Tantárgyi programok
 

Társadalomismeret-történelem (7-10. évfolyam)

7 éves gimnáziumi képzés

Az AKG-ban a társadalomismeret és ezen belül a történelem tanulása, tanítása nagyobb jelentőséggel bír, mint az általános oktatási gyakorlat ezt kezeli. Kiemelkedő fontosságot tulajdonítunk annak, hogy diákjaink a társadalomismeret-történelem tantárgyakon keresztül képesek legyenek megérteni a körülöttük lévő világot.

A tárgy célja

Képessé tenni a fiatalokat a tájékozódásra, véleményalkotásra a gazdaságban, politikában, társadalmi kérdésekben már a diákkorban, és ezen kívül felkészíteni őket a konkrét döntésekre ezen a téren a felnőtt korban is (a családi költségvetés, a hivatali ügyintézés, a politikai választások stb. tehát lényegében a társadalommal, politikával, gazdálkodással kapcsolatosan az élet minden fontos területén). A tanuló személyiségének kialakulása szempontjából alapvető fontosságú a társadalomban való eligazodás képessége.

Felnőttkori további autodidakta, az adott új kérdésekhez, problémákhoz igazodó (utánanéző, újságolvasó, művelt nagyközönségként olvasó, társasági beszélgető) ismeretszerzés alapjainak lerakása, módszertani segítése.

A tanulók számára olyan, a speciális érdeklődéstől független, általános alapok lerakása, melyre a majdani szakirányú továbbtanulás iránti igény jól felépíthető. (Tehát nem magának a továbbtanulásnak az előkészítése!).

A társdalomismeretnek, akárcsak más tárgyaknak, van egy fontos, de gyakran szégyellősen elhallgatott célja is: a kíváncsiság kielégítése. A kíváncsiságot, a világ megismerésének a vágyát önmagáért való fontos emberi vonásnak tartjuk, hiánya esetén kifejlesztendőnek. Ha ez a kíváncsiság a társadalmi kérdések iránt már létezik, akkor feladatunknak tartjuk, hogy az ismeretekkel olyan kielégítést nyújtsunk, mellyel közben a kíváncsiságot - részben újabb irányokban - “bővítetten újratermeljük” és nem pedig csillapítjuk. Ezért a kanonizált és fellebbezhetetlen ismeretek arányának a visszaszorítását, a nyitva hagyott kérdések nagyobb arányát tervezzük.

Humanista értékrenden alapuló magatartásforma követésére ösztönözzük diákjainkat.

A megszokotthoz képest nagyobb területet szentelünk az Európán kívüli világ megismerésének. Hisszük, hogy a megszerzett ismeretek, a népek és kultúrák megismerése "belülről", mások megbecsülését és a pontosabb önértékelést és önbecsülést is kialakítja.

Az itt felsorolt célokhoz jelenelvű és múltba forduló társadalmi ismeretekre egyaránt szükség van.

A fejlesztendő képességek

Általános képességek

Amelyek a pedagógiai programokban szerepelnek

Értelmi képességek:

Szociális képességek:

Kommunikatív képességek:

Önmagára vonatkozó képességek:

A társadalomismeret-történelem tantárgy felépítése

A tantárgyblokk az alsó középfok négy évében két tantárgyra bomlik: történelem és együttéléstan néven.

A történelem epochális tantárgy, a négy tanévben évente öt epochában kronologikus rendben tárgyaljuk és lezárjuk az egyetemes és magyar történetet tanulását.

Az együttéléstan (társadalomismeret) szintén négy éves tantárgy. Tematikája az első két évben az ún. csibefoglalkozásokhoz illeszkedik, míg a második két évben, önálló órakeretben, heti két 45 perces tanórában jelenik meg. Kötelező tantárgy, amely 10. év végére lezárul.

Az alsó középfok képzési rendjébe az AKG pedagógiai programjának megfelelően, az évfolyam patrónusi közösségének igényei szerint komplex történelmi és társadalomismereti témahetek is illeszthetőek.

A nyelvi-kommunikációs évben mind történelmi, mind társadalomismereti kérdések választhatók egyéni projektmunka témájaként, de általános iskolai projektként (angol illetve magyar nyelven) is megjelennek. Ebben az évben nincs előre meghatározott témaválasztás. Minden évben a diákok érdeklődésének megfelelő témákat hirdetünk meg. Elsőrendű célunk olyan témakörök kiválasztása, amelyek befolyásolják életünket, jövőnket.

Felső középfokon a történelem kötelező tárgy, azonban nagyjából az érettségi szinteknek, a diákok érdeklődésének megfelelően heti négy, illetve öt órás kurzus választható. Ezen a szinten egyszerre kívánjuk megjeleníteni a tematikus és kronologikus megközelítést.

A társadalomismereti tantárgyak felső középfokon nem kötelezőek. Választható tárgyként – tantárgytól függően – heti két-, három órás kurzusokat ajánlunk diákjainknak.

A tantárgy blokkhoz tartozó tárgyak mindegyikénél kiemelkedő szerepet szánunk az életkori sajátosságoknak megfelelő képességfejlesztésnek.

Alsó középfok tantervi koncepciója

I. Történelem

Célunk, hogy a tanulás közben a diákokban a kiskamasz kor elfogulatlan rácsodálkozási képessége is megmaradjon. Cél tehát a már megszerzett ismeretek állandó kritikai felülvizsgálata, főleg a 11-12-13. évben. (Az első két évben alig, a második kettőben módjával kívánunk az effajta elbizonytalanítás eszközével élni, kezdetben éppen a megnyugtató megismertetés a fontosabb, mert a többnézőpontú megközelítés sokaknak akkor még megemészthetetlen.)

Politikatörténeti “veszély” a háborúk hagyományos előtérbe állításával az erő, a hatalom, az erőszak, az idegenek elleni harc apoteózisa, miközben éppen a háborúk a legdrámaibb történelmi mozzanatok, a legközelebbi kapcsolattal a mítoszokhoz, amire a diákoknak - főleg az első években - nagy szükségük van. Törekszünk ezen a téren kellő egyensúlyt találni, a drámai küzdelmek mellett a különféle harcoló felek, ütköző kultúrák eltérő nézőpontjait egyaránt belülről láttatni.

Az eddig elmondottak egyaránt illenek a hagyományosan társadalomismeretinek és történelminek sorolt témákhoz is. A közelmúlt tanári és oktatási gyakorlatában nem kaptak elég hangsúlyt a modern társadalomtudományok, helyüket az iskolai oktatásban sokan, sokféleképpen kezelték. Pedig mind módszereik, mind felhalmozott ismereteik egy része jól beépíthető a történelem, más része a szélesen értelmezett társadalomismeret keretébe.

A társadalmat, mint eleven emberekből álló társadalmi viszonyok működési rendszerét mutatjuk be (történettudomány, lényegénél fogva mégis múltra orientált tudomány, ezért szükségszerűen több társadalomtudomány eredményeit kell összeépíteni - mint a néprajz, demográfia, statisztika, etika, tudománytörténet, gazdaság és társadalomföldrajz -).

Az epochális tanulási-tanítási gyakorlatnak megfelelően egy-egy epocha egy-egy kultúrát, körülhatárolható történeti időt vagy témakör foglal magába. Kerek, érthető egészekre darabol fel évszázados történeti folyamatokat. (Meg kell jegyezni, hogy az epochális beosztás nincs kőbe vésve, a tanító tanárnak lehetősége van más ponton megállni.) Jellegénél fogva nem törekszik az adott téma teljes körű bemutatására, hanem inkább olyan elemekre fókuszál, amely az életkori sajátosságoknak megfelel. Jobbnak tartjuk egy-egy kérdés mélyebb vizsgálatát, mint a felszínes, de minden részletet érintő bemutatást.

Az epochális tanulás-tanítás másik jellegzetessége a házi feladatok ritka és csekély volta. Törekszünk arra, hogy az epochális óra legyen a megtanulás elsőrendű színhelye, azonban nem mondunk le arról a lehetőségről, hogy diákjainknak otthoni feladatként rövid feldolgozni anyagot adjunk. Jelentkezés alapján otthon lehet felkészülni az órai kiselőadásokra, szorgalmi feladatokra.

A történelem tanulás-tanítás folyamatát megfordítottuk, helyesebben a történeti gondolkodás normál menetéhez igazítottuk: elsődlegesek a források, s ezek feldolgozása útján akarunk eljutni az általánosító következtetés levonásához. Nyilvánvaló, hogy más módon nem is tudnák megvalósítani a képességfejlesztés céljait.

Hangsúlyoznunk kell, az alsó középfok történelem tanulása 10. év végére lezárt képzést ad. A lezárt képzés fogalma alatt elsősorban tartalmat értünk – érintettük az emberiség és a magyar nép történetének teljes kronológiai ívét. Lezárt annyiban is, hogy tanítványaink birtokában vannak – egyéni eltérések természetesen lehetnek – azoknak a képességeknek, amelyek alapján képezik egy magasabb szintű gondolkodási műveleteket igénylő elemző-kritikai gondolkodásnak. (Ha külső mércével kellene mérni e szintet, talán hasonlíthatnánk a közép szintű történelem érettségi kompetencia és tartalmi előírásaihoz.)

Képességfejlesztés

A történelem tanításában-tanulásában alsó középfokon a képességfejlesztésnek kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk. Feladatunknak tartjuk, hogy segítsük és erősítsük a tanulásmódszertan tantárgyban kipróbált technikák, immár „élesben” való használatát. Ezen kívül a történelem tanulásához és megértéséhez szükséges képességek fejlesztése (lásd „szorosabban vett társadalomismereti képességek”).

