Történelem (12-13. évfolyam)
7 éves gimnáziumi képzés
|
|
Tantárgyi programok | ||
|
A történelem tanulása 12-13. évfolyamokon – a kötelező érettségi vizsga miatt – mindenkinek tovább folytatódik. A felső két évre olyan kurzusokat dolgozunk ki, amelyek egyszerre képesek eleget tenni a tematikus és kronologikus ismeretek rendszerezésének, elmélyítésének. Erre nyilvánvalóan nagy szükség van, hiszen 16 éves kor előtt a tanulók döntő többsége még nem érte el az általánosítás, tipizálás, fogalmi meghatározás szintjét. Olyan nagy kérdésköröknek meg kell jelenniük mint – társadalomszerkezet, gazdasági típusok, urbanizáció, régiók, technika vagy haladás, államszervezet, háborúk, nagyhatalmiság stb.
A felső középfok végleges tantervének kialakításakor az alábbi szempontokat kellett figyelembe venni:
A kétéves képzésnek feltétlenül építenie kell az alsó középfok lezárt, napjainkig haladó történelem ismeretére, a társadalom- és állampolgári tanulmányokra, valamint a képességek fejlesztésében elért eredményekre.1.
2. A közben beépülő nyelvi-kommunikációs évben diákjaink foglalkoztak társadalmi, történeti témákkal, az egyéni projektmunka vagy más nyelvi projektek, témahetek formájában. Azonban ezek az ismeretek, kompetenciák a témák választhatósága miatt nem érintik az évfolyam tanulóinak egészét.
3. A 17-18 éves korosztály életkori sajátosságai merőben eltérőek a korábbiaktól. Ez a kétely, a kritika, az elmélyülés, érzelmi és intellektuális elszakadás, az önálló gondolkodás, értékrendszer és véleményalkotás kialakulásának időszaka. Jelen van a szintetizálás igénye is.
4. Alkalmazkodni kell az új érettségi és felvételi rendszerhez. Figyelembe kell venni, hogy kötelező az érettségi vizsgát tenni történelemből, amely két részből írásbeliből és szóbeliből áll. Az írásbeli rész központi, a szóbeli iskolai vizsgát ír elő. Tudomásul kell venni azt is, hogy közép- és emelt szinten tehető le a tantárgyi érettségi.
5. A társadalomtudományok egyre meghatározóbb szerepet játszanak az általános műveltségben, elengedhetetlenek a világban való eligazodáshoz, a felelős polgári szerepek elsajátításához, és érettségi tantárgyként is választható.
A fenti szempontok figyelembe vételével több lehetőséget kínálunk. Diákjainknak. a tárgy és szint választásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelniük:
I. TÖRTÉNELEM - Történelmi modellek
A fentiek alapján több különböző irány látszik kibontakozni a felső középfokú tanulmányok folytatására. Mivel a történelem kötelező érettségi tantárgy, ezért diákjaink választását csak az határozhatja meg, hogy milyen szinten kívánnak vizsgázni és a szint megválasztásában – reményeink szerint – az érdeklődés és az elmélyülni akarás vágya is szerepet játszat.
A tantárgy helye az oktatásban és az AKG-ban
A tantárgy helyét és szerepét egy szabad iskolarendszerben alapjaiban meghatározzák a kötelező standardizált érettségi vizsga szabályai, követelményei. Tehát e tantárgynak kettős elvárásoknak kell megfelelnie: egyszerre kell szem előtt tartania az iskola helyi pedagógiai programját és megfelelni a külső elvárásoknak.
A tantárgynak az oktatáspolitika kiemelt jelentőséget tulajdonít:
A történelem tanításában-tanulásában a lehetőségek szerint ketté kell választani a tanulókat, aszerint, hogy mely szinten és ezzel együtt, milyen óraszámban kívánnak történelmet tanulni (közép szint, emelt szint). Amennyiben erre nincs lehetőség, differenciáltan kell megoldani az oktatást.
Az érettségi követelmények mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a tanulók érdeklődését, választásukat.
