18. szám 1998. június 10.

Az ezredfordulóhoz közeledve mindig jelentősen felerősödik az apokalipszistól való félelem az emberekben. Egy katasztrófától tartanak, amely elsöpri, romba dönti majd az egész világot. Miért ne lenne igazuk?

Ha valaki mindenáron szeretne látni egy rossz filmet, akkor annak ajánlom, hogy nézze meg a Deep Impact-et. Valamelyik menő moziban, egy mamut popcorn és egy fél literes kóla társaságában, igazán kellemes kis időpazarlás.

A téma maga egyébként zseniális, az élet írta. Egy eddig ismeretlen üstökös tűnik fel az égbolton. Hamar kiderül a különböző számításokból, hogy sajnálatos módon pontosan a Föld felé tart. Két év van hátra a kozmikus karambolig, két év felkészülés a megmenekülésre vagy a halálra.

A szereplők nem nyújtanak nagy alakításokat: Morgan Freeman ugyanazt a mogorva arcát mutatja, amit látni szoktunk tőle. A filmben a legapróbb részletektől a legnagyobb logikai buktatókig szinte mindenhol találhatók irreális elemek, így néha már-már úgy érezzük, hogy nevetnünk kell egy ilyen szomorú történeten. A zenét szinte egy az egyben átvették a Csillagok Háborújából. Egyedül a számítógépes animációkat illeti dicséret.

De vajon mi a valóság? Tényleg félnünk kell egy ilyen becsapódástól?

1997 december 6-án felfedeztek egy később 1997XF11-nek elkeresztelt aszteroidát. A szakemberek szerint ez a kisbolygó most az emberiség legnagyobb ellensége.

A Jupiter és a Mars között fekvő aszteroida övben egy egész raj kisbolygó mozog együtt. Ezek közvetlenül nem is lennének veszélyesek ránk. Azonban amikor egy kósza, idegen aszteroida becsapódik ebbe az övbe, könnyen kilökhet a rajból egy-két kisbolygót. Ezeknek a pályája így megváltozik, elindulnak valamerre... talán éppen a Föld felé.

A bolygónkhoz közel elszáguldó kisbolygókat NEA (Near Earth Astreoid) objektumoknak nevezik a csillagászok. Az eddig nyilvántartott NEA objektumok közül a legközelebbi a Földtől mintegy 105 ezer kilométerre száguldott el. Egyes számítások szerint az 1997XF11 kisbolygó 48 ezer (!) kilométerre közelítené meg a Földet 2028. október 26-án, délután 1 óra 30 perckor.

A NASA azonban optimista az üggyel kapcsolatban. Ők úgy számolják, hogy a kisbolygó több mint 900 ezer kilométerre száguld majd el tőlünk, így egyáltalán nem veszélyes. Ám elég sok csillagász elvégezte a mérést, és a legtöbben 48 ezer kilométerre jósolják a távolságot.

Ez a 48 ezer kilométer csillagászati léptékekkel mérve már semmi, könnyen lehet, hogy a mérések pontatlanok. Van rá esély tehát, mégha nehéz is elfogadni, hogy a XF11-es belecsapódik bolygónkba harminc év múlva.

Statisztikai megfigyelések szerint, körülbelül 3000 évenként csapódik be egy-egy nagyobb test a Földbe. A legutolsó ilyen eset úgy 3000 éve volt...

Amikor az XF11-es 27360 km/h sebességgel becsapódik bolygónkba, nagyjából kétmillió, Hiroshimánál bevetett atombombányi energia szabadul fel az ütközés során. Egy ilyen két-három kilométer átmérőjű sziklatömb becsapódásával az emberiség harminc százaléka elpusztulna közvetlenül a becsapódás során. Ha az aszteroida az óceánba esik, még nagyobb katasztrófa történne. A keletkező, elképzelhetetlen méretű hullámok pillanatok alatt elsöpörnének mindent, ami útjukba kerül: a part menti övezetekben él ugyanis az emberiség ötven százaléka. A becsapódás után gyilkos üvegházhatás, majd pusztító jégkorszak következne; a mai legnépszerűbb elmélet szerint ilyen időjárásváltozás ölte meg a dinoszauruszokat 65 millió éve.

2028. október 26-áig nagyjából még tizenegyezer egyszáz nap van hátra.

Remélem, addig látok még jó filmeket is.