7. szám 1997. szeptember 18. - október 1.

Keresem a Nagy Őt! Akárcsak tavasszal, ősszel, télen, most nyáron is, a vakációzás közepette, vért-verejtéket izzadva, némán magam elé bámulva... Keresem a Nagy Őt! De megvan! Végre megvan! Megtaláltam! A "p" mellett és az aposztrof felett. Nem hiába tanultam egy évig gépírni. Persze, előtte le kéne nyomni a Shiftet. Nagy Ő! Hát mégis rajta vagy a klaviatúrán.

Aztán 30 dkg lineáris függvényt kérek a hentesnél. Persze nagy siettséggel hozzáteszem: ha lehet, akkor szeletelve. A hentes gúnyosan elmosolyodik, én pedig legszívesebben elsírnám magam.

Bazalt! káromkodok a levegőbe, mintha a világ legtermészetesebb dolga volna. Aztán elgondolkodom. Még talán ma is átmennék a kőzetbeszámolón.

Őszinte részvényem. fejezem ki együttérzésemet a napokban valakinek. "Őszinte részvényem" mondhatják mások nekem is, mert a Young Enterprise csaknem az őrületbe kergetett.

Jönnek a mellékhatások tehát. Az iskola mellékhatásai. Mérem a lázam, a vérnyomásmérőt párhuzamosan kapcsolom a karomra, miközben azon tűnődöm, hogy újból elkezdődik az iskola, a következő év. Legalábbis mások ezt mondják. Nekem mellesleg nem is szóltak, hogy az előzőnek már vége van...