Amennyiben az iskolában külön társadalomismereti program nem indul, úgy e területek sajátos társadalomvizsgálati módszereinek és eredményeinek is a történelem tantárgyban kell megjelenniük.
A fenti elvárásoknak megfelelően középszinten legalább heti 4, emelt szinten heti 5 órában lehet történelmet érdemben tanulni-tanítani.
Az AKG-ban 10. év végén, illetve a nyelvi-kommunikációs év végén a tanulóknak választaniuk kell, hogy emelt szinten vagy közép szinten kívánnak a további két évben történelemmel foglalkozni. A történelem tantárgy mellé választhatóan a társadalomismereti kurzusok valamelyikét fel kell venniük.
A tárgy célja
A 10. osztály elvégzésével az alapképzés lezárult. A tanulók teljes kronológiai áttekintéssel rendelkeznek s többségében azokkal az alapvető képességekkel, amelyek általában a tanuláshoz, szűkebben a társadalomtudományi műveltség kialakításához szükségesek. Azonban az életkori sajátosságokhoz alakított négy éves történelemtanulásból kimaradtak vagy érintőlegesen kerültek elő olyan témák, kérdések, elméleti alapvetések, amelyekkel – bár fontosnak tartottuk – , túl korai és értelmetlen lett volna előhozakodni.
A felső középszinten a történeti gondolkodás továbbfejlesztésével, az ismeretek bővítésével, a megszerzett képességek önálló használatával kell foglalkozni. A tantárgy legfontosabb célja: a múlt megismerésén át a jelen megértése és a jövő tendenciáinak felismerése, s ebben saját szerepünk megértése.
A fejlesztendő képességek
Általános képességek
„Társadalomismereti” képességek
Érettségi követelmények
A tanterv általános jellemzői
Tartalmi kérdések
Módszertani kérdések
Az értékelés
12-13. évfolyamon az értékelés rendszere nem tér el a korábban megszokottaktól. Fontos a felső két évben is, a személyre szóló írásbeli és szóbeli értékelés, amely számba veszi az egyes tanuló képességeit, kitűzött céljait, a célok megvalósításáért tett lépéseket és az építő kritikát. Maga az osztályozás rendszere, ahogy a számonkérés is, nyilvánvalóan fokozatosan szigorodni fog, hiszen hozzá kell szoktatnunk diákjainkat a "külső" – olykor bántó vagy semmitmondó – megmérettetésekhez is.
Tankönyvek, ismerethordozók
A két évfolyam számára külön tankönyv egyenlőre nem készült. Használjuk az AKG alsó négyosztályra készült tankönyveit. E kötetek több anyagot tartalmaznak, mint amennyit az érettségi követelmények megkívánnak. Ezenkívül szerepelnek benne olyan részek, amelyek feldolgozása az életkori sajátosságok miatt szerencsésebb e szakaszban. Tanáraink olyan ún. „követelménylistákat”, vázlatokat készítenek, amelyek segítik az újszerű – egyszerre tematikus és kronologikus –, nagyobb ívű felfogás megértését.
Részletes követelmények
Az alábbiakban táblázatba rendezve szerepel a történelmi modellek tantárgy tematikája. Az emelt szinten és közép szinten tanuló csoportok ugyanazokkal a témakörökkel foglalkoznak. Különbség az egyes témáknál a feldolgozás mélységében van. Mint többször utaltunk rá, a témakörök összeállításánál figyelembe vettük az érettségi vizsga követelményeit, mint olyan minimumot, amellyel az egyes szinteknek megfelelően ismerni, megérteni kell.