Szorosabban vett "társadalomismereti" képességek

A tanulással kapcsolatosan

Írás, olvasás, beszéd

  • egyéni tanulás: írott és beszélt szöveg lényegének megértése, kijegyzetelése, ismertetése;
  • csoportos tanulás: ismertetés megértése, vonatkoztatása saját ismereteire, vitatkozás;
  • kiselőadás tartása megadott szűkebb (pár tucatnyi oldal) irodalom alapján (kb. 10 perc), 7-8. évfolyamon;
  • érdekes és követhető nagyobb előadás készítése önállóan kikeresett irodalom alapján, 9-10. évfolyamon;
  • esszéírás (l oldal), folyamatosan fejlesztve tartalmát és terjedelmét, 7-10. évolyamon;
  • házi dolgozat készítése, önálló szakirodalom kereséssel, 9-10. évfolyamon.

    •

    Topográfia

  • tanult helyek elhelyezése a térképen tanári mutatás után (minden évfolyamon);
  • készségszintű tájékozódás, önálló keresés (pl. történeti Magyarországon megyék, tájegységek, nagyvárosok alapján; Európa országok, régiók, tájegységek alapján; Világ országok, ismertebb folyók, hegyek, városok stb. alapján) folyamatosan, de főleg a 7.-8. évfolyamtól.
    •

    Kronológia

  • időszámítás mikéntje, századok, ezredek, Kr. e., Kr. u. stb. (7. évfolyamon);
  • készségszintű tájékozódás korok, korszakok, évszázadok között (mindig a hátrahagyott időszakra értendő) minden évfolyamon;
  • kulcsdátumok ismerete, viszonyítási pontként való használata (minden évfolyamon).

    •

    Forráskezelés

  • írott források elemzésének alapvető kritikai szempontjainak megismerése (idő, hely, szerző, elfogultság stb.) 7. évfolyamon;
  • írott források kritikai elemző szempontjainak készségszintű önálló alkalmazása 8-10. évfolyamon;
  • tárgyi források, képek forrásértékének felismerése, az elemzési szempontok megismerése 7. évfolyamon;
  • tárgyi források, képek önálló, készségszintű elemzése a megismert és tovább bővített szempontok alapján 8-10. évfolyamon;
  • grafikonok, táblázatok, számadatok, ábrák elemzésére - a szempontok ismerete az első egy-két év feladata, a készségszintű önálló alkalmazás a következő két-három évé;
  • korhű játékfilmek megfigyelése adott szempontok alapján: 7. évfolyamon év (később önállóan);
  • egykorú filmek elemzése adott szempontok alapján, 10. évfolyamon.

    •

    Könyvtárhasználat, múzeumi kutatás

  • 9-10. évfolyamon önállóan

    •

    A tartalommal kapcsolatosan

    konkrét társadalmi esetekből, eseményekből következtetések levonása, alapszintű általánosítás 7. évfolyamon;

    okok megértése, rangsorolása, lényeges és lényegtelen társadalmi-történeti mozzanatok elkülönítése (7. évfolyamtól folyamatosan, egyéni ütemben)

    tágabb történelmi összefüggések, folyamatok, elvont fogalmak megértése (7. évfolyamtól) azok készségszintű alkalmazása, önálló felülvizsgálata, illetve saját összefüggések kialakítása, rendszerekben való gondolkodás 9. évfolyamtól egyéni ütemben);

    a társadalmi jelenségek társadalomlélektani okainak megértése, saját hibás reflexeinek (pl. előítéletek, leegyszerűsítések, csúsztatások stb.) közömbösítése önmagában (7-10. évfolyamon folyamatosan, egyéni ütemben);

    a kultúra, történelmi változás, fejlődés, komlex fogalmának ismerete (7. évfolyamon), értése, megértése, összefüggéseinek bemutatása 8. évfolyamtól folyamatosan, egyéni ütemben;

    egy-egy korszakba, kultúrába való beleélési képesség, ezen kultúra megértése, a történetiség megértése (pl. anakronizmusok felismerése, eltérő korok összehasonlításában kellő óvatosság, empátia az egyes korok gondolkodásmódja irányában stb.) 7. évfolyamtól folyamatosan, az adott korokra vonatkozóan, időben egyre mélyebben (az első két év korszakaira a 9-10. évfolyamon visszatérve);

    a tárgyon belüli érdeklődési körök kialakítása, ezekben való elmélyedés (folyamatos, nem mindenkinél elérendő cél)

    tájékozódás a jelenkori Magyarország, Európa., Világ gazdasági, politikai viszonyaiban, az állampolgári jogokban, kötelességekben folyamatosan, úgyhogy 10. évfolyamra alapszintű, 11-12 – 13. évre önállóan cselekvő- és döntésképes állampolgár kell legyen);

    reális (komplexus- és kompenzációmentes) nemzettudat, kelet-européerség, (a szomszéd népek ismerete) européerség (Európa-centrikusság és Európa-elfogultság nélkül!) az Európán kívüli kultúrák megértése folyamatosan;

    ember és környezet viszonyának, ezek összefüggéseinek értelmezése a különféle korokban illetve ma, folyamatosan;

    koherens de nyitott saját világnézet és történelmi gondolkodás megalapozása és kialakítása folyamatosan (főleg majd a 11-12-13. évfolyamon, illetve a feltételeinek megteremtése az iskola utánra).

    Módszertani kérdések

    A fent leírt célok és általános jellemzők meghatározzák azokat a módszertani elveket, amelyek mentén epochális óráinkat szervezzük.

    Az életkori sajátosságoknak megfelelően az elméletek és az általánosságok helyett az egyedi esetekből, személyekből, helyszínekből, konkrétumokból indulunk ki. Az általánosságokig - már azokig, amelyek ebben az életkorban emészthetőek - illetve az előzményekig, körülményekig, következményekig ezekből a konkrétumokból kiindulva jutunk el. A történeti fejezeteknél ezeket a kiindulópontokat jeleztük. Ebből is következik, hogy nem törekszünk mindenre kiterjedő - és ezért kényszerűen kicsit felületes - ismereteket adni, mint ahogy az a gimnáziumi történelemtanításban eddig szokásos volt. Az elméleti rendszerezést (pl. régiók történetének áttekintése, politikai gondolkodás fejlődése stb.) a 10. év végére illetve - nagyobbrészt - a 12-13. évekre tervezzük, amikor a diákok már fogékonyabbak ilyesmire. Ekkor bővíthetik ki tárgyi ismereteiket is mindazok, akik felvételizni szeretnének a tárgyból.

    Szintén az életkori sajátosságoknak megfelelően, igyekszünk az elméleti foglalkozások mellé - különösen az első két évben - minél több manuális, mozgásos és gyakorlati tevékenységet illeszteni. Az órák visszatérő elemének szántuk a dramatikus játékokat, történeti szereplők kapcsolatát megelevenítő jelenteket.

    A tanári magyarázat csak egy részét alkotja az órának. Számos témát a diákok egyedül vagy csoportosan, nyersanyagok (források, grafikonok, képek stb.) megadott szempontok alapján történő elemzésével dolgoznak fel. Ezek során a tanár szerepe a szervezés, irányítás, segítés. Igyekszünk felhasználni a kooperatív tanulási technikákat és a projektpedagógia módszereit és a modern technológia (sdt, projektor, internet) adta lehetőségeket.

    Nem hiszünk az egyetlen „üdvözítő” módszer hatékonyságában. A módszernek mindig alkalmazkodnia kell az adott diákcsoporthoz, a témához és a hiteles tanárszemélyiséghez. Ezért bátorítjuk kollégáinkat új módszerek kipróbálására, anyagrészek újszerű feldolgozására, tanulási segédletek (diasorozatok, feladatlapok, csoportmunkák, projektfeladatok stb.) összeállítására és az iskolán belüli megvitatására.

    Az értékelés

    Az értékelés módjait úgy dolgozzuk ki, hogy abban az önálló ismeretszerzésnek is szerepe legyen. Ily módon nagy különbségek alakulhatnak ki a tekintetben, hogy egyik vagy másik tanuló milyen intenzíven foglalkozik tantárgyunkkal.

    A foglalkozás intenzitásának megfelelően a szerzett ismeretanyag mennyisége is különböző lehet. Mi csak a lehetőségeket kívánjuk egyenlően megadni. A teljesítésnél a különböző érdeklődésből és a különböző képességből adódó különbségeket természetesnek tartjuk.

    Az értékelés az egész oktatási folyamat szerves része. Vele a tanítási-tanulási tevékenység hatékonyabbá tétele a cél. Egyrészt „diagnosztizáljuk” az egyes tanulók tanulásának az erősségeit és gyengeségeit, másrészt mérjük magának az oktatási folyamatnak az erősségeit és gyengeségeit is. Ez egyben kiindulópontja és feltétele a tanítási-tanulási tevékenység állandó javításának.

    Értékelési stratégiánk összhangban áll a tanterv koncepcionális és készségekre vonatkozó céljaival. Ezekből vezethetjük le annak a több komponensű értékelési rendszernek az elemeit, amelyekhez viszonyítva a tanulók teljesítményét mérhetjük. Ezek az értékelési elemek a következők:

  • tudás és megértés;
    •
  • kutatás - vizsgálat;
    •
  • kritikus gondolkodás;
    •
  • kommunikáció;
    •
  • a személyiség fejlődése.
    •

    A tanulók világos attitűdjeinek, személyes és szociális fejlődésének figyelembe vételét, az értékelésbe történő bevonását jelenti és a tanterv céljaival van összefüggésben. Erre különösen alkalmasak a napi együttlétből származó folyamatos szóbeli értékelések, és a félévenkénti írásos értékelők.

