Történeti társadalomismeret (12-13. évfolyam)

A 12-13. évfolyamon a társadalomismeret nem kötelező tantárgy. Iskolánkban azonban igen fontosnak tartjuk a társadalomtudományos műveltség elsajátítását, jelen világunk ismeretét és megértését. Ezért a felső középfok kínálatában több társadalomismereti kurzus is szerepel.
Ezeket a kurzusokat ajánljuk elsősorban azoknak, akik különösen fogékonyak a társadalom kérdései iránt és azoknak, akik a társadalomtudományi pályák felé orientálódnak.
A tantárgyi kínálat évről-évre változhat, mert célunk alkalmazkodni diákjaink érdeklődéséhez, a társadalmi kihívásokhoz.

Történeti társadalomismeret

A történeti társadalomismeret speciális kurzus. A 10. évfolyammal iskolánkban az alapképzés befejeződik. A 11-12. évre a tanulók érdeklődésüknek, jövendő céljaiknak megfelelően választanak az iskola által felkínált lehetőségek közül. Társadalomismeret szempontjából ez azt jelenti, hogy történelmet tanulnak heti 4 órában és valamilyen speciális társadalomismeretet heti 3 órában. Tehát ez a heti 3 óra (3x45 perc) áll a speciális társadalomismeretek rendelkezésére. Ezek mindegyike külön tantárgy.

A történeti társadalomismeret anyaga a történelem tananyaghoz szorosan kötődik. A modern társadalmak kialakulásának és fejlődésének csomópontjait vizsgálja nagy mélységben, a különböző társadalomtudományok (szociológia, politológia, filozófia, közgazdaságtan, jog) eszköztárának segítségével. A történeti társadalomismeret speciális kurzuson kívül a tanulók képes társadalomismereti vagy életmódtörténeti vagy valamilyen egyéb kurzusok közül választhatnak.

A történeti társadalomismeret a XIX-XX. század eseménytörténetét igyekszik árnyaltabbá, érthetőbbé tenni a tanulók számára. A 7-10. évfolyamon a tanulók főleg a ”végeredményekkel ismerkedtek” meg. Ennek a kurzusnak a keretében elemezzük azokat az elméleteket, melyek ennek a kornak a magyarázatait próbálják megadni. A társadalmi mozgások részletes feltérképezésével igyekszünk bemutatni, hogy a mai társadalmi, gazdasági helyzet hogyan alakult ki. A történelem tananyagában nem kellő mélységben, vagy egyáltalán nem érintett témákkal is van idő foglalkozni. Nagy hangsúlyt kap a mai modern kornak megfelelő állampolgári tudat és az ehhez tartozó ismeretek, technikák kialakítása. Célunk a jelent megértő, azt magyarázni tudó, a közeli jövőben várható társadalmi tendenciákat felismerő, jogaival és kötelességeivel tisztában lévő állampolgár nevelése.

Mivel ebben az életkorban a tanulók már képesek a fogalmakkal megfelelően bánni, a tények és összefüggések hálójában eligazodni, önálló véleményt alkotni, s azt vitában megvédeni, a tananyagnak és feldolgozásának ehhez kell igazodni. A tankönyvek kevés tanulandó szöveget tartalmaznak, forrásokra és tanulmányokra (ezek részleteire) épülnek. A feldolgozás is ehhez igazodik. Az alapképzés elveit továbbvivő forráselemzés, vita, egyéni elemzés, rövidebb tanulmányok készítése segítségével látjuk a kitűzött célunkat leginkább elérhetőnek. Az alapképzésben megkezdett munka magasabb színvonalú elvégzése mellett új területek kapnak hangsúlyt ebben a két évben. Ennek a korosztálynak nagyon fejlett a kritikai érzéke, s az önállósulási igénye. Ezekre építve, ezeket felhasználva, továbbfejlesztve végezzük el a tananyagot. Az ismeretszerzésnek és a képességfejlesztésnek harmonikus együttesét kívánjuk megvalósítani. Az elméleti tudnivalók nem magukban, magukért léteznek a tantervben, hanem a képességfejlesztés és a praktikus ismeretek alárendeltjeiként, hogy az ifjú felnőttek a megfelelő társadalmi alkalmazkodóképességre szert tegyenek.