Óraszám: 140 óra
| TÉMAKÖR | TARTALOM | KAPCSOLAT (Érettségi követelmények, dőlt betűvel szedve az emelt szint) |
| A történeti megközelítés sajátosságai | 1. Mi a történelem? 1.1. A tudományosság kritériumai 1.2. Források csoportosítása |
1. Források használata és értékelése 2. A szaknyelv alkalmazása |
| Tér és idő | 1.1. Bevezetés 1.2. A Föld ismertté válása 1.3. A történeti korszakolás ismérvei |
3. Tájékozódás térben és időben |
| Az ókor világa | ||
| A képességfejlesztés követelményei: 4. Eseményeket alakító tényezők feltárása; 5. Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása; | ||
| Ember és természet | 2.1. Természeti adottságok 2. 2. A termelő ember 2.3. Mezőgazdasági típusok 2.4. Technika, technológia, ipar 2.5. Kereskedelem, kereskedő népek |
Legyen képes megkülönböztetni és bemutatni a
gazdaság egyes területeit (pl. ipar, mezőgazdaság,
infrastruktúra) az adott korban. Jellemezze a termelési technikákat (pl. nehézeke, szövőgép) és technológiákat (pl. vetésforgó, textilmanufaktúra) az adott korban. Tudjon különbséget tenni a munkamegosztás különböző formái között. Ismerje fel a termelés új szervezeti formáinak és társadalomformáló hatásának kölcsönhatását. Példákkal bizonyítsa a gazdaság, gazdálkodás és a környezet viszonyának alakulását az egyes történelmi korokban. Legyen képes több korszakon keresztül végigvezetni a gazdaság változásait. Tudja jellemezni a tulajdonviszonyokat, és bemutatni a gazdaság szereplőit az adott korban. Tudja különböző szempontok alapján összehasonlítani az eltérő gazdasági fejlődésű területeket (pl. centrum, periféria). Legyen képes felismerni és jellemezni egyes korok meghatározó gazdaságpolitikáját. Legyen képes a műveltségi viszonyok és a gazdaság összefüggéseit értelmezni. Egy folyammenti civilizáció jellemzői (pl. Egyiptom, Kína). |
| Népesség, település, társadalom | 3. 1. Család 3.2. Társadalmi rétegződés 3.3. Népcsoport 3.4. Településformák |
|
| Állam és politika | 4.1. Az állam és megszervezése 4.2. Politikai berendezkedés 4.3. A politikai élet résztvevői 4.4. Civilizációk és háborúk |
Az athéni demokrácia intézményei,
működése. Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata. A spártai állam A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a római köztársaság korában. Augustus principátusának jellemző vonásai |
| Világmagyarázatok, vallás | 5.1.Vallás és hiedelem 5.2. Sokistenhitek 5.3. Egyistenhit 5.4. Az állam és a vallás |
Az egyes civilizációk vallási és
kulturális jellemzőinek azonosítása. Az egyistenhit a zsidó vallásban. A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. A görög tudomány egyes területeinek egy-egy alkotója (történetírás, természettudományok, filozófia) |
| Kultúra, tudomány | 6.1. Az ókori világ öröksége |
A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló
kulturális emlékei. A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában. A görög tudomány egyes területeinek egy-egy alkotója (történetírás, természettudományok, filozófia) A római történetírás egy-egy jelentős alkotója (pl. Livius, Tacitus). |
| A középkor világa | ||
| A képességfejlesztés követelményei: 4. Eseményeket alakító tényezők feltárása; 5. Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása; | ||
| A középkor korszakolása | 1.1. Kronológiai alapvetés 1.2. Fogalomkészlet 1.3. Térbeli kiterjedés |
|
| Gondolkodásmód | 2.1. Kereszténység 2.2. Iszlám 2.3. Egyházak 2.4. Szerzetesrendek 2.5. Lázadók - eretnekek |
Az egyház politikai szerepe a nyugati
kereszténységben. A legfontosabb szerzetesrendek jellemzői (pl. bencések, ferencesek). Az ortodox és a nyugati kereszténység főbb jellemzői (pl. önálló nemzeti egyházak, eltérő liturgia és egyházművészet). Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. A világvallások civilizációformáló szerepe. Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban. |
| Népesség, társadalom, település | 3.1. A középkori társadalom 3.2. Társadalmi rétegződés 3.3. Település – város és falu 3.4. Járványok |
Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. |
| Az állam | 4.1. A király 4.2. Az állam megszervezése 4.3. A rendiség 4.4. Háborúk |
A Frank Birodalom történetének főbb
állomásai (pl. Poitiers, Verdun). Az arab hódítás, az iszlám elterjesztésének fontosabb szakaszai (pl. 635 Damaszkusz, 732 Poitiers). A rendi állam kialakulása és működése Angliában és Franciaországban. Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai, források alapján. Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században. Az Oszmán Birodalom jellemző vonásai és társadalmi háttere (pl. szolgálati birtok, szpáhi, gyermekadó, janicsár). |
| Gazdasági típusok | 5. 1. A falu 5.2. A majorság 5.3. A céh 5.4. A kereskedő szervezetek |
A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár,
majorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. században. A középkori kereskedelem sajátosságai. A középkori céhes ipar bemutatása. |
| Életmód, kultúra | 6.1.A középkori ember világképe 6.2. A középkor istenének emberképe 6.3. A lovagi eszmény 6.4. A reneszánsz ember |
A romanika és a gótika főbb stílusjegye. A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme. Híres egyetemek Nyugat- és Közép-Európában (pl. Párizs, Oxford, Prága), az egyetemi oktatás jellemzői, a skolasztika (Aquinói Szent Tamás). A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői. A humanizmus és a reneszánsz jellemzői (pl. emberközpontúság, antik embereszmény) és fontosabb itáliai képviselői (pl. Petrarca, Machiavelli és Raffaello). |
| A középkori Magyarország | 7.1. Honfoglalás 7.2. Kelet és Nyugat között 7.3. A keresztény állam megszervezése 7.4. A középkori állam szerkezete 7.5. Népek a középkori Magyarországon 7.6. Törökellenes harcok |
Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége. |
| A kora újkor századai | ||
| A képességfejlesztés követelményei: 4. Eseményeket alakító tényezők feltárása; 5. Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása; | ||
| A világgazdaság és Európa gazdasága | 1.1.A felfedezések hatása 1.2. Centrum és periféria 1.3. Gazdálkodás |
A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai
térkép alapján. Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára, és a gyarmatosítás. A kapitalista világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei, a legfőbb társadalmi és gazdasági folyamatok a XVI-XVII. században Nyugat-Európában. |
| A vallási reform | 2.1. Protestantizmus és irányzatai 2.2. Katolikus megújulás és ellenreformáció 2.3. Háborúk a hit nevében |
A reformáció főbb irányzatai források alapján
(lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői. Nagyhatalmi konfliktusok és vallási ellentétek a koraújkori Európában (pl. francia-Habsburg vetélkedés, harmincéves háború). |
| Polgárosodás kezdetei | 3.1.Városi társadalom 3.2. Polgári értékrend |
Az angolszász kapitalizálódás, a polgári fejlődés és a mindennapi élet a kora újkori Angliában. |
| Az állam | 4.1. Abszolutizmusok 4.2. Merkantilizmus 4.3. Nagyhatalmiság 4.4. Alkotmányos monarchia 4.5. Polgárháborúk |
A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. Az alkotmányos monarchia működése. Nagyhatalmi erőviszonyok, az európai egyensúly a XVIII. században. |
| Magyarország – három részre szakadástól az egyesítésig | ||
| Politika |
A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek. Összetartó és elválasztó erők a három országrészben (pl. törökök elleni védekezés, gazdaság, vallás). A rendi és vallási törekvések összekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban. Bethlen Gábor kül- és belpolitikája. A török kiűzésének kérdései és Zrínyi Miklós. A spanyol örökösödési háború és a Rákóczi szabadságharc. A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke. Az udvar és a rendek viszonyának alakulása. |
|
| Társadalom |
Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (pl.
