19. szám 1998. november

Ryan élete

Az újabb Spielberg produkció, a Ryan közlegény megmentése, a Jurassic Park és a Schindler listája között van, félúton. Kis túlzással azért Jurassic Park, mert hihetetlen hatással van az érzékszervekre, és azért Schindler listája, mert megint a II. Világháborúról szóló alkotásról van szó - olyan bemutatása ennek a történelmi eseménynek, amilyen bemutatást moziban még nem láthattunk.

Izgatottan vártam a filmet, hiszen már rég hallani lehetett róla. Legfőképpen azt beszélték, cikkezték a filmről, hogy ez egy igazi háborús film, mondhatni az első igazi háborús film. Ezzel nem az eddig készült alkotásokat szeretném lebecsülni, hiszen imádom például a "Kelly hőseit" is, de amit a mai mozis technika lehetővé tesz, és amit ezzel a technikával el lehet érni, azt a filmkészítők itt elérték.

Tehát beültem a térhatású hangtechnikával felszerelt kis terembe és elkezdődött a film. Furcsa az eleje, hiszen egy öreg bácsi temetőben sétál és odamegy egy sírkőhöz a több ezer ugyanolyan fehér kereszt között. Itt zokogva térdre hull, és a kép átvált egy másik arcra. Egy arc, sisakkal a fején, mellette, mögötte emberek, ugyanolyan sisakban, ruhában. Katonák. Valaki eszik, rágózik, imádkozik. Valaki tengeribetegsége miatt összehányja magát. A tengeren vagyunk, egy bádogteknő alján gubbasztunk a katonák között, akik most mennek a partraszállást megkezdő bevetésre. ők az elsők között vannak. A bádogteknő hánykódik, a víz felcsap az oldalára. Szólnak, hogy 30 másodperc múlva nyitják a zsilipet. Feszült csönd van, csak lövedékek távoli, tompa becsapódásai és robbanások moraja hallatszik. A hajó hátuljában vagyunk, leghátul, mikor lenyitják a hajó elején levő zsilipet. Minden katona elindulna kifele, de a legelsők egy lépést sem tudnak tenni. A morajlás szempillantás alatt sivító hanggá változik. Testüket a parton szemben levő géppuskafészek lövedékei szaggatják, úgy, hogy a cafatok az egész hajót beborítják. Ezután a második sorban levő katonák is így végzik, a harmadikban levők is, a negyedikek is. Néhányan a hajó oldalát átugorva menekülnek a halálos golyózápor elől. Mi is a víz alá kerülünk. Az előbbi fülsüketítő csatazaj ismét tompa morajlás lesz. A víz is morajlik. A katonák egy része nem bír a felszínre jönni a felszerelés súlya miatt. ők megfulladnak. Mások megpróbálják levenni magukról batyuikat. Ekkor lövedékek szelik át a vizet, csöndes morajjal belefúródnak a katona testébe. A víz elvörösödik körülöttünk. Felbukunk, kimászunk a partra. Itt, ha lehet, az előző képsoroknál még megdöbbentőbbeket látunk.

A film első 45 perce egy háborús lidércnyomás, ami főként a zseniális operatőri és vágótechnikának köszönhető. De benne van a hihetetlen realitás is. A partraszállás teljes véres valósága. A jelenet végén, mikor már partra szállt a csapatok nagy része, a tenger egyszerűen vörös. És ez nem hat túlzóan. Nem mesébe illő, tipikus amerikai akciófilmes öldöklést láthatunk a film elején. Teljesen hihető, ugyanakkor felfoghatatlan képsorokat látunk, és megérint a háború. És ez az érzés szinte végigkísér minket a film majd 3 óráján keresztül.

A történet egy küldetésről szól, amin keresztül az alkotó egy kérdést tesz fel a háborúval kapcsolatban, amit mindig is fel szoktak tenni. Van-e értelme a harcnak, és mennyit ér az emberi élet egy olyan háborúban, ahol milliók haltak meg.

Valóban furcsa a küldetés. Él Iowában egy aszszony, akinek három fia már meghalt a háborúban. Mindhárom gyászjelentést egyszerre kapja meg. Már csak egy fia van a fronton. Ez tudomására jut George C. Marshallnak, az amerikai hadsereg vezérkari főnökének, aki el akarja kerülni, hogy a hátországot egy ilyen sokkoló tragédia rázza meg, ezért elrendeli, hogy az utolsó Ryan fiút hozzák haza élve. Ez nem könnyű feladat, mert az ellenséges vonalak mögött ejtőernyős hadosztályával együtt ugrott, és teljesen szétszéledtek.

A feladatot tehát Miller százados (Tom Hanks), és csapata kapja. Köztük állandóan fennáll a küldetés értelmének dilemmája és ezen keresztül a háború visszásságainak dilemmája is. Kalandos útjuk végén megtalálják Ryant, bár igencsak megfogyatkoznak a film végére.

Azért a jól bevált séma fellelhető a filmben, miszerint van egy csapat, mindenféle teljesen különböző emberből, akik kapnak egy feladatot, hogy teljesítsék. Mégis más a film, mint az eddig készített háborús filmek. Minden kisebb jelenet igazi mondanivalót hordoz magában, mindig valami igazán gondolkodtatót, vagy éppen megindítót. A fő mondanivaló a sok áldozat körül forog, amely áldozatokat azért kellett hozni, hogy még több életet megmentsenek. Csak így lehet valamiféle racionális és megnyugtató választ adni erre a hihetetlen öldöklésre.

A film végén, mikor nagy áldozatok árán megmentik Ryan közlegényt, a százados azt mondja neki: "Érdemeld ki!" Hiszen ki kell hogy érdemelje ezt a sok áldozatot, különben nem volt értelme a küldetésnek. És Miller százados pedig ezt akarta, egész végig.

Mindenképpen ajánlom ezt a filmet megtekintésre. Nem szórakoztató kikapcsolódás, de hát néha meg lehet nézni ilyesmit is, nem?

csab-sz