    Ez a többkomponensű értékelési rendszer lehetőséget ad a diákok differenciált értékelésére. Az értékelhető elemeknek az oktatási folyamatban nem szükségszerűen egyforma a súlya, sőt jelentőségük változik is. A későbbi években ezt már kialakult képességnek tekintjük, nem értékeljük.

    A magyar oktatás rendszere megköveteli az év végi osztályzatot. Ezért az év során szerzett százalékok, pontok érdemjegyre váltása megtörténik. Nincs minden tanárra kötelező pontozási, százalékszámítási módszer, hiszen függ az epochák tartalmától, hogy a tanár mit és hogyan értékel. Általánosan értékeljük az órai munkát, a dolgozatokat, a füzetvezetést, és az egyéni feladatokat.

    Részletes tanterv

    Az alábbiakban éves bontásban szerepelnek az epochák témái. A tartalmi követelményeket és célokat epochánkénti bontásban adjuk meg.

    7. évfolyam
    EPOCHA TÉMÁJA CÉLOK TARTALOM
    MIT TUDUNK AZ LEGELSŐ EMBEREKRŐL, CIVILIZÁCIÓKRÓL? (AZ ŐSKOR ÉS AZ ÓKORI KELET) A történelem tanulás bevezetése:
    • bemutatni, hogy a történelem nem valami tőlünk távolálló, elvont diszciplína, hanem rólunk szól, emberekről;
    • beavatni a történelem forrásaiba és az időszámítás rendszerébe;
    • "bensőséges" viszonyt kialakítani a történelem és a diákok között. Ne érezzék, hogy ez is "csak" egy kötelező tantárgy! A történelemben önmagunkat fedezhetjük fel, s a mi generációk élete is majd történelemmé válik.
    • megismerni a történelmi alapfogalmakat és egyúttal saját életünkhöz kötni,
    • megismertetni a történelem alapanyagát, a forrásokat,
    • megismertetni a források különböző típusait,
    • bemutatni a történetíró munkáját,
    • bevezetni a kronológia alapismereteibe.

    Az őskor két hatalmas történelmi fordulatot hozott: az emberi kultúra kialakulását és a termelésre való áttérést:
    • mindkettő páratlan jelentőségű a történelem szempontjából, talán csak a civilizáció kialakulásához és az újkor folyamatosan gyorsuló „ipari forradalmához” hasonlítható, tehát nagyon fontos e fordulatok jelentőségének megismertetése, megértetése.
    • tudatosítani és érzékeltetni, hogy az őskorban gyökerezik egész kultúránk, és ez ma is érződik rajta: a mágia logikája átszövi beszédünket, ma is hat önkéntelen gesztusainkra, jelen van a nagy vallásokban; még inkább érezhető az őskori eredetű hiedelmek (mágia, totemizmus, fetisizmus, tabu, lélekhit, animizmus, rítus stb.) jelenléte a XIX. század előtti, tradicionálisabb történelmi korszakokban;
      •
    • tudatosítani és érzékeltetni, hogy az őskorban alakulnak ki azok a mesterségek, eljárások, melyek a következő ezredekben, egészen az ipari forradalomig csak variálódnak illetve viszonylag keveset változnak (pl. szövés, fonás, agyagművesség, építkezési technikák, fémművesség, a földműveléssel kapcsolatos munkálatok). Ekkor jelenik meg a falu, a kis- és nagycsalád, azok a házasodási szabályok melyek később részben fennmaradnak;
      •
    • rámutatni a környezeti és társadalmi kihívások történelmi szerepére - az őskor története kiemelkedően alkalmas a nagyobb ívű történelmi változások okainak, természetének vizsgálatára;
      •
    • a másféle kultúrák iránti érzék és megértés kifejlesztése. A téma erre is nagyon alkalmas, mert az őskor – a természeti népek világából kikövetkeztethetően – másféle mentalitással, értékekkel, világszemlélettel jellemezhető.

    Az ókori Közel-Kelet kultúrája az európai kultúra alapja. Az európai írás, számolás, csillagászat, városi kultúra, az alapvető élelmiszerek innen érkeztek Európába, de különösen nagy jelentősége van a Biblia Ótestamentumának, melynek szemlélete, mítoszvilága Izraelből, illetve – végső soron - a folyamvölgyek kultúráiból ered. Ezeknek a kultúráknak a megismertetése, megértetése ezért központi jelentőségű:
    • a korai civilizációk sajátosságainak árnyalt és sokoldalú bemutatása;
    • történelem kulturális szemléletének erősödése
      igyekszik elősegíteni annak megértését, hogy a civilizációs értékek fejlődése nem egyenes vonalú tökéletesedést jelent, hanem ellentmondásos alkalmazkodási folyamatot;
      •
    • kultúrák sokféleségének bemutatása.
    		MIRE JÓ A TÖRTÉNELEM?

    ŐSKOR
  • AZ EMBERRÉ VÁLÁS
  • VADÁSZOK ÉS GYŰJTÖGETŐK KORA
  • TERMELÉS KORA
  • AZ ŐSKOR KULTÚRÁJA
    •

    ÓKORI KELET
  • MEZOPOTÁMIA TÖRTÉNETE
  • EGYIPTOM TÖRTÉNETE
  • AZ ÓKORI IZRAEL
    •
    AZ ANTIK VILÁG Az ókori görög történelem szervesen beletartozik az európai általános műveltségbe, s talán ezért évszázadok óta fontos helyet foglal el az iskolai oktatásban. Mivel általános iskolában ezt a korszakot a diákok döntő többsége már tanulta, ezért a számunkra a korosztályi sajátosságok figyelembe vételével a legizgalmasabb elemeket emeltük ki:

    annak bemutatása, hogy a 20. századi modern európai kultúrában, de a korábbiakban is számos görög "találmány" él tovább (mitológia, istenvilág, politika, olimpia stb.);

    Az ókori Róma története szerves része a keresztény európai általános műveltségnek, ezért fontos helyet tölt be még ma is a művelt világban. Ezért meg kell ismerni a diákoknak a jelenlegi kultúránk “latin műveltségben" gyökerező alapjait. A kereszténység születésének részletes bemutatása a kora középkor tárgyalásához került, mert meghatározó szerepe a középkorban teljesedik ki.

    Róma történetének tanulmányozása alkalmat ad a nagyhatalommá válás végigkövetésére, a birodalomszervező mechanizmusok felismerésére;

    az előítéletes gondolkodás kiküszöbölése a kereszténység és a judaizmus viszonyának tisztázásával;

    a hely- és honismereti vonatkozások felderítésével a szülőföld értékeinek tisztelete és védelme.

    		 AZ ÓKORI GÖRÖG VILÁG
  • A VÁROSTÓL A VÁROSÁLLAMIG
  • GAZDASÁG
  • POLITIKA – SPÁRTA ÉS ATHÉN
  • ÜNNEPEK
  • GONDOLKODÁSMÓD
    •

    AZ ÓKORI RÓMA
    • FALUBÓL BIRODALOM – A HÓDÍTÁS TÖRTÉNETE
    • KIK A RÓMAIAK – A RÓMAI TÁRSADALOM?
    • MIBŐL ÉLTEK? - GAZDASÁG
    • HOGYAN LESZ KÖZTÁR-SASÁGBÓL CSÁSZÁRSÁG
    • PROVINCIÁK
    A KORA KÖZÉPKOR – EMBEREK ÉS SZEREPEK

    Az egység átfogó képet igyekszik adni a kora közékor hosszú évszázadainak néhány fontos vonásáról: Európa születéséről, a középkor fogalmáról, társadalmáról, gazdaságáról, szokásairól, az alapvető kronológiai és topográfiai keretekről:
    • kiemelt cél a vallástörténet, az iszlám, az ortodox, a katolikus vallás és egyház alapvető vonásainak ismertetése, hiszen ezek ismerete a korunkban való tájékozódás szempontjából nagy jelentőségű;
    • a középkori emberek mentalitásáról, élet- és gondolkodásmódjáról, időszemléletéről, betegségeiről, hétköznapi örömeiről és bánatairól szólva lehetőség adódik az embernek mint pszichológiai lények a megértésére;
      •
    • az európai értékrend kérdésének felvetése, mint az ókori keleti, az antik és a keresztény kultúra ötvöződése;
    • a mai európai kultúra problémájának felvetése: a civilizáció és a "barbárság" kérdése, de már nem mint egymást kizáró ellentétek, hanem mint egymás mellett élő, egymást pusztító és megtermékenyítő társak;
      •
    • megjelenhet a másság kérdése is, egyrészt mint az európai és nem európai (pl. arab) kultúra mássága, másrészt pedig mint az Európán belül élő népek mássága (rómaiak-barbárok, katolikusok-ortodoxok), hogy az egyes társadalmakon belüli eltérésekről ne is beszéljünk;
      •
    • bemutatni a magyarság útját a Kárpát-medencéig, megkeresni azokat a sajátosságokat, amelyek a keletről jötteket jellemzik, összehasonlítva a nyugati értékrendszerrel.
    		 RÓMA ROMJAIN
  • A KERESZTÉNYSÉG
  • A KELET HEGEMÓNIÁJA
  • A NYUGAT ÉBREDÉSE
    •

    EURÓPA AZ EZREDFORDULÓN
  • A KORA KÖZÉPKORI TÁRSADALOM
  • A KORA KÖZÉPKOR MŰVELTSÉGE
    •

    HONFOGLALÓ MAGYAROK
    A KÖZÉPKORI EURÓPA

    Ennek a fejezetnek az alapvető célja az, hogy bemutassa az ezredforduló utáni Európa két nagyhatalmának, a pápaságnak és a császárságnak az európai hegemóniáért folytatott harcát. Ennek a harcnak a legfőbb történeti tanulsága az, hogy míg a két nagyhatalom az egymás elleni harccal volt elfoglalva, fokozatosan megszülettek a mai értelemben vett államok, a későbbi nemzetállamok elődei:
    • ebben a korszakban született meg az egész Európát átfogó egyházszervezet is, amely lényegében ma is működik, ezért megismerése elengedhetetlen;
    • a keresztesháborúk története módot ad arra, hogy egy ugyanazon eseményt több, igen különböző szempontból vizsgálhassunk, adott esetben szakítva az Európa-centrikus felfogással;
      •
    • a korban kialakuló gazdasági rendszerek (pl. város), politikai struktúrák (pl. rendiség) fontos megalapozói lesznek az európai gondolkodásnak illetve a 17. század polgárosodási mozgalmainak;
      •
    • fontos megismerkedni a Török Birodalom kialakulásával és berendezkedésével, hiszen az európaitól teljesen eltérő államfelfogást tükröz, de a magyar történelem okán is elengedhetetlen a megértése;

    alapvető cél az európai kultúrtörténet egyik kiemelkedő korszakának, a reneszánsz időszakánakbemutatása.

