26. szám 2000. március A szibériai borbély
Nos, ez a film nem ilyen. Egy (őrült, de legalábbis szenvedélyes) feltaláló forradalmi találmányával és állítólagos lányával, aki húszas-harmincas éveiben járhat, Amerikából Oroszországba költözik, hogy a férfi elkészíthesse a titokzatos gépet és pénzt csináljon belőle. A nő feladata az, hogy pénzt szerezzen a szerkezetre. A vonaton közben összeismerkedik egy fiatal kadéttal, aki véletlenül ráült a legyezőjére, és felajánlja, hogy megjavíttatja. Aztán az is kiderül, hogy a fiú éppen azon a katonai akadémián tanul, ahol az a tiszt is dolgozik, akitől az engedélyt és a pénzt kellene megszerezni. No, itt kéne következnie a három pontnak. Fantasztikus orosz körképet láthatunk. Történetet perzselő, vak, lobbanékony, kártékony szenvedélyekről, furcsa, skizofrén világról. Sokemberes, nagy volumenű jelenetek; törtető katonák, felvonulások; vidám, fékevesztett ünneplések, önfeledt mulatások; ünnep, aminek fénypontja az, hogy a férfiak egymással verekszenek; finom humorú, zseniálisan megkomponált történések. Láthatjuk a szigorú hierarchia börtönében élő, esetlen és esendő embereket. És a furcsa ellentmondást - hogy miért nem értheti meg egymást sohasem a nyugati és a keleti ember.
Mihalkov filmje 45 millió dolláros film; a legdrágább produkció, amit Oroszországban készítettek. Elég hosszú, majdnem három óra, tele van látványos képekkel, sokemberes, hatalmas felvonulásokkal, fegyveres jelenetekkel. Valóban, a film némileg hollywoodi elemeket mutat, elég sokan megvádolták azzal, hogy kommersz, csakis a népszerűségre törekszik; valóban, elég nagy reklámkampány övezte, de ettől még nem kellene elítélni. A rendező egy zseni; s mert kapitalizmusban élünk, valamiképpen el kell adni magunkat; ami sikeres, az mindenféleképpen kommersz is - de ez még nem zárja ki azt, hogy jó legyen A szibériai borbély (The Barber Of Siberia, Sibirskij tsiryulnik,
1998, 180 perc) |