Mivel a kitűzött cél elsősorban a hasznos tudnivalók megszerzésének szükségességét fogalmazza meg, a módszerek is ehhez válogatódnak. A hangsúly a közösségbe beépülő egyéni munkára kerül. Mivel mindenkinek a saját világképét kell kialakítani ebben a két évben, az önépítés módszerei fognak dominálni. Az egyéni készülés és a közösben megmérettetés kerül a középpontba. Az elmélyült alkotómunkára a kiselőadások, házi dolgozatok, önálló elemzések adnak lehetőséget. A kontrollt a közös viták, egymás munkáinak kritikai elemzései jelentik. Mivel a modern társadalom számtalan módon és irányból ismerhető meg, az egyes szaktudományok sajátos módszereinek megtanulása és alkalmazása eszköz is és cél is ebben a folyamatban. A hagyományos prelegáló tanári szerepre kevésbé lesz szükség, ezt fel kell váltani módszerbeli sokszínűséggel és az együttműködést vállaló, irányító, alkalmanként manipuláló tanári szereppel. Mivel a tananyag állandó érintkezésben van a mindennapokkal, gyors reagálásra és folyamatos elemzésre, analógiás gondolkodásra kell ”berendezkedni”.

Az értékelés rendje alapvetően nem tér el a korábbiakban megszokottól, de a konkrétumokban megjelenő tárgyi tudás mérése némileg háttérbe szorul. A hangsúly az átfogóbb jellegű produktumok értékelésére és az órai aktivitásra kerül. Az utóbbi azért kap kiemelt szerepet, mert a tanulók fejlődése itt látható legtisztábban és az ismeretek alkalmazása is itt jelenik meg leginkább a valódi élethelyzetekhez hasonló módon. Az érdemjeggyel való osztályozás mellett továbbra is megtartjuk a szöveges értékelést, melyben az értékelésen kívül a tennivalók is megfogalmazhatóak.

Képességek

• Kialakítani a pontos szövegértés igényét
• Képessé válni mások gondolatainak kritikai értelmezésére
• Képessé válni mások gondolatainak tolmácsolására.
• Képessé válni különböző gondolkodók gondolatainak összehasonlítására
• Képességet szerezni egy-egy nagy témakör logikus felépítésű, gondolatgazdag ismertetésére szóban, írásban

Összefüggések

• Megtalálni az összefüggést a tőkés gazdasági növekedés tényezői és Európa világhatalmi elsőségi között
• Ismerni az ipari forradalom, a tőkés növekedés és a tőkés gazdaság intézményeinek létrejötte között az összefüggést
• Felvázolni a tőkés gazdasági fejlődés hatását a településszerkezetre Európában és Magyarországon
• Ismerni, hogyan függ össze a polgári családi lakások szerkezete, berendezése és a polgári életforma
• A polgári eszmények és a polgári családi viszonyok kapcsolata
• A kormányzás új elvei és a polgári államformák összefüggése a nyilvánossággal és az új típusú pártokkal
• A liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus eszmerendszerének egymást tagadó, egymást kiegészítő vonásait felismerni.

12. évfolyam – 96óra

13. évfolyam – 87 óra

Fejleszteni a szövegértés képességét. Váljanak képessé mások gondolatainak szöveghű tolmácsolására. Szerezzenek gyakorlatot a különböző gondolkodók nézeteinek összehasonlításában. Tudják végiggondolni a hagyományos viszonyok bomlását, a modern viszonyok kialakulását. Értelmezzék a változásokat, az egyes emberek és családok, az egyes társadalmi rétegek életében. Értsék meg a környezet iránti felelősség és a gazdasági érdekek összeegyeztetésének fontosságát.

Tudatosuljanak bennük a polgári alkotmányossággal, a polgári szabadságjogokkal, a polgári nyilvánosság megteremtődésével beállott változások a politizálás módjában, és a politizáló rétegek összetételében. Ismerjék meg az érdekek politikai programmá válásának és képviseletének mechanizmusát, az érdekérvényesítés alkotmányos módját, eszközeit.

