskörű és biztos topográfiai ismeretek elsajátítására. A tanulóknak fel kell készülniük az egyes témákhoz tartozó ábrák, diagramok, kartogramok értelmezésére, magyarázatára, számítási, logikai feladatok megoldására. Gondot kell fordítaniuk a tudománytörténet áttekintésére, neves hazai és nemzetközi földrajztudósok, felfedezők munkásságának megismerésére. A feladatokat kommunikációs helyzetben oldják meg a tanulók, mivel az érettségi vizsgán az a cél, hogy a diák összefüggően, szabatosan, a szaktudományos kifejezéseket használva meggyőzően adjon számot az elsajátított ismeretekről és képességekről.

Az emelt, illetve középszintű érettséginek megfelelő követelmények.

ld. Alapképzés (7-10) – Értékelés módja

Az AKG 12-13. szabadon választható tantárgyként ajánlja. A Biológia, a Fizika és a Földrajz mellett választhatják azok a diákok, akik földrajzból érettségi vizsgát akarnak tenni.

A gimnáziumi kémiatanítás alapvető célja, hogy a természet törvényeinek megismerése, a kémiai anyag tulajdonságainak és átalakításainak közvetlen tanulmányozása alapján nyújtson korszerű, továbbfejleszthető kémiai műveltséget. E műveltségtartalmával járuljon hozzá a tudományos világnézet kialakításához a dialektikus gondolkodás fejlesztéséhez, a tanulók képességeinek és személyiségének kibontakoztatásához.

A cél megvalósítása érdekében a kémiatanítás fő feladatai:

Az emelt, illetve középszintű érettséginek megfelelő követelmények.

ld. Alapképzés (7-10) – Értékelés módja

1. Jelenségek folyadékokban és gázokban.

2. Hőtani jelenségek a légkörben. A lokális és globális meteorológia

3. Optika a mindennapokban, az optikai eszközök működése,

4. A hétköznapok forgómozgásai.

5. Hullámmozgás, hangtan

6. A XIX. század fizikája

7. Fizika a XX. század elején

8. Fizika a II világháborúban és a Hidegháborúban

9. Fizika a XX. század második felében

- Gyorsítók (4 óra)

10. Hol tartunk most?

Kontinensek természetföldrajza (16 óra) (Kialakulás, nagytájak, formakincs, földtörténet, geológia, ásványkincsek, hatásuk a gazdaságra, útleírások, stb.)

Kontinensek társadalomföldrajza (14 óra) (Benépesülése, nagy kultúrái, azok berendezkedése, gazdálkodásuk, tanulságaik, jelenlegi felosztásuk, regionális kapcsolataik, azok természet,történeti,- és társadalomföldrajzi alapjai, szociológiai vizsgálatuk, nemzetiségei, iparuk történeti és jelenlegi központjai, változása, főbb profiljai, lemaradó és húzóágazatai, kereskedelmük, politikai berendezkedésük, vallásföldrajzi vonásaik, infrastrukturális helyzetük, energia gazdaságuk, legsúlyosabb problémáik, urbanizációs és népesedési tendenciáik stb.)

1. Atomok „mikroszkóp” alatt (12 óra)

2. Az atomok szerelmi élete (18 óra)

3. Légkör kémia (20 óra)

4. Vízkémia (20 óra)

5. A laposelemtől az akkumulátorig (10 óra)

6. Konyhakémia (26 óra)

2. Táplálkozáskémia (18 óra)

3. Gyógyszerkémia (10 óra)

5. Az örökítőanyag (18 óra)

6. Összefoglalás- feladatmegoldás (15 óra)