22. szám 1999. április
Amerikai História X
Egy film a rasszizmusról, a fajgyűlöletről, a másság
elítéléséről. De nemcsak erről szól. Sokkal több van benne, mint egy hasonló
témájú filmben. Egy történet a mai Amerikából, az ottani neonáci szervezetek
belsejéből. Egy család, amit majdnem tönkretett a gyűlölet és az erőszak. Egy
fiatal, aki megtalálja a helyes utat, még akkor is, ha ezt sokkal nehezebb, sőt talán
lehetetlen végigjárni. Egy film a mozikban, amit végre tényleg érdemes megnézni.
Ez a filmdráma egy átlag amerikai városban játszódik, egy fiatalról és a családjáról szól. De sokkal több van minden mögött. Egy erkölcsi tanmese. A fiatal börtönbe kerül, mert brutálisan megölt két afro-amerikait, akik feltörték a kocsiját egy este.
Ezzel indul a film. Azonban nem szeretném leírni a film menetét és történetét, mert azt szeretném, hogy ha valaki netalántán eme cikk elolvasása után kap kedvet a mozihoz, az ne úgy ülje végig a filmet, hogy tudja mi következik.
Talán annyit elmondhatok, hogy a film végül is 24 óra alatt játszódik, viszont ezalatt sokszor pillantunk vissza a múlt történéseibe, ezekbe is teljesen fordított sorrendben. A film végén látjuk a legrégebben megtörtént cselekményeket. De ez esetben ez nem is lehetne jobban. Ezáltal lesz teljes a kép arról, hogy ez a bizonyos fiatal, Derek, hogyan jutott el addig a bizonyos estéig, s hogy mi történt vele, családjával és főként öccsével, az előtt és az után.
Derek, a neonáci fiatal, aki nem teljesen elvakult, inkább amolyan félig
szellemi vezetője a helyi szervezetnek, teljes jellemében átalakul, vagy talán nem is
alakul, csak viszszatér egy másik énjéhez. Ő az, aki nem csak felindult érzelmek
által befolyásolva választja a szélsőjobb eszméket, hanem tud velük vitatkozni,
valóban értelmes módon.
Miután kijön a börtönből, ahol végleg szakít szélsőjobbos múltjával, azt kell tapasztalnia, hogy öccse ugyanarra halad, amerre ő is tartott olyan idős korában. Ezt akarja megakadályozni.
Ebből kerekedik ki az erkölcsi tanmese, amit persze illik megfogadni, de nemcsak erről van szó. Teljesen más szemszögből láttatja a szervezetet azáltal, hogy az egyik pozitív hős is a tagja. Emellett az operatőri munka és a vágások is hozzásegítenek a film valódi mondandójához, azon kívül, hogy látványosak. Legvégső érvként pedig ott van Derek megformálója, Edward Norton, akit színészi alakításáért Oscar-díjra is jelöltek, és az igazat megvallva nem tudom, hogy miért nem ő kapta (persze Hollywood már csak ilyen). Engem legjobban az a jelenet fogott meg, ahol a gyilkosság után a rendőrök letartóztatják. A kamera végig az ő és az öccse arcát veszi, s Norton ezalatt a mozdulatsor alatt hihetetlen mimikai játékot ad elő, az önelégült arckifejezéstől kezdve a vidámságon keresztül az arcára kiülő teljes döbbenetig. Ha megnézitek a filmet, erre figyeljetek, mert megéri! Mindemellett a film zenéjét is teljesen eltalálták.
Csak pozitívumokat lehet mondani erről a filmről, ezért tényleg mindenkinek ajánlom, hogy nézze meg, akár iskolai csibekereten belül is. Megéri.
Amerikai história X
(színes, amerikai, feliratos, 117 perc)
R.: Tony Kaye. Fsz.: Edward Norton, Edward Furlong
Cineplex Odeon, Corvin, Duna Plaza, Lurdy-ház, Vörösmarty