Kialakítani és elmélyíteni a jelenségek mögött rejlő törvényszerűségek felismerésének képességét, az elmélyült gondolkodás igényét. Fejleszteni a politikai eszmék és programok közötti eligazodás képességét. Megismertetni azokat a nagy témaköröket és eszméket, melyek a polgárosodással kialakultak és ma is hatnak

Követelmény:

Képességek: Marx-Engels, Max Weber, Fernand Braudel szövegeinek megértése, gondolathű tolmácsolása, kritikai értelmezése, a szövegek alapján saját kép kialakítása a kapitalista növekedés európai okairól és következményeiről.

• Legyenek képesek a lezajlott változásokat a társadalom makro és mikro szintjein is értelmezni. Alakuljon ki a képességük, hogy meglássák a lakókörnyezet, az életmód és a mögöttük meghúzódó értékrend összefüggéseit. Lássák meg a gazdasági változások és az emberi környezet pozitív és negatív kölcsönhatásait
• Legyenek képesek felismerni az összefüggéseket a polgári alkotmányok által adott lehetőségek és az új politikai szervezetek, színterek között. Ismerjenek fel élethelyzetek alapján érdekeket, fogalmazzák meg azokat, és érvényesítésükre megoldási javaslatot tudjanak tenni
• Legyenek képesek egy filozófus gondolatait megérteni, írásban, szóban hűen tolmácsolni, az olvasott gondolatokat kapcsolatba hozni a korral, melyben megszülettek. Tudjanak érvekkel alátámasztott véleményt formálni azok érvényességéről Tudjanak összehasonlítást tenni művek és gondolkodók között, ismerjék fel a gondolati rokonságot, tudjanak jellemezni egy eszmerendszert.

Ismeretek: Ismerjék a polgári államformák alaptípusait. A polgári szabadságjogok, a polgári nyilvánosság szerepének ismerete, a politikai párt lényege, fajtái. A párizsi kommün államformájának ismerete. A helyi önkormányzatok szerepének, feladatainak ismerete. (Fogalmak: Alkotmányos monarchia, abszolút monarchia, parlamentáris államforma, prezidenciális államforma. Demokrácia, diktatúra, hatalom, politikai párt, polgári nyilvánosság, kommün, önkormányzat.) Ismerjék egy-egy eszmerendszer főbb képviselőinek nevét, tudják őket korban elhelyezni, tudják megnevezni egy-egy híres írásukat és ismertetni néhány fontos gondolatukat. Jellemezzék a liberalizmus, a szocializmus, az anarchizmus és a konzervativizmus gondolatkörét Ismerjék a következő fogalmak filozófiai jelentését: deizmus, dialektika, eldologiasodás, elidegenedés, empirizmus, idealizmus, irracionalizmus, materializmus, metafizika, racionalizmus, szentimentalizmus

Az ipari város jellemzői, Pest-Buda városának polgárosodásának jellemzői, a társadalom egyes rétegei, a polgári lakások kapcsolata a polgári értékrenddel. A polgári család jellemzői, a nők helyzete, a munkáscsalád viszonyai, a parasztpolgári család.

Értékelés: Fogalommeghatározás, szövegtolmácsolás és összehasonlítás írásban, szóban. A kapitalista gazdaság intézményeinek bemutatása írásban és szóban. Íratható mindkét anyagrész lezárásánál részdolgozat, vagy az egész témakört követően záródolgozat. Az ismeretanyag számonkérése hagyományos szóbeli és írásbeli módszerekkel történhet. Az olvasottak alkalmaztatása képek, szövegek, filmrészletek értelmezésének elvégeztetésével. Lakásalaprajzok elemeztetése.

Az egyes államformák bemutatása dolgozatban vagy sematikus rajzban. Fogalmak meghatározása. Terv készíttetése, egy adott probléma politikai képviseletére

Filozófiai művek ismertetése szóban, írásban Szövegértelmező, összehasonlító feladat. Egy - egy eszmerendszer logikus felépítésű ismertetése, megfelelő fogalomhasználattal. Több gondolatkör összehasonlíttatása egy adott probléma kapcsán ( Pl.: egyén és állam viszonyáról vallott nézetek. )

Az egység részei:

A kapitalista gazdaság kialakulásának elméletei

A polgár

A polgárság életviszonyai

A polgári társadalom működése (államszervezet, a hatalomgyakorlás, pártok)

A polgári társadalom ideológiai differenciáltsága (versengő eszmerendszerek)

