26. szám 2000. március
Könyvajánló
Hajnóczy Péter: A halál kilovagolt Perzsiából
„Igen, a spirálfüzete lesz a bizonyíték a felesége előtt is, hogy munka közben tört reá a betegség. Elvégre az iszákosság nála munkaártalom: minden valamire való író részeges volt, és ha nem írt, ivott, mint a gödény, csak kapásból...
...Ady, Krúdy...
...nem is beszélve a morfinista Csáth Gézáról..."
Az alkoholista író, Hajnóczy, ars poétikája. Egy fiatal író kezdődő alkoholizmusát mutatja be viszszaemlékezés formájában, mely visszaemlékezés egy mű megírására ihleti. A fiatal író és Krisztina kapcsolata. A kapcsolat, mely a fiútól azt követeli, szokjon le a dohányzásról és a napi ivászatról, ám ez túl nagy áldozatnak bizonyul, mégis, amikor rágyújt a lány előtt, a lány nem tépi ki a kezéből a cigarettát, sőt fel sem háborodik. A bevillanó látomások pedig helyenként mély gondolkodásra késztetik az írót, azokon keresztül pedig rájön sok, teljesen nyilvánvaló dologra. Küzdelme a Kadarka ellen munka közben, melyben minden esetben a Kadarka bizonyul erősebbnek; félelmei önmagától és feleségének féltése, szintén önmagától. Pedig ő megpróbálja megértetni feleségével pár pohár bor keretében az alkohol vonzását és szükségét, ami persze nem sikerül. Az író pillanatai, mikor alkoholveríték csap ki hirtelen homlokára, mikor órákon keresztül csak zuhan az alkohol tengerébe egyre mélyebbre és mélyebbre, és nem tud ellene semmit tenni. Már kiszabadulni sem próbál belőle, hisz tudja, minden hiábavaló, sőt már a munkájába sem tud igazán beletemetkezni. Élete egyetlenné vált és végállomása az alkoholizmus. Nem maradt semmi, csak a zuhanás, a víziók, a hallucinációk és az üres üvegek. És mindez csupán egy látomás a fiatalon meghalt alkoholista, modern író, Hajnóczy szemszögéből...