12. szám 1997. december 18. - 1998 január
A Pite
Interjú Lőrinc Lászlóval, a Trupp színtársulat vezetőjével
Szubjektív: A lépcsőfordulókba kiragasztott plakátok már régóta hirdetik, újabb nagy atrakcióra készül a színjátszó csoportja. Az atrakció neve: A Pite. Honnan jött az ötlet?
Lőrinc László: Körülbelül egy éve ugyanez a társaság adta elő karácsonykor a betlehemi játékot. Amikor azt befejeztük, elkezdtünk gondolkodni, hogy hogyan tovább. A gyerekek szerettek volna a nagyok nyomdokaiba lépni, egy saját darabot írni. Hogy maga az ötlet hogy született, arra már nem is emlékszem. Talán az volt a legfontosabb, hogy a Truppba nagyon sokan járnak, 17-18 gyerek. Olyan darab pedig nem létezik, ami ennyi embernek, mindenkinek egyformán tud szerepet adni. Az egy éves alkotóköri munkában nem lehet pontot adni arra, hogy valaki csak a pincér, bejön és kimegy... Erre kerestünk és találtunk megoldást. A Pitében mindenkinek jut szerep, nagyjából hasonló és senki sincs túl sztározva. Egy kriminél döntöttünk, ami izgalmas, és lehetőleg rövid. Ez a darab körülbelül fele annak, amit általában elő szoktunk adni. Szóval ehhez a krimihez különböző karaktereket találtunk ki, majd kigondoltuk, hogy ezek hogyan találkoznak össze. Menet közben természetesen sokat változtattunk is a darabon.
Szubjektív: Ez a Trupp nem az a Trupp, ami volt. Az ifjú színészek most nyolcadikosok. Könnyebb velük dolgozni, mint a nagyokkal, vagy nehezebb?
Lőrinc László: Persze, hogy sokkal nehezebb. A kicsik még tapasztalatlanabbak, még egy csomó mindent meg kell tanulniuk, amit a nagyok is megtanultak.
Szubjektív: Emellett a nagy Trupp még létezik, ugye?
Lőrinc László: Nem, a nagy Trupp megszűnt. De még szeretnénk előadni újból néhány dolgot: a Mi hidainkat például. A kis Truppnak viszont továbbra is lesz folytatása.
Szubjektív: Nem lesz zavaró a darabban ez a rengeteg szerep, nem fogjuk összekeverni a szálakat?
Lőrinc László: Nem, a nézőknek semmiképp sem lesz zavaró. Annál inkább volt zavaró a próbák során. Nehéz volt a sok részt összeilleszteni. Most mondok valamit, amit nem fogtok elhinni: Még nem volt olyan próba, ahol mindenki ott lett volna. Sajnos mostanában rengeteg különórájuk van, s főleg nagyon sok vizsgájuk. Külön részeket persze tudtunk mindig gyakorolni, de az előadásnál lesz először, hogy mindenki egy időben, egy helyen jelen van.
Szubjektív: Mennyi ideje tart a felkészülés?
Lőrinc László: Tavaly írtuk, és év végén próbáltunk is egy kicsit, de nem erőltettük. Ősszel hetente volt egy próba, az utóbbi időben pedig már szinte minden nap van valami, a hétvégéket is beleértve.
Szubjektív: Ha majd megnézzük a darabot, nevetni fogunk, vagy sírni? Humoros lesz, vagy szomorú?
Lőrinc László: Hát lehet, hogy szomorú lesz, ahogy most kinéz... De ha jól sikerül, akkor nevetni kell. Lesznek benne poénok.
- munz -
Ha kíváncsi vagy, hogy vajon....
Ismét gyilkolt a villanyoltogató gyilkos?
Alá volt fűrészelve az erkély?
Elolvadt a gyilkos fegyver?
Miért viszi Mr. John a tehenet az orvoshoz?
Kinek van pszichés alapon a lelkivilága?
Emberrablók vagy Véres Tyúklábak?
Hova tűnt a borjúbecsinált?
Világított-e a Hold a három álruhásra?
Miért az a darab címe, hogy A pite?
akkor gyere el, december 18-án, csütörtökön 16 vagy 17 órakor a színházterembe és nézd meg A PITE c. egyfelvonásos bűnügyi történetet.
"Hölgy: Gyerekek, hozom a finomságot. Na, mi van? Nem kértek a pitéből? Hülye gyerek: De, én kérek. Hölgy: És ti? Önök kicsodák? Nyomozó: Watt és Wattson nyomozók vagyunk. Azért jöttünk, hogy kinyomozzuk a maga rejtélyes halálát."