9. szám 1997. október 17. - november 5.

A cannabisfogyasztás rövidtávú testi tünetei a következők:

felgyorsult szívverés, a szemet körülvevő hártyában lévő vékony erek megdagadása (véreres szem). Gyakran előfordul a szemek és az orrjáratok enyhe szárazsága, a kezdeti fokozott nyálelválasztást követően a száj kiszáradása. Ritkábban előfordulhat rosszullét, hányás, hasmenés vagy székrekedés is. Nagyon magas dózisok elfogyasztása egyes személyeknél koordinációs zavarokat, reszketést, továbbá mellkasi fájdalmakat, szédülést vagy ájulást eredményezhet. Ha valaki "enyhén túlszívja" magát, annak egyetlen jele, hogy "bealszik", azaz álomba merül.

Hosszútávú fiziológiai hatások:

A hosszútávú hatásokról még nem áll rendelkezésre elegendő információ. Keleti beszámolók szerint (ahol egyes országokban évezredes hagyomány a cannabis fogyasztása) a cannabis (pontosabban a hasis) hosszútávú, mértéktelen fogyasztása komoly légúti, emésztőrendszeri és pszichikai károsodásokhoz vezethet.

Pszichikai hatások:

A szer használói által leggyakrabban említett hatások a következők: boldogság, kedélyesség, szabad képzettársítások, szokatlan asszociációk, a képzelet játékai, egy különleges, "mögöttes" valóság érzékelése, a környezet olyan részleteinek észrevétele, amelyekre normális állapotban a használó nem figyel fel, megváltozott időérzékelés (percek óráknak tűnhetnek), változások a tér- és mélységérzékelésben. Az aktív cselekvés nem jellemző, inkább a szemlélődés, nyugalom, üldögélés dominál. Magasabb dózisoknál előfordul, hogy a használó nem tudja magát folyékonyan kifejezni, mert a rövidtávú emlékezet-zavarai miatt a mondat közepén elfelejti, mit is akart mondani (a figyelem nem marad meg a mondandónál, hanem folyamatosan ugrál tovább más tárgyakra, ezért az elkezdett mondandó feledésbe merül). Gyakoriak a hirtelen hangulatváltozások: a féktelen jókedvet minden átmenet nélkül elmélyült csend válthatja fel. Előfordulhat félelem és szorongás, depresszió, ingerültség, rosszullét, fej- vagy hátfájás, szédülés, a figyelem tompulása, zavartság, letargia, illetve egyfajta nehézség-, gyengeség- vagy fáradtságérzet. Súlyosabb esetben felléphetnek tájékozódási zavarok, érzékcsalódások, paranoid téveszmék, sőt egyes esetekben pánik, az önkontroll elvesztése, végső esetben akut pszichózis is. Még nem tisztázott, hogy mi okozza az ilyen szélsőséges válaszreakciókat. Egyes feltételezések szerint a drog kihozhatja a fogyasztókból a már eleve bennük lappangó pszichózist (mintha gyufát dobnának egy lőporoshordóra). A fokozottan veszélyeztetett fogyasztók kiszűrésére ma még nincsenek elterjedt, jól használható módszerek, így a drog első kipróbálásakor a használók többsége "zsákbamacskát" játszik. Egyes, cannabist rendszeresen fogyasztó fiataloknál az átlagosnál gyakrabban fordulnak elő bizonyos negatív személyiségjegyek: apatikus állapot, nehezebb alkalmazkodás a mindennapi élet feladataihoz, a hosszútávú tervek kivitelezése iránti érdeklődés csökkenése, magasabb frusztrációs szint, nehézségek a rutinszerű munkavégzés, illetve új dolgok sikeres elsajátítása terén. Ezek a fiatalok hajlamosak a visszahúzódásra, az életben való szemlélődő, passzív részvételre, és gyakran mutatnak hajlamot a gyerekekre jellemző, ún. mágikus gondolkodásmódra.

Autóvezetés:

A cannabis kognitív és percepciós funkciókra, illetve a motoros koordinációra gyakorolt hatása miatt a szer fogyasztóinak a befolyásoltság állapotában nem célszerű a volán mögé ülniük. Sok fogyasztó vélekedik hasonlóképpen, így a drog hatása alatt meg sem kísérelik a vezetést.

Hozzászokás a drog hatásaihoz:

A szer hatásaihoz az idő múlásával hozzá lehet szokni. Ez nem fizikai jellegű toleranciát jelent, hanem pszichés tanulási folyamat eredménye: a használó megtanulja kontrollálni a szer egyes hatásait. Ennek eredményeként a kezdetben riasztó vagy kellemetlen hatások (gyors szívverés, remegés, izgalom) és az ezek miatt kialakuló paranoid gondolatok eltűnnek, a drog használója lassanként megtanul "együtt élni" a szerrel, azaz képes a szer hatása alatt is ugyanúgy kommunikálni, cselekedni, viselkedni a mindennapi életben, mint egyébként (belsőleg persze gyökeresen másképp élheti meg az adódó szituációkat). Ennek a tanulási folyamatnak az eredménye az ún. "negatív" tolerancia jelensége is: ha a használók megismerik a szer hatásmechanizmusát, megtanulják, hogyan "működik", már kisebb adag is elegendő ugyanazon hatás eléréséhez (már nem félnek a hatástól, hanem átengedik magukat neki, így az könnyebben "bejön").

Tolerancia, függőség:

A cannabis fogyasztása során nem alakul ki sem tolerancia, sem a hagyományos értelemben vett fizikai függőség. Újabb megfigyelések szerint azonban ha idült cannabisfogyasztóktól megvonják a szert, ingerültség, nyugtalanság és rossz közérzet vesz rajtuk erőt (ezek értelmezhetőek elvonási tünetekként is). Egyes használók szerint hosszabb időn át tartó folyamatos fogyasztás esetén a drog hatása elveszíti "frissességét" (tolerancia), ezért a használók néha beiktatnak egy-két napos szüneteket. A pszichikai függőség veszélye természetesen fönnáll, de hogy ez kialakul-e vagy sem, az lényegében a fogyasztón és a társadalmi körülményeken múlik. A pszichikailag függő személy naponta többször szív, egyénenként változó mennyiséget. Ha nem jut hozzá az adagjához, akkor ingerültté, nyugtalanná válik, de nem jelentkezik az ópiát típusú kábítószereknél vagy a nikotinnál tapasztalható sürgető vágyódás a szer után ("bármit megteszek érte"-effektus).