     

         		A NYUGAT FELEMELKEDÉSE
  • EURÓPA A 11-13. SZÁZADBAN
  • A KATEDRÁLISOK KORA
  • INVESZTITÚRA ÉS KERESZTES HÁBORÚK
  • KOLDULÓ RENDEK
    •

    ELTÉRŐ UTAK: NYUGAT ÉS KELET
  • RENDISÉG ÉS PARLAMENTARIZMUS
  • A TÖRÖK BIRODALOM
    •

    ÚJ ERŐK
  • OKTATÁS, TUDOMÁNY, SZELLEMI ÉLET
  • MINDENNAPI ÉLET
  • A VÁROSOK
  • A RENESZÁNSZ
    •
    MAGYAR KÖZÉPKOR

    Az epocha alapvető célja, hogy bemutassa azt a hosszú és ellentmondásos folyamatot, amelynek során létrejött a mai értelembe vett magyar nép és megtalálta mai hazáját. Itt a legfontosabb pedagógiai cél az, hogy a diákok számára világossá váljon, hogy a magyarság nem egy statikus állapot, hanem egy állandóan változó történelmi entitás:
    • fontos mindazoknak a történeti szempontból fontos uralkodóknak, szereplőknek a megismerése, amelyek a közös kultúrát meghatározzák;
    • azoknak a problémáknak a felvetése, amelyek a Magyar Királyság sorást hosszú távon befolyásolták;
      •
    • azoknak a sajátosságoknak a feltérképezése, amelyek a Kárpát-medence történetét meghatározzák;
      •
    • a nyugat-kelet közötti összehasonlítások megtétele;
      •
    • a kor emlékeinek (mondáktól az építészetig) megismerése
    		 AZ ÁLLAMALAPÍTÁS
  • SZENT ISTVÁN
    •

    TÁRSADALOM ÉS GAZDASÁG

    MAGYARORSZÁG A 11-13. SZÁZADBAN
  • LÁSZLÓ ÉS KÁLMÁN
  • II. ENDRE
  • TATÁRJÁRÁS
  • IV. BÉLA
    •

    TÁRSADALOM, GAZDASÁG

    MAGYARORSZÁG A 14-15. SZÁZADBAN
  • AZ ANJOUK KORA
  • ZSIGMOND
  • HUNYADI JÁNOS
  • HUNYADI MÁTYÁS
    •

    Témahét javaslatok

    A 7. évfolyamon több olyan résztémakör is van, amely kompexitásánál fogva kiválóan alkalmas témahétben való feldolgozásra. Az évek során három témakört dolgoztunk föl témahét keretének: őskor, Biblia, magyar honfoglalás. Mindháromnak többféle változata is született (elutazós témahét, iskolai.)

    8. évfolyam
    EPOCHA TÉMÁJA CÉLOK TARTALOM
    AZ ISMERETLEN VILÁG

    Az epocha célja egy körkép felvázolása az Európán kívüli világról az felfedezések előtti pillanatban, mely rávilágít a felfedezések előtti gazdasági és kulturális kapcsolatokra, rávilágít arra a kérdésre, hogy miért Európa "fedezte fel" a világot:

    • néhány meghatározó kultúra gyökereinek és másságának megértése;
    • szakítva az Európa-centrikus gondolkodással, saját környezetében, saját struktúrájában vizsgálva a történelem menetét;
    • megalapozni a felfedezések és modern gyarmatosítás korának tanulmányozását;
    • a nyitottság fejlesztése más kultúrák felé - az előítéletek feloldása, rámutatva az ítéletalkotás megalapozottságának fontosságára;
    • a "divatos keleti vallási irányzatok" valós megismerésével a kritikai érzék fejlesztése;
    • a világ nagy vallásainak megismerése;
    • a kulturális sokszínűség megismerése és elfogadása.
    		 KERESKEDELMI KAPCSOLATOK
  • A SELYEMÚT
  • KARAVÁNOK AFRIKÁBAN
    •

    ÁZSIAI KULTÚRÁK
  • INDIA
  • A BUDDHIZMUS
  • KÍNA
  • JAPÁN
    •

    AFRIKA
  • EGYIPTOM ÖRÖKÖSEI
  • FEKETE-AFRIKA
    •

    AMERIKA
    A FELFEDEZÉSEK ÉS HATÁSUK – A KORAÚJKOR

    A kora újkor során kanyarodik rá az európai történelem a „célegyenesére”, vagyis éppenhogy kezdetét veszi az ipari forradalmak viharos, egyre gyorsuló átalakulásokat hozó korszaka. Ember és környezet, ember és ember, Európa és a többi kontinens, (részben Magyarország és Európa) viszonya teljesen átalakult, egy sok évezredes – lényegében a civilizációk kialakulásával kezdődő – életmódbeli, kulturális, mentalitásbeli korszak ér a végére:
    • sem mai világunk, sem a kettő között eltelt időszak nem érthető ennek az eseménysornak a megértése nélkül;
    • fontos cél továbbá a különféle kultúrák eltérő értékeinek megértetése, rávezetés a másság türelmes megközelítésére;
      •
    • az európai és magyar események szorosan illesztett, párhuzamos taglalása a korszerű nemzettudat és európaiság-tudat kialakulását segítheti;
      •
    • a korszak a magyar történelem fontos, meghatározó évszázadait foglalja magában, ezeknek a későbbi magyar történelemre gyakorolt hatásának érzékeltetése szintén fontos;
      •
    • a történészi álláspontok ütköztetése az érvelési készséget fejleszti, segíti az önálló gondolkodás és ítéletalkotás képességének kialakulását;
      •
    • a történeti ismereteknek fontos szerepe van a korszerű társadalomszemlélet, politikai tájékozottság, állampolgári öntudat kialakulásában;
      •
    • a tanulók ismerjék meg annak a kulturális keveredésnek és egymásrahatásnak a történetét - különös tekintettel az európai kultúra térnyerésére - mely a kora újkorban kezdődött el, s amely a mai "kulturális világtérkép" körvonalait is adja. Ismerjék meg az oda vezető utazások, felfedezések, hódítások, gyarmatosítások kora újkori történetét;
      •
    • a diákok ismerjék meg és értsék meg az egész későbbi európai kultúrára kiható vallási-szellemi- gondolkodásmódbeli szakadás eredetét, tartalmát, jelentőségét. Ismerkedjenek meg a reformáció magyarországi hatásával, a művelődésben, iskolázásban, nevelésben, gondolokodásmódban ezzel együtt járó változásokkal, hiszen elemeikben ma is magunkban hordozzuk ezeket a kulturális újdonságokat;
      •
    • lássák, hogy hogyan változnak meg az életnek bizonyos terei (városi fejlődés), míg más területeken a hagyományok élnek tovább (paraszti életmód).
    		FELFEDEZÉSEK- KULTÚRÁK TALÁLKOZÁSA
  • FELFEDEZÉSEK
  • KULTÚRÁK TALÁLKOZÁSA
    •

