26. szám 2000. március
Hatodik érzék
Vannak-e szellemek? Látnak-e minket? Nem, szellemek nincsenek, vágja
rá rögtön mindenki. Pedig lehet hogy itt vannak, csak mi nem látjuk
őket . Cole, egy nyolcéves kisfiú, akinek van egy hatodik érzéke,
látja a holtakat. Állandóan kísértik őt a halott emberek. Szeretnék,
ha megtenne nekik bizonyos dolgokat. Ha meghallgatná őket.
Mert mondani akarnak valamit, még nem végezték el a dolgukat. Cole retteg tőlük, fél, hogy bántani fogják. Bezárkózik, senkinek sem beszél a titkáról, mert akkor mindenki „dilisnek” hinné. Nem tudja, mit tegyen különleges tudásával. Dr. Malcolm Crow gyermekpszichiátert gyötri a bűntudat egy régi kisfiú miatt, akit nem tudott meggyógyítani. Megismerkedik Cole-lal, aki emlékezteti a fiúra, és úgy érzi, ha új betegének segíteni tud, befejezte a feladatát. A fiú először nem akar beszélni a titkáról, de később megnyílik és elmondja, miért fél mindig, amikor egyedül van.
Ennek a filmnek van egy sajátos lassúsága, amiért az ember
elvontnak, unalmasnak találhatja. A végén van egy fordulat, ami „megmagyarázza",
miért kellett ilyen apránként, részletenként felépíteni a
történetet. Bruce Willis (Malcolm Crow) remekül játszott, és be kell
ismerni, hogy jó színész. Cole-t Haley Joel Osment alakítja olyannyira
meggyőzően, hogy Oscar díjra jelölték. A
történet több szemszögből (felnőtt, orvos, „médium”) mutatja be
a halál után történtekről való elképzeléseket. Végül is a mozi
érdekes, de csak annak, aki érdekelődik a téma iránt, mert ha nem,
végig unni fogja. Igaz, 1 óránként
van egy-egy kisebb fordulat, de nem egy vérbő, mozgalmas film, az
biztos. Szerintem az egész mozi a végére épít, ahol olyan meglepetés
éri a nézőt, amitől az egész film új megvilágításba kerül.
Hatodik érzék (Sixth Sense, 1999, 108 perc)
Rendezte: M. Night Shyamalan
Főszereplők: Bruce Willis, Haley Joel Osment