A polgári társadalom nem polgári elemei

A hagyományos állami szerep válsága

Új államelméletek

Új típusú feladatok a szekularizált világban

A századforduló világa

Cél: Lássák a diákok az állami beavatkozás különféle típusait, az amerikai, német és szovjet megoldásokat. Különböző, olykor egymással vitázó szövegek révén találjanak válaszokat arra, hogy mi az oka az állam szolidabb vagy diktatórikusabb gazd-i szerepének. Nyerjenek betekintést a szovjet átalakulás társadalmi következményeibe. Bemutatni a két háború közötti korszak politikai rendszerének négy típusát, részletesebben a hitleri és sztálini rendszert. Lássák a tanulók a hagyományos politika rendszerek (parlamentáris demokrácia, amerikai prezidenciális rendszer) módosulásait, az új totalitárius rendszerek jellegzetességeit, hasonlóságait, különbségeit

Követelmény: New Deal - a régi szerződés válságának okai, az új szerződés céljai, - az eszközrendszer a mezőgazdaságban, az iparban - a bankreform A keynesi közgazdasági forradalom - a válság magyarázata a Say-törvény és Keynes alapján, - a keynesi gazdaságpolitika állami jellege. A fasizmus - a hitleri állam gazdasági szerepe, - a bankok a német gazdaságpolitikában, - a sikerek titka A Szovjetunió - gazdasági irányváltás a 20-as évek végén, - a fordulat magyarázatai (Trockij--Sztálin), - az ipar és mezőgazdaság termelékenysége a 20-as, 30-as években, - kollektivizálás és ipari növekedés összekapcsolása, - a szovjet típusú tervgazdaság működése. Egyének és csoportok társadalmi pozícióit meghatározó körülmények - fehérgallérosok, kékgallérosok A középosztály belső differenciáltsága A magyar társadalom történelmi megrekedése A kapitalizálódás eredményei Magyar és nyugat-európai társadalomfejlődés összevetése. Történeti nemzeti és modern polgári társadalom viszonya. A parasztság helye Az angol és amerikai rendszerek új vonásai a XIX. sz.-hoz képest A fasiszta politikai rendszerek közös vonásai Fasizmus és hitlerizmus A proletárdiktatúra értelmezési lehetőségei A pártközpontú politikai rendszer.

Elméleti megalapozása

A beavatkozás különböző útjai (demokráciák, totális rendszerek)

Élet az ”állam árnyékában”

Cél: Az egység megtanításánál az alábbi célokat kívánjuk elérni: ismerjék meg a tanulók a modern polgári demokráciák működési rendjét, a társadalom szerkezetét, az egyes polgár mozgásterét, cselekvési szabadságát a közügyek gyakorlásában, - vegyék észre azokat a manipulációkat, mellyel az egyes embert, a társadalom különböző rétegeit a reklám segítségével, a tömegtájékoztatási eszközökkel befolyásolni igyekeznek, - legyenek képesek arra, hogy politikai irányzatokat egymástól megkülönböztessenek, programjaik elemzése után minősítsék azokat, - ismerjenek elméleteket, elképzeléseket a második világháborút követő gazdasági csodák okairól, azok sikereiről, - lássák a társadalmi mobilizáció útjait, az egyes rétegek életformája közötti minőségi különbségét, - tájékozódjanak a 60-as, 70-es évek Magyarországjának gazdasági, társadalmi folyamataiban.

Követelmény: Az egység elvégzése után a célokban megjelölt készségek, képességek biztos alkalmazását várjuk el.

Értékelés Az ismeretek elsajátítását és a készségek kialakulását alapvetően az órai szóbeli teljesítmények alapján végezzük, de nagyobb egységekként írásbeli dolgozatokat is iratunk

• A jóléti állam eszméje és megvalósulásának eltérő formái
• A demokráciák és a szocialista demokráciák
• A fogyasztói társadalom

