10. szám 1997. november 7. - november 19. Ép testben...
Számomra az érettségire készülő negyedikesek alvásideje volt a leghihetetlenebb - nem egyszer hallottam az 5-ös számot. Amikor a "miért"-re kérdeztem rá, a nagy hajtásra hivatkoztak. De hogy lehet ezt kibírni? És hát - megéri? Amikor más évfolyambelieket kérdeztem, akkor rendszerint azt a választ kaptam: - Nekem ennyi is elég. Mi is történik, míg alszunk? Az első órákban nagy mennyiségű növekedési hormon szabadul fel az agyalapi mirigyből. Egyes szakértők úgy vélik, ez utal az alvás rendeltetésére, ami nem más, mint a szövetek helyreállítása és újjáépítése. Az anyagcsere mintegy 25 százalékkal az átlagos nappali szint alá süllyed. A testhőmérséklet közel 1,5 fokkal csökken a napi csúcsértékhez képest. A gyors szemmozgással jellemzett, úgynevezett REM-alvás időszakaiban a test valósággal megbénul, talán hogy megóvjon bennünket az álombéli mozdulatok végrehajtásától. Egy amerikai megfigyelés szerint korunk embere 1 órai munkáját 45 perc alatt tudná elvégezni, ha normális időt töltene alvással. Mondhatnánk azt is, hogy a fáradtság a mai kor népbetegsége: Edison-kór. Merthogy mindez az izzólámpa elterjedésével kezdődött, azóta egy csomó modern berendezés teszi hosszabbá a nappalokat. Előtte az emberiség a napfény rabja volt és még napi 9 órát aludt át békésen. Ez a felnőttek körében mára 7 órára zsugorodott, és ez egyszerűen nem elég. Pedig néhány megkérdezett tanárunk is ilyen időtartamot vallott be magáról. ... Igaz, mindig voltak renitensek, mint Nagy Péter cár, aki legendásan keveset aludt: általában szűk 5 órát. De közben "ablakot nyitott Európára" - saját kezűleg felépítette Oroszország akkori fővárosát, Pétervárat. Hát ilyen is van. Utóirat: Ezt a kis esszét egyébként én is az alvásra szánt időm rovására írtam. 6 és fél órámmal a negyedikesek átlagát döngetem. Megérte?... A Rem-fázisban lévőek már ne válaszoljanak! |