    MAGYARORSZÁG HÁROM RÉSZRE SZAKADÁSA
  • A JAGELLÓ KOR
  • MOHÁCS
  • ÉLET A HÁROM RÉSZRE SZAKADT ORSZÁGBAN
    •

    GAZDASÁGI ÁTALAKULÁSOK
  • A KAPITALIZMUS KEZDETEI
  • GAZDASÁG MAGYARORSZÁGON
    •

    REFORMÁCIÓ
  • LUTHER
  • KÁLVIN, EGYÉB IRÁNYZATOK
  • KATOLIKUS MEGÚJULÁS
  • REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON
    •
    AZ ÚJKOR A diákok értsék meg a XVII. századi megtorpanás, fejlődési ellentmondások okait, tartalmát:
    • ismerjék meg, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie az embereknek általában a kora újkorban;
    • ismerjék meg a kor viszonyát a betegségekhez és gyógyításhoz, értsék meg, milyen változások álltak be a halál felfogásában;
      •
    • az eltérő kultúrák, emberi magatartásformák megértéséhez és az ezzel szembeni türelemhez fontos segítséget nyújt annak felismerése, hogy az élet legalapvetőbb kérdéseihez az egyes kultúrák és korok eltérően viszonyulhatnak;
      •
    • a magyarországi és kelet-közép-európai megtorpanáson keresztül értsék meg jobban az ország polgárosodásban történt lemaradásának okait, ennek a következő évszázadokban, egészen a XX. századig lesz jelentősége;
      •
    • megismertetni a diákokkal a az új politikai centrum kialakulásának okait, Németalföld (Hollandia) Anglia és Franciaország hatalmi előretörését. A téma jelentősége, hogy az új hatalmi centrum a XX. századig meghatározó
      marad;
      •
    • a harmincéves háborút, melynek német (egység kérdése) magyar és cseh, általában közép-kelet-európai vonatkozásai fontosak: az osztrák abszolutisztikus kísérlet felemás eredményét. Értsék meg a szintén messze kiható lengyel fejlődés jellemzőit;
      •
    • lássák, milyen alternatívák nyíltak a kor magyar politikusai előtt, hogyan próbálták megoldani a dilemmát a katolikus és a protestáns irányzatok - ez általában is a történeti és politikai válaszutak megértését segítheti elő;
      •
    • a magyarországi ellenreformáció, a Habsburg-magyar viszony megromlása, a megerősödő erdélyi politika kihat az egész évszázadra, sőt, a következő kettőre is áttételesen, s nagy hatással lesz majd a nemzettudat kialakulásában, sőt a katolikus és protestáns szemlélet eltérése meghatározó lesz a későbbi századokban, hatása korunkban is kimutatható;
      •
    • az egész anyagrész szorosan összefügg a korábbi gazdasági fejezetekkel, fontos megérteniük a gazdasági-társadalmi és politikai folyamatok összefüggését - ez általános történelemszemléleti kérdés is;
      •
    • a diákok ismerjék meg a mai család kialakulásának újkori előzményét, családokon belüli viszonyok átalakulását, ez hozzásegíti őket saját kapcsolataik és kultúrájuk, illetve a társadalmi intézmények jobb megértéséhez;
      •
    • az anyag fontos a kor gondolkodásmódjának, az iskolázás változásának, a mentalitásnak, a bűn szemléletének és a boszorkányhisztériának megértéséhez, árnyaltabb áttekintéséhez, a férfi-nő, gyerek-felnőtt viszony történeti változásán keresztül plasztikusabban látják a mai helyzetet és problémákat.
    		 HATALMI ÁTRENDEZŐDÉS
  • SPANYOLORSZÁG ÉS ANGLIA
  • FRANCIAORSZÁG. KELET-EURÓPA
    •

    EGY ÁTMENETI ÉVSZÁZAD
  • A 17. SZÁZAD EURÓPÁBAN – GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM
  • TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK MAGYARORSZÁGON
    •

    KIRÁLYOK, RENDEK, FELEKEZETEK
  • FRANCIA ABSZOLUTIZMUS
  • A CSÁSZÁRSÁG
  • KELET-KÖZÉP-EURÓPA
  • BOCSKAI, BETHLEN
  • ZRÍNYI
    •

    VISELKEDÉS, GONDOLKODÁSMÓD
  • AZ ÚRIEMBER ÉS A TISZTES POLGÁR
  • A CSALÁD
  • FELÜGYELET, BÜNTETÉS
    •
    ÚJ EURÓPA – ÚJ MAGYARORSZÁG Eljutottunk ahhoz a korszakhoz, amelynek elemei napjainkat is meghatározzák, meghozva azokat a fordulatokat, amelyek alapjai lesznek a modern gondolkodásnak:
    • a diákok ismerjék meg a francia abszolutizmus kialakulásának és kiteljesedésének, az angol bukásának körülményeit: ennek jelentősége lesz a két nemzet későbbi történetében;
    • fontos az angol parlamentarizmus kialakulásának és működésének megértése: ez mintául fog szolgálni a következő századokban Európában, többek között Magyarországon is, hatása máig nyúlik;
      •
    • afrancia abszolutizmus kiteljesedésének megismerése, mely a francia forradalomhoz illetve a kor európai kultúrájának, hatalmi helyzetének és a kis országok törekvéseinek megértéséhez szükséges;
      •
    • az orosz autokrácia modernizációs és terjeszkedési kísérlete, az autokratikus módszerek, alattvalói szemléletmód megerősödése, mely szintén hosszú időszakra sínre helyezte az orosz politikát;
      •
    • Magyarországi felszabadító háború és kuruc felkelés nemzetközi körülményeinek megismerése;
      •
    • a korszakunkig ható alapvető demográfiai, élelmezési, étkezési-étrendi, közegészségügyi, higiéniai változásoknak, illetve ezek kezdetének megértetése;
      •
    • a XVIII. századi magyarországi gazdasági fellendülés természetének, ellentmondásosságának, a népesedési, etnikai változások megértetése, az új népesedési viszonyok meghatározzák a későbbi századok politikai fejleményeit, egészen korunkig;
      •
    • az ipari forradalom tágabb értelemben korunkban is tart, lényege éppen az, hogy nincs vége, hanem egyre gyorsul, ezért a kezdetek megértése különösen fontos cél a diákok helyes történelemszemlélete szempontjából: meg kell érteniük egy olyan történelmi fordulatot, mely legfeljebb a neolitikus fordulathoz illetve a civilizációk kialakulásához hasonlítható, illetve a tradícionális (ókor és középkor) civilizációk és az ipari társadalom közötti alapvető különbségeket;
      •
    • technikatörténeti téma is ez, mely segít megérteni a bennünket körülvevő szerkezetek működését, őstípusain keresztül;
      •
    • a divat szociálpszihológiai és antropológiai értelmezésének megismerésével a diákok közelebb kerülnek saját kulutúrájuk, szokásaik, öltözködésük megértéséhez, egyúttal az eltérő öltözködési szokások mögötti üzenetet is megértik, tolerálni tanulják. Azzal, hogy megértik, miért sajátosan európai jelenség a folyamatos divatváltozás, magának az európai kultúrának és embernek egyik fontos vonásához kerülnek közelebb.
    		 ÚJ EURÓPA
  • AZ ANGOL FORRADALOM
  • A NAPKIRÁLY
  • A CÁRI OROSZORSZÁG
    •

    ÚJ MAGYARORSZÁG
    • MAGYARORSZÁG FELSZABADULÁSA
    • A RÁKÓCZI SZABADSÁGHARC
    • MAGYARORSZÁG ÚJ HELYE A HABSBURG BIRODALOMBAN MAGYARORSZÁG TALPRA ÁLL

    FORDULAT AZ ÉLETMÓDBAN

    A NÉPESEDÉSI ÉS GAZDÁLKODÁSI VISZONYOK ÁTALAKULÁSA.

    AZ IPARI FORRADALOM KEZDETE

    NÉPESEDÉS ÉS GAZDASÁG MAGYARORSZÁGON
    FRANCIÁK ÉS AMERIKAIAK - FORRADALMAK Korunk tudományos világnézetének alapjait ismerhetik meg itt a diákok. A legalapvetőbb politikai irányzatok eszmei, ideológiai előzményeivel is itt találkoznak, ezek nélkül a következő századok - így a mai - eszmetörténete, politikája és tudománytörténete érthetetlen lenne:
  • a periféria sajátos felzárkózási kísérletének, a felülről jövő reform ellentmondásainak megértése nagy jelentőségű a térség egész későbbi története szempontjából;
    •
  • a nemzettudat kialakulásának ismerete elengedhetetlenül fontos a XX. század történetének megértéséhez, de a korszerű nemzettudat kialakításához is - a diákok értsék meg mások nemzeti érzéseit, a sovinizmus veszélyeit, értelmetlenségét, az organikus nemzetszemlélet alapját és tévedését, a centrum és a periféria nemzeti felfogásának különbségét, és ezek jelentőségét a későbbi történelem szempontjából;
    •
  • a demokrácia működésének, parlamentáris és elnöki változatainak megértéséhez, a korszerű politikai ismeretekhez szükséges, hogy a diákok tisztában legyenek ezzel a témával és az Egyesült Államok korunkban játszott világhatalmi szerepéhez szintén fontos tudni a XVIII. századi előzményeket;
    •
  • mivel ebben a korszakban érik el a polgári eszmék Magyarországot, és történnek meg az első ilyen irányú politikai próbálkozások, a diákoknak ismerniük kell ezeket az egész térség modern kori történetéhez szükséges információkat;
    •
  • a nemzedékeket izgalomban tartó, a későbbi évszázadokra pozitívan és negatívan kiható nagy történelmi "felfordulás" megértése, ismerete elengedhetetlen a korszerű politikai ismeretek és tájékozódás, a mai eszmék megértése szempontjából;
    •
  • a bűn fogalmának történeti változását kell megértetni, korunk felfogásának kialakulását, ennek okait. A bűnözés természetének, társadalmi hátterének, a büntetés hatásainak és problémáinak megértéséhez, általában a korszerű társadalomszemlélet szempontjából fontos mindez. Sajátos téma ezen belül a boszorkányhisztéria története, mely egy különös "kollektív paranoia" kialalkulását, természetét vizsgálja. Ez sok fontos társadalomlélektani ismeretet hordoz, nem csak a XX. századi hasonló paranoid jelenségek megértéséhez, de általában az emberi közösségek lélektanához is kulcsot ad, talán a gyűlöletkeltő, ellenségképpel operáló eszmékkel szembeni immunitást is elősegíti.
    		• A VILÁGNÉZET ÁTALAKULÁSA AZ ÚJKORBAN. FELVILÁGOSODÁS
  • A MECHANIKUS VILÁGKÉP KIALAKULÁSA
  • A FELVILÁGOSODÁS
  • BŰN ÉS BÜNTETÉS
    •

    FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS
  • NAGY FRIGYES ÉS POROSZORSZÁG
  • NAGY KATALIN
  • MÁRIA TERÉZIA ÉS A MAGYARORSZÁGI JOBBÁGYSÁG
  • II. JÓZSEF
    •

    NEMZETI “ÉBREDÉS”
  • NEMZETTUDAT KIALAKULÁSA
  • MŰVELŐDÉS MAGYARORSZÁGON
    •

    A DEMOKRÁCIA KEZDETEI
  • AZ AMERIKAI FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ
    •

    A FRANCIA FORRADALOM ÉS NAPÓLEON KORA
  • AZ ELŐZMÉNYEK ÉS A KIROBBANÁS
  • A MONARCHIKUS SZAKASZ
  • A KÖZTÁRSASÁGI SZAKASZ
  • NAPÓLEON
  • KELET-KÖZÉP-EURÓPA NAPÓLEON KORÁBAN
    •

    Témahét javaslatok

    A 8. évfolyamon több olyan résztémakör is van, amely kompexitásánál fogva kiválóan alkalmas témahétben való feldolgozásra. Az évek során több témakört dolgoztunk föl témahét keretének: A középkori vár, barokk, indiánok, ázsiai kultúrák, Rákóczi és kora, élet a református kollégiumban.