A jóléti állam problémái

Cél: Az altéma tanításának fő célja, hogy a tanulók a számok segítségével képesek legyenek leírni társadalmi folyamatokat, azok elemzésével jobban megértsék a mai kapitalista világ működését. Figyeljék meg, hogy egy gazdasági folyamatnak, egy elért eredményének sokféle magyarázata van ill, lehet. Ezekben a folyamatokban legyen képes egyre inkább - önállóan - tájékozódni. Ismerjék meg a diákok a "létező szocializmus" elmélete és gyakorlata közötti ellentmondásokat, és tudjanak az adott téma fogalmaival pontosan bánni. Végeredményben olyan mindennapi gondolkodásmódot kialakítani, melynek a közgazdasági gondolkodásmód is szerves része. A gazdaságról tanult ismeretek újabb szempontokkal való kiegészítése. A tanulók ismerjék meg a polgári demokráciák működési rendjét. A modellértékű vizsgálatokkal segítsük az állampolgári tudatuk és felelősségük kialakítását. Legyen tájékozott a választási rendszerben, alakuljanak ki azok a képességei, melyek segítségével sorsát tudatosan alakító állampolgár lesz belőle. A korábban tanult politikai csoportosulások átalakulásának és az új mozgalmaknak a bemutatása. Az előző két egységnél tanultak újabb szempontból való kiegészítése. A tanulók ismerjék meg a jóléti államban élők mindennapjait. Ismerjék fel azokat a társadalmi, környezeti következményeket, melyek a fogyasztói szokások túlzott köz- pontba helyezéséből fakadtak. Érezzen felelősséget a környezetéért. Gondolkodjon a tanuló azon, hogy saját mikrokörnyezetében reá milyen feladatok hárulnak, hogy a civilizáció ne átok, hanem áldás legyen. A téma feldolgozása nyújtson segítséget abban nekik, hogy megértsék a különböző társadalmi rétegek helyzetét, azok érzéseit, esetleges indulatait.

Követelmény: Ezen a szinten már az önálló elemzést várjuk el tanulóinktól. Legyenek képesek adott adatokhoz kérdéseket, elemzési szempontokat rendelni. Tudjanak adatokból értékelhető táblázatokat összeállítani. A tankönyv koncepciójához hasonlóan az adott témához többféle szöveget keressenek, melyek több oldalról is megvilágítják. Tudják szakaszokra bontani a világ- és a magyar gazdaság 1945 utáni időszakát. Indokolják periodizációjukat Tételes követelmények: táblázatelemzés, táblázat készítése, GDP, GNP, index, szolgáltatás, fogyasztás, bevándorlás, reálbér, bérszínvonal, gazdasági helyreállítási periódus, rend, rendvonal, szakmastruktúra, foglalkozási struktúra, növekedés, költségvetés, közmunka, jóléti kiadások, fogyasztási társadalom, hiánygazdasági, gazdasági reform, "új gazdasági mechanizmus", munkakultúra A tanuló tegyen eleget a célok alapján pontosan kijelölt követelményeknek. Ezek közül a legfontosabb az állampolgári magatartás elsajátítása. Ismerjék pontosan a különböző választási rendszereket, azok előnyeit és hátrányait. Megadott pártprogramok elemzése után azokat tudja a politológiában elfogadott módon minősíteni, kategóriákba sorolni. Alakuljon ki bennük a demokratikus gondolkodásmód és fogadják el a liberális minimumot (a tankönyvben pontosan meg van határozva) Tételes követelmények: a politikai rendszerek működése, a demokratikus rendezőelvek, pluralizmus, korporativizmus, közvetlen részvétel, adminisztratív hatalom, informális csatorna, választási rendszerek, politikai pártok, demokratikus pártok, antidemokratikus pártok, liberális minimum, "szociáldemokrata időszak", zöldek, konzervatív fordulat.

Követelmény: A tanulóknak tudniuk kell az egység elsajátítása után, hogy miért és hogyan rétegződik a mai társadalom. Ismerjék a jó- léti állam törekvéseit történetiségének tükrében. Igazodjanak el a mai kor intézkedéseinek útvesztőiben. Ismerjék fel az őket célzó reklámok hatásmechanizmusait és legyenek képesek azok kontrolljára. Legyenek képesek a mai magyar polgárosodás folyamatának megértésére és az egyén lehetőségeinek korlátait felismerni ebben Tételes követelmények: manipuláció, konformizmus, nonkonformizmus, presztizs-fogyasztás, státusszimbólum, "amerikai állam", létminimum, frusztráció, modell, reklám, urbanizáció, szuburbia, egoizmus, hedonizmus, individualizmus, társadalmi mobilitás, középosztály

A gazdaság teherbírása -a fenntartható növekedés

A szociális gondoskodás

Az apolitikussá váló társadalom

Lehet-e még valamerre fejlődni?

