33. szám 2002. május
Alkohol, cigi, drog és szex a hetedik évfolyamon
avagy miért nem ittunk egy hétig kólát?
Mikor
év elején elmagyarázták, hogy tulajdonképpen mi is az a témahét, mindenki
nagyon boldog volt, hogy lesz három hét szünet (milyen naivak voltunk…). Az
első, még karácsonykor, tényleg sokkal lazább volt, mint a rendes tanítás,
élveztük, szerettük és vártuk a következőt. De most aztán megtudtuk, mi
az a témahét. Egy nappal a kezdés előtt mondták meg, hogy egyáltalán mi
lesz a téma. Tehát: szenvedélyek. Ez a „fedőnév" négy alcímet
takar: alkohol, cigaretta, drog és szex. Sokan nem értik, hogy vajon a
negyedik hogyan kapcsolódik a többihez, de ezt most hagyjuk.
Mivel nyilvánvalóan nem lehetett volna részletesen végigbeszélni mind a négy
témát, a patrónusok úgy oldották meg a helyzetet, hogy négy csapatra
osztották az évfolyamot. Mindegyik csapat más színű füzetet (témahét-naplót)
kapott: sárgát, kéket, halványlilát és élénkrózsaszínt (ezt a csapatot
valamilyen megmagyarázhatatlan okból kifolyólag pirosaknak hívták). Aztán
a csapatok húztak egy-egy témát, amiről (az esetek többségében ami ellen)
kampányt kellett indítaniuk. Ez lehetett film, rajzfilm, plakát, szórólap,
színdarab, honlap stb.
Minden nap pontosan (?) negyed kilenckor kezdődött közös megbeszéléssel.
Utána a csapatok külön-külön megbeszélték (vagy nem beszélték meg) a
napi programot. A nap többi részében nagyjából két dolgot csináltunk: 1.
készítettük a kampányt, 2. a témákhoz tartozó előadásokat hallgattunk,
melyeket a patrónusok tartottak. Azzal az alig rejtegetett szándékkal, hogy némi
önállóságra neveljenek, a csapatoknak kellett kiválasztani, hogy az adott
időpontok közül mikor melyik patrónussal szeretne beszélgetni. Ez (mondhatnám:
természetesen) enyhén kaotikus állapotot és igen sok veszekedést idézett
elő, a tanárok nem értették, hogy miért késünk el előadásokról (néha
annyira, hogy a végére sem érünk oda), mi nem értettük, hogy miért nincs
kiírva, hogy mikor hová kell menni (ennyit az önállóságról), szóval nem
lehetett elkerülni az idegeskedést.
A témahét elején a patrónusok közölték, egészségünk megőrzése érdekében
ezen a héten az iskolában nem lehet kólát inni. Ezt hallva három pártra
szakadt az évfolyam: 1. akik megtartóztatták magukat, 2. akik eleve nem ittak
kólát, 3. akik a nekemnemparancsolhatsenkiénaztcsinálokamitakarok-elvet követve
tervezgették, mennyit isznak majd az iskola után, illetve a
lelkiismeret-furdalástól vezérelve azt bizonygatták, hogy tutira meghalnának
napi egy liter kóla nélkül. Miután a harmadik csoport egyre nőtt, csütörtök
reggeltől semmilyen szénsavas italt nem lehetett inni (kivétel ásványvíz).
Eredmény: totális felháborodás. Másnap megtudhattuk, a tilalommal csak azt
akarták érzékeltetni velünk, mennyire vonzó lesz valami attól, hogy tilos.
(Hát sikerült…)
Sokak
szerint a legérdekesebb a három vendég érkezése volt. Ők a Névtelen
Anyagosoktól jöttek és már több éve nem használnak drogot, előtte
viszont hosszú ideig voltak függők. Velük hosszú ideig beszélgettünk, bár
sajnos, csak a végére sikerült teljesen feloldódnunk.
Pénteken délre már mindenki nagyon ideges volt, ugyanis eljött a kampánybemutatók
ideje. Jót szórakoztunk egymás produkcióin, mindegyik kitűnt valamiben és
meglátszott rajta, kik csinálták.
A témahét nagyon jól sikerült, bár közben mindenki panaszkodott, a végén
a többség (kb. 85%) úgy gondolta, hogy jobb volt, mint a karácsonyi. Május
13-án indulunk a Zemplénbe, úgynevezett „természettudományi
terepgyakorlaton" fogunk részt venni. Az értesítő szerint nagyon
izgalmas és jó időtöltés, majd meglátjuk.