    9. évfolyam
    EPOCHA TÉMÁJA CÉLOK TARTALOM
    EURÓPA ÚJ RENDJE (1815-1848)

    Úgy hisszük, hogy Magyarország XX. századi története a polgárosodás elindulásával kezdődött. A polgárosodás és a nemzet köré fonódó sorskérdések a mai napig aktuálisak:

  • a reformkor s az ezt lezáró szabadságharc története és a kor kihívásokra adott válaszai, utólagos értékelése különböző megoldásokat mutat a nagyhatalmak közé ékelődött magyarság életlehetőségeinek és a Kárpát-medencében élő más népekkel való együttélésnek újra és újra felvetődő kérdéseir - ennek a folyamatnak a megértése, az alternatívák megismerése a fő cél;
  • bár a magyar történelem egyik legmeghatározóbb korszakáról van szó, a diákoknak el kell helyezniük az európai folyamatok áramába helyezni a magyar eseményeket;
  • ismerniük kell a korabeli Európa uralkodó politikai ideológiáit;
  • az európai és kitekintésképpen a dél-amerikai területek modernizációs kihívásaira adott válaszokat – a liberális és konzervatív erők céljait és politkai működését;
  • különösen lényeges, egy korrekt történelmi kép felvázolása, hogy meg tudják érteni az, hogy miért van véleménye e korszakról minden későbbi és mai politikai szereplőnek;
  • különleges lehetőség adódik a nemzeti érzés megfogalmazására.
    •      		EURÓPA ÉS MAGYARORSZÁG A 19. ELEJÉN, AVAGY A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA
  • POLITIKA, GAZDASÁG, TÁRSADALOM – A BÉCSI KONGRESSZUS ÉS AZ EURÓPAI POLITIKAI STRATÉGIÁK
    •

    MAGYARORSZÁG ÁLLAPOTA
  • AZ ORSZÁG GAZDASÁGA
  • A MAGYARORSZÁGI TÁRSADALOM RÉTEGEI
  • A REFORMKORI PEST-BUDA
  • A NEMZETISÉGEK
  • A POLITIKAI FÓRUMOK KULTURÁLIS ÉLET
    •

    REFORMOK ÉS FORRADALMAK
  • AZ 1830-AS ÉVEK FORRADALMAI – SIKEREK ÉS KUDARCOK
  • REFORMORSZÁGGYŰLÉSEK MAGYARORSZÁGON
  • POLITIKAI PROGRAMOK A REFORMKORI MAGYARORSZÁGON:
  • SZÉCHENYI ISTVÁN, WESSELÉNYI MIKLÓS, KOSSUTH LAJOS, EÖTVÖS JÓZSEF
    •

    A FORRADALMASODÓ EURÓPA
  • VÁLSÁGOK ÉS FORRADALMAK EURÓPÁBAN
  • A PESTI FORRADALOM –
  • A POLGÁRI ÁLLAM MEGTEREMTÉSE MAGYARORSZÁGON
    •

    A SZABADSÁGHARC
  • A FEGYVERES ÖSSZECSAPÁS
  • A FORRADALOM MÉRLEGE
    •
    NEMZETÁLLAMOK KORA Az epocha a XIX. század második felének történetével foglalkozik. A korszak legfontosabb eseményeinek a nemzetállamok létrejöttét tekintjük, azonban elengedhetetlennek tartjuk a kor gondolkodásának megváltozását – a tudományos és racionális gondolkodás –, amely részben meghatározza a problémákra adott újszerű válaszokat is:
    • megismertetni az európai és a világtörténelem nagy korszak fordulóját, a tőkés világgazdaság kiépülését, a polgári alkotmányosság elterjedésének folyamatát, a polgári nemzetállamok kiépülését Európában;
    • megismertetni Európa világhatalmi csúcsra emelkedésének okait;
    • megismertetni azt a korszakfordulót, amit Európa ezekben az évtizedekben megélt;
    • végiggondoltatni ezt a változást, a hagyományos életmód és értékrend bomlását az egyéni életutak szintjéig;
    • megtárgyalni a nemzetállamok rendszerének kiterjedését az olasz-német egység létrejöttét, hatását az európai egyensúlyra;
    • megismerkedni a Balkán helyzetével, annak népeivel és az éledő nacionalizmusok jellegével a török alóli felszabadulás időszakában;
    • megláttatni milyen problémákat vetett fel a soknemzetiségű Habsburg birodalomban az alkotmányosság bevezetése, megismertetni Magyarország birodalmon belüli helyzetét, útját a kiegyezésig, a kiegyezés tartalmát;
    • megismerni Oroszország terjeszkedő politikáját megkésett polgári reformjainak sajátosságait;
    • megismerni a három részre szakadt Lengyelország egyes részeinek helyzetét és oroszellenes szabadságharcukat;
    • megismerni Amerika betelepedésének körülményeit, Észak és Dél szembekerülésének okait, a polgárháború eseményeit és következményeit.
    		 A RÁCIÓ ÉS A TUDOMÁNYOS HALADÁS
  • A REALIZMUS, RACIONALIZMUS
  • A LÁTHATATLAN VILÁG LÁTHATÓVÁ TÉTELE
  • A VILÁGKÉP MEGVÁLTOZÁSA
    •

    VÁLTOZATOK MONARCHIÁKRA
  • EURÓPAI NAGYHATALMAK
  • ANGLIA, FRANCIAORSZÁG (III. NAPOLEON), OROSZORSZÁG (A MEGKÉSETT REFORMOK).
    •

    SZÜLETŐ NEMZETÁLLAMOK
  • AZ OLASZ EGYSÉG LÉTREJÖTTE
  • NÉMETORSZÁG SZÜLETÉSE
  • A LENGYEL ÁLOM
  • SZÜLETŐ NEMZETÁLLAMOK A BALKÁNON
  • AZ AMERIKAI EGYSÉG
    •

    ÖNKÉNYURALOM ÉS KIEGYEZÉS MAGYARORSZÁGON
  • MAGYARORSZÁG 1849-61
  • AUSZTRIA EURÓPAI NEHÉZSÉGEI
  • A KOMPROMISSZUM
    •
    MODERN VILÁG, MODERN EMBEREK

    E nagy ívű áttekintés a XIX. század második felétől az első világháborúig tartó időszak gazdasági sajátosságait és társadalmi jellegzetességeit vázolja föl. A polgári élet különböző területeire kalauzol el:
    • fő cél, hogy érzékelhető legyen - nincs egységes polgárság, a rétegek között életmódbeli különbségeket is találunk;
    • a világtörténelem fő folyamatait, az egyes régiók és országok sajátosságait keressük;
      •
    • megismerni az ipari forradalom új korszakát és annak hatását a társasadalomra;
      •
    • megismerni a gondolkodásban, életmódban, a társadalom szerkezetében és a politikai szerveződésben végbement változásokat;
      •
    • megismerkedni a terjeszkedő politika imperialista jellegével és megérteni, hogy a gyarmati politika, a gyarmatszerzés hogyan járul hozzá a nagyhatalmisághoz és azt is, hogyan hat mindez Kína, India vagy Japán fejlődésére;
      •
    • bemutatni, hogyan változott meg az állam szerepe a múlt század végén - hogy mit vártak korábban az alattvalók az államtól és mit vár a XIX. század végének embere;
      •
    • felvázolni az egyház megváltozott szerepét a szekularizált világban;
      •
    • megismerni az emancipációs mozgalmakat;
      •
    • bemutatni a munkásosztály helyzetét, harcait, életlehetőségeit és a szocializmus politikai ideológiáját.