Mellette, szemben vele vagy rajta kívül - életstratégiák

Cél: A tanegység oktatásának legfőbb célja, hogy a tanulók az eddig szerzett elszórt ismereteiket rendszerbe foglalják. Képet kapjanak a világ fejlődésének ellenmondásairól, az emberiséget foglalkoztató nagy kérdésekről, fenyegető katasztrófákról. Lássák világosan, hogy a világ gazdasága, az egyes régiók fejlődése nem szétszórt elemek összefüggéstelen rendszere, hanem minden irányban összekapcsolódó, együttmozgó egész. Egyetlen eleme sem változtatható meg következmények nélkül. A népek, vallások egymás mellé állításának teljes gondolkodás, a másik előítélet nélküli megismerésének igénye és technikája. Fedezzenek fel alternatívákat az emberiség fejlődésével kapcsolatban. Célunk, hogy az iparosodott társadalom ellentmondásaira ráébresszük a tanulókat. Megértessük velük, hogy a világ új történelmi szakaszba lépett, melyben az emberiség jövője a tét. A munka során lássa meg saját szerepét ebben a folyamatban. Fontos cél, hogy hozzásegítsük őket a megismert tények újraértelmezését, más kapcsolatrendszer létrehozásában, saját elképzelés kialakításában. Mindennél fontosabb célunk, hogy a világ anyagi és szellemi javainak, az ember által teremtett és veszélyeztetett értékeinek felelős kezelőjévé neveljük tanítványainkat

Követelmény: A megismert adatok, konkrétumok felhasználásával legyenek képesek leíró társadalomrajzot produkálni. Tudjanak mindezek birtokában prognosztizálni és a vázolt jövőkép mellett érvelni. Lássák meg az összefüggést a világ dolgai között. Ismerjenek a világegészre vonatkozó szakmunkákat és legyenek tisztában azokkal nemzetközi szervezetekkel, melyek a fenti kérdések megválaszolását tűzték ki célul.

Tételes követelmények: Római Klub, globalizálódás, demográfiai robbanás, túlnépesedés, fogamzásgátlás, szülésszabályozás, környezetpusztítás, üvegházhatás, környezetszennyezés, újrafelhasználás, adósságválság, Vörös Könyv, posztindusztriális társadalom, IMF, elitizmus, rasszizmus

Cél: Célunk, hogy a tanulók megismerjék:

• azokat a történelmi folyamatokat, melyek hatására mára az erősnek és egységesnek látszó nemzetek is küszködnek a szeparatizmus problémájával,
• a szeparatizmus legjelentősebb irányzatait, azok ideológiáját és "harci" technikáit,
• a Szovjetunió felbomlásával bekövetkezett nemzetek küzdelmét az önálló államiság kiépítéséért és az utódállamok egymáshoz való viszonyát,
• a nagy birodalmak bomlásával jelentkező nemzetközi és belpolitikai problémákat,
• a világ hálózatait abból a szempontból, hogy mit taníthat egymásról, milyen az elterjedésük iránya, lehetősége,
• a különböző régiók problémáit, az ott élő népek érzéseit, egymással szemben megfogalmazott nézeteit.

Követelmény: A tanulók legyenek tájékozottak a mai világ főbb eseményeiben, ismerjék azoknak történelmi háttereit. A történelmi ismereteikre és a napi hírekre támaszkodva tudjanak elemzést készíteni az egyes régiók válságjelenségeiről és értsék pontosan a folyamatokat. Ismerjék az egyes országok olyan lokális problémáit, melyek globalizálódhatnak. Tudjanak általánosítani az összehasonlítható történelmi események alapján. Részletes tudással rendelkezzenek az utóbbi években Közép- és Kelet-Európában lezajlott társadalmi, gazdasági folyamatokból és azoknak Európára és a világra gyakorlott hatásairól. Legyenek képesek a mai világban tájékozódni és megalapozottan állást foglalni a konfliktusos helyzetek kapcsán.