15. szám 1998. március 13. - 1998. március 26.

A film azok körében arathatott sikert, akik szeretik a hatalmas, hófödte hegycsúcsok látványát, vagy érdekli őket két különböző kultúra találkozása, de valószínűleg többségben vannak azok, akik a főszereplő, Brad Pitt kedvéért tévedtek be a moziba.

Érdekes megközelítés, hogy a főszereplő inkább negatív hősként tűnik fel, pozitív tulajdonságai a külsejére korlátozódnak (bár erről is megoszlanak a vélemények).

A történet nem bővelkedik váratlan fordulatokban. A második világháború idején játszódik, amikor egy csoport német hegymászó elhatározza, hogy megmászsza a Himalája nyolcadik legmagasabb csúcsát. A főszereplő, a szőke, kék szemű Heinrich Harrer (Brad Pitt) felelőtlen és makacs természete már akkor kiderül, amikor feleségét és születendő gyermekét meggondolatlanul otthagyja egy hegyi túra kedvéért.

Unalmas menetelés következik a hegyekben, mely a néző számára is legalább anynyira fárasztó, mint a hegymászóknak. Természetesen a kisebb-nagyobb balesetek sem hiányozhatnak, jégcsuszamlások, lavina, melyek - milyen meglepő - semmilyen komolyabb sérüléssel nem járnak. A következő megpróbáltatás már egy fokkal keményebb: egy észak-indiai brit fogolytáborba kerülnek, ugyanis időközben kitört a háború az anyaországok között (Német Birodalom vs Anglia). Heinrichnek most már egyre többször jut eszébe a felesége és a gyereke. Minden lehetséges módot megpróbál a szabadulásra, de esztelen és meggondolatlan próbálkozásai minduntalan kudarcot vallanak. Eközben levelet kap a feleségétől, aki leírja, hogy újból férjhez megy. Végül Heinrich társai segítségével kiszabadul. Hosszasan vándorol egyedül, összetalálkozik egy volt társával is (Davic Thewlis), és jobb híján együtt folytatják útjukat. Tibetbe készülnek, de a tibetiek nem akarják befogadni őket. Végül éppen Tibet fővárosában, Lhászában találnak otthonra, ahol természetesen mindkettőjüknek ugyanaz a lány tetszik meg, és akit végül is nem a hencegő "szépfiúnak" sikerül feleségül vennie. Egyébként a film egyik érdekes mondanivalóját ez a tibeti lány mondja ki, bemutatva a két kultúra közti legalapvetőbb különbséget: míg a fehér emberek a felfelé törekvést, addig a tibetiek a megalázkodást tartják értéknek. Érdekes ezenkívül Heinrich barátsága a tizenéves dalai lámával, aki egyébként sok szempontból felnőttesebb osztrák hősünknél...

Na jó... ha idáig elolvastad a cikket és ráadásul a folytatás is érdekel, akkor nézd meg.