     

         		A FELTÉRKÉPEZETT VILÁG
  • A GYARMATI POLITIKA
  • EURÓPAI KIHÍVÁSOK – TÁVOL-KELETI VÁLASZOK
    •

    A FELTARTÓZTATHATATLAN IPAROSODÁS
  • AZ IPARI FORRADALOM MÁSODIK ÉS HARMADIK SZAKASZA
  • AZ IPARI TÁRSADALMAK
  • VÁROSIASODÁS
  • A MODERN NAGYVÁROS
    •

    A POLGÁROK VILÁGA
  • A KÖZÉPOSZTÁLY
  • A POLGÁRI CSALÁD
  • MŰVÉSZET ÉS KÖZÖNSÉG
    •

    A MUNKÁSOSZTÁLY ÉS MOZGALMAI
  • A MUNKÁSSÁG HELYZETE
  • A MUNKÁSMOZGALOM AMARXIZMUS
  • MUNKÁSPÁRTOK
    •

    A FALUSI ÉLET
  • AZ AGRÁRFEJLŐDÉS FŐBB ÚTJAI
  • A PARASZTI ÉLETFORMA
    •

    A MODERN ÁLLAM
  • AZ ÁLLAM SZEREPÉNEK MEGVÁLTOZÁSA
  • AZ ÁTALAKULÓ EGYHÁZ
    •

    A SZÁZADVÉG EMANCIPÁCIÓS MOZGALMAI
  • A ZSIDÓSÁG EMANCIPÁCIÓJA
  • A NŐK HELYZETE
    •
    „BOLDOG BÉKEIDŐK” AVAGY A MONARCHIA TÜNDÖKLÉSE

    Az epocha az Osztrák-Magyar Monarchia történetével foglalkozik. A korszaknak külön hangsúlyt ad, hogy a családok történetében már vannak olyan emlékek, amelyek ezt az időszakot valósággá tudják tenni, másrészt pedig lakóhelyünk épített környezetében nagyon sok emlékét találhatjuk meg ennek az időszaknak. Ez a bőséges emlékanyag – az eddig említetteken túl az irodalmi és filmművészeti alkotások - lehetővé teszi, hogy átélhessük e korszakot, belebújjunk a kor emberének bőrébe:
    • megismertetni Magyarország lendületes gazdasági fejlődését, egyszersmind példát mutatni arra, hogyan szerveződik meg a gazdasági együttműködés;
    • bemutatni a polgári állam működését, amely előzménye a modern államoknak is;
      •
    • végigkövetni a polgárosodás folyamatát, megismerni a polgárosodó társadalm rétegeit;
      •
    • e korszakban jönnek létre a modern értelemben vett pártok és irányzatok, amelyek szintén előzményei a mai pártrendszereknek;
      •
    • a Monarchia története lehetőséget nyújt a sok nemzetiség együttélése folytán pozitív és negatív minták felmutatására és ezzel a multikulturalitásnak mint értéknek az erősítésére;
      •
    • e korszakban Budapest modern világvárossá válik, s ez alkalmat ad a századfordulós Budapest emlékeinek feltérképezéséhez, a patriotizmus erősítéséhez, az értékmegőrzés tudatosításához.
    		 A MAGYAR ÁLLAM
  • KORMÁNYZAT RENDSZER
  • KORMÁNYPÁRT ÉS ELLENZÉK
  • SZABADSÁGJOGOK, JOGÁLLAM
    •

    A MAGYARORSZÁGI GAZDASÁG FEJLŐDÉSE
  • PÉNZ- ÉS HITELVISZONYOK
  • A KÖZLEKEDÉS FEJLŐDÉSE
  • MEZŐGAZDASÁG
  • IPAR ÉS KERESKEDELEM
    •

    KETTŐS TÁRSADALOM
  • URAK ÉS PARASZTOK
  • BUDAPEST – A POLGÁRI MAGYARORSZÁG
  • POLGÁROK, MUNKÁSOK
    •

    MAGYARORSZÁG NÉPEI, NEMZETISÉGI KONFLIKTUSOK
  • A NEMZETISÉGI TÖRVÉNY NEMZETISÉGI MOZGALMAK
  • A ZSIDÓSÁG
  • A CIGÁNYSÁG
    •

    A LIBERÁLIS KORMÁNYZATOK POLITIKÁJA

    ÚJ POLITIKAI IRÁNYZATOK

    A MONARCHIA VÁLSÁGA
  • 1905. ÉV
  • A KOALÍCIÓ ÉVEI
  • A MUNKAPÁRT IDŐSZAKA
    •
    AZ I. VILÁGHÁBORÚTÓL VERSAILLES-IG

    Ez az epocha az I. világháború kitörésétől a háborút lezáró bekérendszer történetét foglalja magába. S ehhez kapcsolódóan az oroszországi és magyarországi forradalmakat:
    • megismertetni a századforduló nagyhatalmainak világpolitikai törekvéseivel;
    • láttatni az érdekütközések szükségszerűségét, és az érdekszövetségek alakulásának okait;
    • megértetni hogyan vált a Balkán az ott élő népek ellentéteinek színterévé, és a nagyhatalmi versengés tényezőjévé;
    • lássák a tanulók, hogy egy merénylet a hatalmi összefonódások és ellentétek révén hogyan vezet világháborúhoz;
    • ismerjék a hadviselő felek hadi céljait, ideológiáját, a háború fegyvereit, jellegét, tudják a fontosabb fordulópontokat, a háború utáni békerendszer katonai előzményeit;
    • lássák az összefüggést a háború és a forradalmaik között;
    • a háborúk története (diplomáciai, katonai események, gazdasági következmények) 1917 derekáig;
    • ismerjék a forradalmak "természetrajzát", céljaikat, fejlődésük belső törvényszerűségeit, térképeken is tájékozódjanak a forradalmak fontosabb helyszíneiről;
    • az 1917-es forradalmak Oroszországban, az antant katonai győzelme
    • lássák a tanulók, hogy a politikai szándékok - melyek a háborúhoz vezettek -, hogyan váltak valóra a békaszerződésekkel;
    • ismerjék meg a békeszerződések tartalmát;
    • értsék meg, hogy milyen következményekkel járhat az a politizálás, mely csak az adott szituáció kiaknázására törekszik, s nem gondolkodik a hosszú távú megoldásban;
    • ismerjék meg a nemzetközi együttműködésre tett kísérleteket, a Népszövetség működésének ellentmondásait.
    		 AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ

    ELŐZMÉNYEK
  • 1914 - FERENC FERDINÁND
  • 1915
  • 1916 - VERDUN ÉS ISONZO
  • 1917 - LENIN ÉS WILSON
  • 1918 – COMPIÉGNE
    •

    FORRADALMAK
  • A BOLSEVIK OROSZORSZÁG
  • KÁROLYI ÉS KUN BÉLA
    •

    A VILÁG ÚJ RENDJE
  • A VERSAILLES-WASHINGTONI BÉKERENDSZER
    •

    Témahét javaslatok

    A 9. évfolyamon több olyan résztémakör is van, amely kompexitásánál fogva kiválóan alkalmas témahétben való feldolgozásra. Az évek során több témakört dolgoztunk föl témahét keretének: reformkori bál, a századfordulós Budapest

    10. évfolyam

    A századunk történetét feldolgozó anyag fő célja, hogy eligazodást nyújtson az ő életüket is meghatározó évszázad eseményeiben, megértesse a tanulókkal a huszadik század főbb eszmerendszereit, azoknak hatását az emberek életére. Ismerjék meg azokat az eseményeket, személyeket, melyeknek jelentőségük volt a kor formálásában.A tanév során az ok-okozati viszonyok következetes vizsgálatával szeretnénk a gyerekekben a társadalomban gondolkodni tudó ember építését folytatni. Az alkotó, kritikus elme fejlesztése szintén nagy hansúlyt kap. A forráselemzésre építő oktatás tágabb teret enged az együttműködésre építő tanításnak. Ennek a során nemcsak a szakmai ismereteik gyarpítását célozzuk meg, hanem a személyiségfejlesztésre is nagy hangsúlyt fektetünk. Az elmúlt évek alapozása után ebben az évben már a szintézisteremtő képességük állandó felhasználásával kell a feladataikat megoldani. A ”történelem végén” álljon össze bennük valamilyen - általuk indokolni tudott - kép az emberiség történetéről. Fontos, elérendő cél, hogy ne sémákban gondolkodjanak, lássák az altarnatívákat egy adott történelmi korban. Az Európán kívüli világ történelmével való ismerkedés során erősödjön bennük a másság elfogadásának képessége. Kapjon nagy teret a személyes történelem, legyen fontos számukra szűkebb környezetük történelmi múltjának megismerése. Olyan gondolkodásra szeretnénk megtanítani őket, mely lehetővé teszi számukra a saját korukban való eligazodást, vagy az analógiák alkalmazásával, vagy az önálló véleményformálás által.
    EPOCHA TÉMÁJA CÉLOK TARTALOM
    A HÁBORÚTÓL A VÁLSÁGIG A VÁLSÁGTÓL A HÁBORÚIG Ennek a tantervi egységnek a fő célja, hogy megismertesse a tanulókkal a nemzetközi élet főbb eseményeit, összefüggéseit, s betekintést adjon a mindennapok világába is:
    • nagy hangsúly kerül az ellentmondásokra és az egyenlőtlen fejlődésre;
    • lássák a tanulók a történelmi mozgástereket, az azokat befolyásoló körülményeket, a nagyhatalmak és a kisállamok problémáit, egymás közti viszonyaikat;
      •
    • az eddig háttérbe szorított régiótörténettel mélyebben ismerkedjenek meg;
      •
    • legyen képük a válságokkal kapcsolatos elképzelésekről;
      •
    • tudjanak történelmi modellekben gondolkodni;
      •
    • értsék meg az egyes rendszerek működési elveit és legyenek képesek közöttük elvi és gyakorlati különbségeket találni. (USA - New Deal; a totális rendszerek: Szovjetunió, Németország.) Tájékozottak legyenek a kor uralkodó eszmei áramlataiban;
      •
    • igazodjanak el a magyar politika irányzatai között, lássák az ország gazdasági, társadalmi nehézségeit, azok valódi gyökereit, szükséges változásokat.
    		 KÉT HÁBORÚ KÖZT (1919-1939)
  • ÉLET A ROMOKON
  • A TALPRAÁLLÁS ÉVE
  • MERRE TOVÁBB?
  • ÚJ ÁLLAMOK A TÉRKÉPEN (K-K-EURÓPA)
  • "CSONKA" MAGYARORSZÁGBAN
    •

