Szubjektív

Tartalom

22. szám 1999. április

Kaliforniában közeleg a nagy földrengés

Tizenkét erős földmozgás 1400 évre visszamenőleg,
a következő 15-20 évben belül várható

22foldr.jpg (17493 bytes)Geológiai értelemben Kalifornia a földrengések birodalma: része a Tűzgyűrűnek, a földrengések és a vulkáni tevékenység Csendes-óceánt szegélyező övezetének. A Szent András törésvonal, amely sebhelyként szeli át Kaliforniát észak-déli irányban, a Föld szeizmikus tevékenységének egyik nagy jelképe. Ami pedig az emberi tényezőt illeti, Kalifornia az Egyesült Államok legnépesebb állama és számos, az ország számára alapvető, korszerű technológián alapuló iparág központja is. Az összlakosság és az ipar 10 százaléka található itt.

A nemrég létrejött paleo-szeizmológia tudományág eljárásaival meg lehet határozni a régi nagy földrengések hozzávetőleges időpontját és relatív energiáját, vagyis a földrengések előfordulása a történeti feljegyzéseknél jóval korábbi időkben is kimutatható. Az eddigi legteljesebb felmérést a Los Angelestől mintegy 55 kilométerre északra, a Szent András törésvonal mentén fekvő Pallet Creeknél végezte Kerry E. Sieh, a Kaliforniai Műszaki Egyetem munkatársa. A tőzegrétegekből kapta az anyagot a szénizotópos kormeghatározáshoz, amelynek segítségével a törésvonal minden egyes eseményének az időpontját megállapíthatta.

22foldr1.jpg (9279 bytes)Sieh első elemzései az elmúlt 1400 évre visszanyúlva legalább kilenc nagy földrengésnek a történetét tárták fel. A későbbi ásatásokkal ez a szám tizenkettőre nőtt. Sieh szerint a Szent András törésvonal Mojave szakaszán – ahol Pallet Creek található – 50-300 év telik el két nagy földrengés között: az átlagos előfordulási idő 140-150 év. Ezt a számot kell összevetni a terület jelenkori földtani történetével. A Szent András törésvonal Mojave szakaszán utoljára 1857-ben történt nagyerejű földrengés. Azóta 142 év telt el és ez a szám riasztóan megközelíti a Sieh által kiszámított átlagos előfordulási időt. A Szent András törésvonal déli részén a következő tizenöt-húsz évben egy 8.3 magnitúdójú földrengés bekövetkezési valószínűsége több mint 50 százalék. 1906-ban pont egy ilyen erejű földmozgás pusztította el San Franciscót. 1920-ban pedig egy ugyancsak hasonló Kínában 200.000 ember halálát okozta.

Az Egyesült Államok természetesen megpróbál megfelelően felkészülni az esetleges földrengésre, de a számítások szerint – még ha meg is teszik a megfelelő óvintézkedéseket – a katasztrófának legalább 3000-13000 áldozata lenne, nem beszélve a felbecsülhetetlen anyagi károkról.

Münz Márton

(A Tudomány c. lap nyomán)