három nemzet, vallási tolerancia). Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása Mária Terézia és II. József reformjai. |
|
| Gondolkodásmód, vallás |
A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai
források alapján. Az állami oktatáspolitika főbb intézkedései. |
|
Óraszám: 120 óra
|
A képességfejlesztés követelményei: 4. Eseményeket alakító tényezők feltárása; 5. Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása; |
||
| Ember és természet | 1.1. Ipari forradalmak 1.2. Gazdaság: ágazatok 1.3. Gazdaságpolitika, avagy 1.4. Az állam szerepe a gazdaság irányításában 1.5. Globális problémák |
Az ipari forradalom legjelentősebb területei
(könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése). A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása. A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra, konkrét példák alapján. Az ipari forradalom legfontosabb találmányainak és felfedezőinek bemutatása (pl. Benz, Edison, a robbanómotor, telefon). A tudományos és technikai fejlődés hatása a társadalomra, a gondolkodásra, az életmódra és a környezetre. Az ipari forradalom eredményeinek (pl. városiasodás, demográfiai robbanás) kibontakozása és egymásra hatása. A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei. A fejlődő országok főbb problémái (pl. népességnövekedés, szegénység, élelmezési- és adósságválság). A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre. A "Hatok" Közös Piacától az Európai Unióig (1957-1992) – az integráció főbb állomásai. Együttműködés és eltérő érdekek az Unióban. Az Európai Unió helye a világgazdaságban. A demográfiai válság társadalmi és gazdasági okai. A környezettudatos magatartás kulturális, gazdasági és politikai feltételei. |
| Ember és társadalom | 2.1. A polgári család 2.2. A társadalmi rétegződés 2.3. A nemzet 2.4. A modern város |
A balkáni konfliktusok okai. A balkáni konfliktusok, Jugoszlávia felbomlása Nemzeti, etnikai, vallási kisebbségek helyzete néhány országban (pl. Románia, Magyarország, Ukrajna). |
| Állam és politika | 3.1. Államiság 3.2. Alkotmányosság 3.3. Kormányzati formák 3.4. Szabadság 3.5. Szabadságjogok 3.6. Hatalom 3.7. Birodalmiság 3.8. Gyarmatosítás 3.9. Diplomácia 3.10. Háborúk és békék |
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának
alapkérdései. Az alkotmányos monarchia válsága és bukása. A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak (pl. alkotmány, parlament, képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás). Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása. Németország nagyhatalommá válása. A szövetségi rendszerek kialakulásának okai az első világháború előtt Gyarmatok és gyarmattartók a századfordulón. Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése. A náci Németország legfőbb jellemzői. A náci ideológia és propaganda. A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői. A világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai. A holocaust. Az ENSZ létrejötte, működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (pl. Korea, Kuba, Szuez). A szovjet blokk kialakulása és jellemzői. Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában. A hátország szerepe a háborúban. Nagyhatalmi érdekek és ellentétek a béketárgyalásokon. A világgazdaság átrendeződése a háború után. A gyarmati világ szétesésének kezdetei (pl. India, Közel-Kelet). Az olasz fasizmus jellemzői. Tekintélyuralmi rendszerek bemutatása Közép-Európában és a Balkánon. Az USA gazdasági fellendülése és nemzetközi szerepe. A válság kezelésének módjai egy adott országban (pl. USA, Nagy-Britannia). A totális állam kiépítése Németországban. A bolsevizmus ideológiája. A bolsevik propaganda főbb jellemzői. A sztálini gazdaságpolitika. A szövetséges hatalmak együttműködésének elemzése. Háborúellenes katonai és polgári erőfeszítések. Nyugat-Európa újjáépítése és a közös európai intézmények kialakulásának kezdetei A gyarmati rendszer felbomlása – a „harmadik világ” kialakulása. Gandhi erőszakmentes mozgalma. A német kérdés. A közép-európai régió sajátos problémái Az Európai Unió legfontosabb intézményei. |
|
Ember és világmagyarázat |
4.1. A szekularizált világ 4.2. Filozófiák |
A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői források alapján. |
| Kommunikáció, kultúra, művészet | 5.1. Nyelv, kommunikáció, információ 5.2. Viselkedés, normák, erkölcsök 5.3. Művészet, közönség |
A modern életforma néhány jellegzetessége (pl.