    A VÁLSÁG
  • A VÁLSÁG UTÁN A DEMOKRÁCIÁKBAN
  • A DIKTATÚRÁK (NÉMETORSZÁG, SZOVJETUNIÓ)
  • MAGYARORSZÁG A VÁLSÁG UTÁN
    •
    II. VILÁGHÁBORÚ A tantervi egység legfőbb célja nem a háború eseménytörténetének megismertetése, hanem azoknak a kapcsolatoknak a feltárása, melyek az előzményekkel és a következményekkel kötik össze az eseményeket. Ezért kap nagy hangsúlyt a készülődés. A másik fontos témakör a háborúnak mint politikai eszköznek a felhasználása:
    • fontosnak tartjuk, hogy a tanulók meglássák azokat a pontokat, melyeken keresztül a mai napig hat a háború;
    • jussanak el oda, hogy maguk tudják mérlegelni a háború összes jellemzőjét;
      •
    • tudjanak eligazodni a célok-feltételek-lehetőségek-eredmények rendszerében;
      •
    • ismerjék meg a nagyhatalmi politizálás lehetőségeit a változó feltételek között;
      •
    • fontos feladat, hogy a népek, országok, népcsoportok háború alatti helyzetét is feltárjuk, az eddigi topográfiai ismereteik a politikai környezetben valódi történelmi ismeretté váljanak.
    		 A KÉSZÜLŐDÉS ÉVEI

    "VÉGRE" HÁBORÚ
    • HÁBORÚ AZ ORSZÁGOK KÖZÖTT
    • HÁBORÚ NÉPEK, EMBEREK ELLEN
    Megosztottságban Az egység tanításával a legfőbb célunk, hogy megismertessük a tanulókat az 1945 után kialakult új világrenddel:
    • ismerjék meg azokat a folyamatokat és azoknak legfontosabb eseményeit, melyek a megosztottsághoz vezettek;
    • a dokumentumok feldolgozásával "harag és elfogultság nélkül" tudják szemlélni a nagyhatalmak politizálását;
      •
    • figyeljenek fel az érdekekre, azok változásaira, a kényszerítő körülmények hatásaira. Az Európán kívüli világ történetének bemutatásával elsősorban a más kultúrák megértetése, elfogadásának kialakítása a cél, s nem az eseménytörténet megtanultatása;
      •
    • a fejezet jelentős része olyan időszakkal foglalkozik, melyről a tanulóknak szüleiken, nagyszüleiken keresztül igen sok élményük lehet - most még fontosabbá válik a személyes történelem nyomon követése -, ennek megfelelően sokféle nézettel rendelkeznek, így az órákon az egyéni nézetek és a tények egybevetése nagy szerepet kell, hogy kapjon;
      •
    • az alapvető állampolgári viselkedési formák és normák elmélyítése is feladat;
      •
    • ismerjék meg a tanulók a nagyhatalmak közös politizálásának okait, területeit;
      •
    • lássák, hogy milyen közös és egyedi vonásai vannak a szétszakított államok fejlődésének, s a nemzeti sajátosságoktól eltérő fejlődés milyen problémákat okozhat az országok életében;
      •
    • ismerjék meg a szovjetizálás történetét Magyarországon;
      •
    • figyeljenek fel az eddig háttérbe szorított országok (gyarmatok, harmadik világ) sorsára, fejlődésüknek általános és különös vonásaira;
      •
    • alakuljon ki a tisztelet az ellenállást vállalók iránt;
      •
    • a hidegháború legfontosabb jellemzőivel való megismerkedés.

    		 A VASFÜGGÖNY KÉT OLDALÁN
  • A SZABAD VILÁG ORSZÁGAI
  • INTEGRÁCIÓ NYUGATON ÉS KELETEN
  • A GYARMATI RENDSZER FELBOMLÁSA
  • AZ EL NEM KÖTELEZETTEK MOZGALMA
    •

    MAGYARORSZÁG „SZOVJETIZÁLÁSA”
  • AZ ÚJ MAGYATRORSZÁG INDULÁSA
  • DEMOKRÁCIÁBÓL PROLETÁRDIKTATÚRÁBA
  • A SZTÁLINISTA DIKTATÚRA
  • AZ „ÚJ SZAKASZ”
  • 1956 ŐSZE MAGYARORSZÁGON
    •
    A VILÁG 1956-1980-AS ÉVEK Ebben az epochában, bár a kronologia szerint egybefüggő időszakról van szó, különböző megközelítésekre adódik lehetőség:
    • bemutatni a tanulóknak, hogy a fegyverkezési verseny milyen károkat okozott az egyes országokban;
    • lássák, hogy a gazdasági nehézségek hogyan teszik politikailag engedékenyebbé az országokat. Ismerjék fel, hogy a tárgyalások és az egyezmények szintén eszközei a korábbi politizálásuknak;
    • az előző egységekre támaszkodva megismertetni az enyhülés folyamatával a tanulókat. A technikai fejlődés eredményeinek bemutatása a fegyverzetek terén.

    Válság és megújulás Nyugaton

    Az anyag egy részét olyan témákon keresztül vizsgáljuk, mely az életkori sajátosságaik miatt nagyon közel áll hozzájuk (beat, hippi, rock stb.). Ezeknek a tanításba való beemelésével megpróbálunk értékorientációs szerepet is vállalni:
    • a fejezet egészének végeztével alakuljon ki bennük a mai világban való eligazodási képesség;
    • a fő cél, hogy bemutassuk a fejlett országok általános (s a legfontosabbaknak speciális) problémáit, igyekszünk a jóléti államok felszíne alá behatolni, s megvizsgálni, hogy milyen kihívásokra kellett ezeknek az országoknak válaszolniuk, s ezt hogyan tették;
      •
    • választ keresünk azokra a kérdésekre, melyek az elmúlt években egyáltalán nem vagy pedig hamis módon voltak jelen közgondolkodásunkban, s mára a mi társadalmunkban is jelen vannak (a fiatalok problémája, rock, kábítószer, ellenkultúra, vallásosság, emberi jogok kérdése, terrorizmus, szervezett bűnözés stb.);
      •
    • megismertetni a tanulókkal a rendszer kifulladásának folyamatát, lássák a pártállamok kísérleteit a problémák megoldására, s azok ideiglenességeit;
      •
    • legyen képük a blokk történetéről és az egyes országok kitörési kísérleteiről (Jugoszlávia, a magyar gazdsági reform, csehszlovákiai események);
      •
    • a nemzetközi élet mozgásainak sorába tudják illeszteni a tömbön belül történteket.
    		 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK 1956 UTÁN
  • AZ ENYHÜLÉS KEZDETEI
    •

    FELLENDÜLÉS – VÁLSÁG - MEGÚJULÁS
  • GAZDASÁGI PROBLÉMÁK
  • POLGÁRJOGI PROBLÉMÁK (1968, ELLENZÉKISÉG STB.)
  • KOOPERÁCIÓS PROBLÉMÁK
  • A JÓLÉTI ÁLLAM KITELJESEDÉSE
    •

    A KÁDÁR-RENDSZER
    A RENDSZERVÁLTÁS A fejezet célja, hogy bemutassa a szocialisa országok gazdasági, ideológiai csődjét. Levezetni ennek okait és meghatározni következményeit (A két szuperhatalom közeledésének magyarázata). A legszűkebben értelmezett jelenkorról esik szó ebben a fejezetben. A tanulók megérkeztek saját mindennapjaikig. Legfontosabb cél, hogy leíró módon ismerjék azt a világot, melyben élnek. A kialakult világ képét szeretnénk itt megismertetni velük. A történelmi utazásuk befejeződött, itt inkább politikai jellegű információk átadása, rendszerezése történik:
    • megerősíteni a korábban már tárgyalt bel- és külpolitika összefüggéseit;
    • értsék meg a tanulók a nemzetközi együttműködés jelentőségét, a kooperatív világrend fontosságát;
      •
    • a csúcstalálkozók dramaturgiájának bemutatásával bepillantást nyerjenek a politikacsinálás műhelyébe;
      •
    • ismerjék meg a tanulók az egyes országok sajátos útjait a rendszerváltásig;
      •
    • legyenek képesek a "modellből" levezetve a magyar rendszerváltást részletesen tárgyalni, bemutatni azokat az erőket, melyek előkészítették a változást, a politikai alkuk megismertetésével pedig az új rendszer kiépülésének főbb jellemzőit felvillantani;
      •
    • a napi eseményekre való reagálási képesség fejlesztését (magyarázat, következmények) tűztük ki célul;
      •
    • a dinamikus változások minél nagyobb tanulói aktivitással kerüljenek feldolgozásra;
      •
    • Magyarország útja, választási lehetőségeinek megvitatása szintén fontos célja ezeknek az óráknak.
    		 A LESZAKADÁS ÉVEI

    A NYITÁS
    • A SZOVJET-AMERIKAI CSÚCSTALÁLKOZÓK
    • A GORBACSOVI SZOVJETUNIÓ
    • A "BÉKETÁBOR" SZÉTHULLÁSA (A NÉMET EGYSÉG)

    RENDSZERVÁLTÁS MAGYARORSZÁGON

    AZ EGYSÉGESÜLŐ EURÓPA

    MILYEN JÖVŐNK LESZ?

    Témahét javaslatok

    A 10. évfolyamon több olyan résztémakör is van, amely kompexitásánál fogva kiválóan alkalmas témahétben való feldolgozásra. Az évek során több témakört dolgoztunk föl témahét keretének: városok (Berlin, Róma, New York, Párizs, Moszka) 1920-as évek, 1956, Budapest, VIT.
       
     


    Társadalomismereti tantárgyblokk

    Tantárgyi programok