26. szám 2000. március
A szibériai borbély
Nem tudom, hogy ki csinálta a bemutató filmet, de az biztos, hogy
teljesen félreértett valamit. Az entry alapján ugyanis az ember, már
ha ifjúkorú, és Mihalkovot különösképpen nem ismeri, hajlamos azt
gondolni, hogy ez is csak egy az orosz forradalmat bemutató,
szexes-szenvedélyes-inktrikás cáriudvarpszeudokörképekből,
amikben a fő hangsúly a rohanó katonákon van, és az ilyet én annyira
nem szeretem.
Nos, ez a film nem ilyen. Egy (őrült, de legalábbis szenvedélyes) feltaláló forradalmi találmányával és állítólagos lányával, aki húszas-harmincas éveiben járhat, Amerikából Oroszországba költözik, hogy a férfi elkészíthesse a titokzatos gépet és pénzt csináljon belőle. A nő feladata az, hogy pénzt szerezzen a szerkezetre. A vonaton közben összeismerkedik egy fiatal kadéttal, aki véletlenül ráült a legyezőjére, és felajánlja, hogy megjavíttatja. Aztán az is kiderül, hogy a fiú éppen azon a katonai akadémián tanul, ahol az a tiszt is dolgozik, akitől az engedélyt és a pénzt kellene megszerezni. No, itt kéne következnie a három pontnak.
Fantasztikus orosz körképet láthatunk. Történetet perzselő, vak, lobbanékony, kártékony szenvedélyekről, furcsa, skizofrén világról. Sokemberes, nagy volumenű jelenetek; törtető katonák, felvonulások; vidám, fékevesztett ünneplések, önfeledt mulatások; ünnep, aminek fénypontja az, hogy a férfiak egymással verekszenek; finom humorú, zseniálisan megkomponált történések. Láthatjuk a szigorú hierarchia börtönében élő, esetlen és esendő embereket. És a furcsa ellentmondást - hogy miért nem értheti meg egymást sohasem a nyugati és a keleti ember.
Fényes bálokat, parádés
rendezvényeket mutatnak - majd meglátjuk a másik oldalt; a nyomasztó,
kegyetlen sorsot. Azt, hogy ott, abban az országban hogyan válhat a
legfényesebb szellemből is primitív, alantas, banális, barbár ember.
Csehovi világkép. Furcsa, torz,
számunkra érthetetlen világ. Hogyan is érthetné meg ezt egy még egy
nálunk is nyugatabbról jött nő? A legfájdalmasabb pedig a kontraszt a
mű végén - a fiú, aki már szabad földön, Amerikában nőhetett fel,
és akinek már látszólag könnyed, boldog sorsa van;
apja természetét örökli, ám ez az Újvilágban nem tragédiát okoz,
hanem derűs színben tüntetődik fel.
Mihalkov filmje 45 millió dolláros film; a legdrágább produkció, amit Oroszországban készítettek. Elég hosszú, majdnem három óra, tele van látványos képekkel, sokemberes, hatalmas felvonulásokkal, fegyveres jelenetekkel. Valóban, a film némileg hollywoodi elemeket mutat, elég sokan megvádolták azzal, hogy kommersz, csakis a népszerűségre törekszik; valóban, elég nagy reklámkampány övezte, de ettől még nem kellene elítélni. A rendező egy zseni; s mert kapitalizmusban élünk, valamiképpen el kell adni magunkat; ami sikeres, az mindenféleképpen kommersz is - de ez még nem zárja ki azt, hogy jó legyen
A szibériai borbély (The Barber Of Siberia, Sibirskij tsiryulnik,
1998, 180 perc)
Rendezte: Nyikita Mihalkov
Főszereplők: Oleg Menysikov, Julia Ormond, Richard Harris, Nyikita
Mihalkov
http://us.imdb.com/Title?0120125