mozi, autó). A nők szerepének változása. A tömegkultúra új jelenségei (pl. film, reklám). |
| Magyarország és a modern világ | ||
| Politika, államiság | 6.1. A polgári állam 6.2. Forradalmak 6.3. Háborúk 6.4. Diktatúrák 6.5. Polgári rendszerek |
A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. A pesti forradalom eseményei. Az áprilisi törvények. A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai. A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése. A német, az olasz és ausztriai mozgalmak hatása a magyar szabadságharcra. A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés tartalma és értékelése. Ausztria és Magyarország közjogi viszonyának alakulása. Nagyhatalmi elképzelések Közép-Európa szerepéről. A kiegyezés alternatívái, a kiegyezéshez fűződő viták (pl. dunai konföderáció, Kasszandra levél). A polgári állam kiépülése Magyarországon (pl. közigazgatás, közegészségügy, iskolahálózat). Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása. Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései. A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között. Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban. Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere és intézkedései. A tanácskormány uralomra kerülése, politikája, bukásának okai. Trianon társadalmi és bel- és külpolitikai következményei. Politikai életpályák bemutatása és elemzése (pl. Bethlen István, Teleki Pál). Gazdasági válság és radikalizálódás a belpolitikában (Gömbös és kísérlete). Magyarország a náci birodalom árnyékában (pl. gazdasági és politikai kényszerek, kitörési kísérletek). A területi revízió lépései. Kállay Miklós miniszterelnöksége. Háborúellenes törekvések (pl. Magyar Történelmi Emlékbizottság, szárszói találkozó). A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. Az 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi korszakban Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai. A rendszer jellemzői a Kádár korszakban. A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl. államforma, szabadságjogok, függetlenség). A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945 és 1948 között (pl. SZEB intézkedései, németek kitelepítése). Az elnyomás formái és „gépezete”. A magyar forradalom nemzetközi jelentősége és összefüggései (pl, szuezi válság szerepe, a magyar kérdés az ENSZ-ben). Mai magyar társadalom: Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása; az állampolgári jogok kötelességek; a választási rendszer; a helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük. A magyar alkotmányosság elemei (pl. a konstruktív bizalmatlanság intézménye, népszavazás) és intézményei (pl. alkotmánybíróság, ombudsmani intézmény |
| Soknemzetiség - nemzetállam | 7.1.A nemzet és kultúrája 7.2. Kisebbség és többség |
A korszak kulturális életének főbb jellemzői A nemzeti érzés megerősödése a magyarság és a nemzetiségek körében.. Az életmód változásai a századfordulón. A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége. Nemzetiségi törekvések a Habsburg birodalomban. A tömegkultúra néhány jelensége Magyarországon (pl. divat, szórakozás, sport, sajtó). Nemzetiségek a dualizmus korában. A cigányság helye a magyar társadalomban Magyar nemzetiségi politika és nemzetiségi törekvések. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A holocaust Magyarországon. (pl. zsidótörvények gettósítás, deportálás). Az antiszemitizmus és a zsidókérdés Magyarországon. A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban a II. világháború után. Nemzetiségek a mai magyar társadalomban (pl. számuk, arányuk, helyzetük, intézményeik). A hazai romák helyzete (oktatás, lakhatás, egészségügy, foglalkoztatás). A diszkrimináció fogalma. |
| Társadalom | 8.1. Város és vidék 8.2. Társadalmi rétegződés |
Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, közlekedés. A gazdasági átalakulás jellemzése és elemzése. A magyar társadalom rétegződése és életformái. Budapest világvárossá fejlődése. Az átalakuló társadalom sajátosságai. A környezet átalakításának következményei (pl. vasútépítés, városfejlődés, iparosítás). Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években. A klebelsbergi kultúrpolitika kibontakozása és főbb jellemzői (pl. kultúrfölény, valláserkölcsi nevelés). Tudomány és művészet főbb képviselői a két világháború közötti Magyarországon (pl Szent-Györgyi Albert, Bartók Béla). Életmód és mindennapok – Rákosi-korszak Életmód és mindennapok – Kádár-korszak. A kádári társadalom- és kultúrpolitika alakulása (pl. "gulyás- vagy fridzsiderkommunizmus", három T). Magyarország a kilencvenes években (pl. ó jogalkotás, társadalmi változások – vesztesek Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban. A magyar társadalom szerkezetváltozásai az elmúlt fél évszázadban. A szociális piacgazdaság jellemzői. Magyarország gazdasága és beilleszkedése az európai, illetve világgazdaságba. |