32. szám 2002. március

Boldog névnapot, Valentin!

Bár már bizonyára egy jó ideje elmúlt Valentin-nap, mégis olyan sokat reklámozott ünnepe ez a télnek, hogy nem állhattunk ellen a kísértésnek, hogy megjelentessünk valamit ebből az alkalomból. Ezért fáradságos munkával megpróbáltunk valami eredetit, valami sajátot létrehozni. Így hát örömmel nyújthatunk át egy apró csokorra való verset az olvasónak, azok közül, amelyeket az Internetről sikerült letöltenünk (lelopnunk). Jó szórakozást.

Hogyan versenyezhetnék azzal...

Hogyan versenyezhetnék azzal,
Kit szíved az égig magasztal,
Kivel bennetek egy a lélek,
Ki lángol, míg én nem is égek,
Hogyan kelhetnék versenyre érted?

Hogyan kelhetnék versenyre érted,
Hisz elmondanám, mit érzek,
Hogy szeretlek és remélek,
Nem égek, de lángolok érted.
S látod, mégis néma vagyok.

Éveink

Hosszú ideje szüntelen fürkésztem
Gondolataidat szemed tükrében
Vonásaidban kerestem a választ,
Akit szerettem, ismerni vágytam.
Több mint négy év, majd fél évtized
És attól tartok, félreismertelek.

Majd fél évtized telt el reményben,
Reméltem, mit érzek megérted,
Meglátod, bármit mondok rólad,
Szeretlek, s örökké szeretni foglak.
Hosszú idő eltelt, több mint négy év
És sajnos tudom, félreismertél.

Új nap

Eltelt az éj és újabb reggel jött el.
Új napra ébredtem, telve örömmel.
És új napot kezdek, megint boldogot,
Hisz rám gondolsz és én rád gondolok.
Eltelt az éj és elmúlt az álom.

Ha együtt vagyunk, semmi se bánt,
Szemembe nézel és szívembe látsz,
Vékony karod a karom köré fonod
Melletted végre boldog vagyok.
Eltelt az éj és elmúlt az álom.

Eltelt az éj és újabb reggel jött el,
Új napra ébredtem fájó közönnyel.
És új napot kezdek, úgy érzem hiába,
Hisz rád gondolok, és tudom, te másra.
Bár telne az éj, bár múlna az álom.